| Téma: Magyar tudósok |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Have scientists quietly found a fifth fundamental force of nature?
mantouchong 2017-02-08 2℃
Under-the-radar research published earlier this year in the journal may have discovered a previously unknown fifth fundamental force of nature: a new boson which is only 34 times heavier than the electron and which does not violate the laws of physics.
The study, which was the topic of reports by and this week, was led by Attila Krasznahorkay at the Hungarian Academy of Sciences’s Institute for Nuclear Research in Debrecen and went largely unnoticed until a second team of researchers reviewed their results in April and concluded that it was plausible that they had found a fifth fundamental force. ....
|
|
|
|
|
| alexander |
|
|
Akku gyors töltő magyar Dr Csefkó Pál Tamás módra. |
|
| alexander |
|
|
no, a HARP effektről olvass, hogy képbe kerülj. |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Szinte semmi köze nincs az olasz csizmához.
A genfi repülőtér mellett van.
|
|
| alexander |
|
elég izgalmasan műkszik a CERN.
szétrombolja az Olasz csizmát? |
|
| Felkesz Deneverr |
|
(magyar) tudósok vitatkoznak, hogy lesz-e háború, vagy sem ...
ha nem lesz, akkor nincs probléma...
nade, ha lesz, akkor kettős a probléma:
ha mi nyerjük, akkor nincs probléma, nade ha nem, akkor kettős a probléma...
mert, ha ....
|
|
|
| Late Devonian |
|
A kutatók szerint az elmúlt három évben rengetegszer lefuttatták a kísérletet, próbáltak minden lehetséges hibát kiküszöbölni, és mindannyiszor megjelent ez a csúcs a grafikonon. Mára teljesen biztosak benne, hogy „van ott valami”, a tévedés esélye egy a kétszázmilliárdhoz, tehát gyakorlatilag kizárt. A tavaly az interneten, majd idén a Physical Review Letters szakfolyóiratban publikált tanulmányuk szerint a berillium egy új, eddig ismeretlen részecske formájában adja le energiáját, majd ez a részecske bomlik el elektronra és pozitronra. Ki is számolták, hogy mekkora lehet e felfedezett részecske tömege és energiája. Eszerint igen kicsi lehet, tömege alig 34-szer nagyobb az elektronénál, energiája pedig 17 megaelektronvolt.
Mindez tehát már tavaly megjelent egy rangos fizikai lapban, de sok vizet nem zavart. Egészen addig, míg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem – a nemzetközi tudományos közösségben láthatóan sokkal komolyabban vett – tudósai egy hónappal ezelőtt ugyancsak a fizikai tanulmányok gyors közzétételét szolgáló Arxiv szerveren publikálták a saját számításaik eredményét. Ebben a cikkben alaposabb vizsgálatnak vetették alá a magyar eredményeket, s minden tekintetben pontosnak találták őket. „Előhoztuk a magyarok felfedezését a viszonylagos ismeretlenségből” – nyilatkozta a saját szerepükről a Nature-nek a vezető kaliforniai kutató, Jonathan Feng. Néhány nappal később még konferenciát is összehívtak a felfedezés megvitatására, tehát igen komolyan vették az eredményeket. A találkozón részt vevő fizikusok, bár szkeptikusak voltak a felfedezést illetően, a beszámolók szerint jelentős izgalomba jöttek, és egymást érték a kísérleti ötletek, amelyek segítségével igazolni vagy cáfolni lehetne a hipotézist.
Az izgalom oka az, hogy a végkövetkeztetés kérdésében az amerikaiak nem értenek egyet a debreceni fizikusokkal. Szerintük ugyanis amit a magyarok találtak, az nem a sötét foton, hanem az úgynevezett fotofóbikus X bozon, egy másik, eddig csak elméleti síkon létező elemi részecske. Márpedig ez a részecske egy rendkívül rövid – az atommag átmérőjénél csak néhányszor nagyobb – hatótávú erőt hordozhat, amely különbözik minden eddig ismert alapvető kölcsönhatástól. Ez a bozon az elektronokhoz és a neutronokhoz kapcsolódhat. Feng és munkatársai jelenleg is keresik a jelenség egyéb magyarázatait, de eddig úgy tűnik, hogy ez az új bozon – és az új erő – a „legkézenfekvőbb magyarázat”.
Még semmi sem dőlt el, a Nature által megkérdezett, személyesen nem érintett tudósok leginkább szkepszisüket, de folyamatos figyelmüket hangsúlyozták. A bizonyítékra talán már egy évet sem kell várni. A világ legjelentősebb részecskefizikai laboratóriumai, az amerikai Thomas Jefferson Nemzeti Részecskegyorsító Központ, a CERN Genf melletti Nagy Hadronütköztetője, a Róma mellett Frascatiban működő Nemzeti Atomfizikai Intézet, illetve a szibériai Novoszibirszkben fagyoskodó Budker Magfizikai Intézet mind ráugrottak az új részecske vadászatára. |
|
| Late Devonian |
|
jaja, a bolond sem volt hajlandó felülni a lámpa árnyékára, amikor már nem volt több hely a kártya-asztal körül...
mer'hogy feltette magának a kérdést: jó-jó, de mi lesz akkor ha valaki lekapcsolja a villanyt! .. 
|
|
| rafiki |
|
|
Ez olyan, hogy nappal fölkapcsolod a villanyt és sötét lesz. |
|
| menta |
|
|
modern - a gömbvas, a beton talpfa már elavult |
|
| Late Devonian |
|
"... In the near future, ongoing experiments are
expected to extend those limits to regions in mass and
coupling strength which are so far unexplored. All of them
are designed to exploit the radioactive production of the so called
dark photons (γ´)  by a very intense electron or
positron beam on a high-Z target [18–23]." |
|
| Late Devonian |
|
sötét foton
próbálom mondogatni... érdekesen hangzik! |
|
| Late Devonian |
|
Aha, ez lehet maga az "eredmény-közlésük"...
és a #2-beli cikkre utalt az MTI,
na meg a magyar internetes portálok is...
|
|
|
| mpd |
|
Ennyit értettél belőle?
Grat. |
|
|
| tiszavirág |
|
Hát ez jó!
Te hányod a szememre, ha egy olyan cikkre hivatkozom, ami a Magyar Időkből származik?
Röhej.
|
|
|