| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| HAME |
|
A tér rugalmas? Mi ez, új éterteória? 
Ha a kérdésedre tudnám a választ, akkor nem veled beszélgetnék, hanem a svéd királlyal.
A fizika nagyon kevés miértre tudja a választ, lévénhogy csak a hogyanokat vizsgálja. Azt sem tudjuk mi a mágnesesség, csak azt, hogy van. Le tudjuk írni/rajzolni a sineket, doméneket, hogyan forognak, vagy nem forognak, de azt már nem tudjuk miért vonzák, vagy taszítják egymást és egyáltalán miért van mágneses erő. Az anyagot már milliomod atomalkatrésznyire ismerjük, de azt, hogy miért van, nem tudjuk jobban mint ezer éve és tartok tőle, hogy ezer év múlva sem tudjuk majd jobban?
Sőt még az is lehet, ha találnák valamiféle kommunikációs csatornát a kiötlőjéhez, tőle azt kapnánk válaszul, mert csak. Így sikerült, stb. |
|
| Bátky János |
|
|
Szerinted miért nem tudták még detektálni? A tér rugalmas. Tehát rezeghet. Ha viszont nem hullámként terjed benne a gravitáció, akkor hogyan? |
|
| Bátky János |
|
|
Mindenképp olyan kell, ami a távolsággal nem disszipálódik jelentősen... |
|
| Bátky János |
|
Nem tudom, de a térben van egy nehezen mérhető nullponti, fehér zaj... vagy a kozmikus háttérsugárzás van modulálva
 |
|
| HAME |
|
gravitációs rezgés? 
|
|
|
| Bátky János |
|
|
Sajnos fel kell tehát tételeznünk, itt olyan effektről van szó, amelyet az 5 érzékszervünkkel nem tudunk venni és elektromágneses műszerekkel sem, hatótávolsága mégis nagy, azaz valahogy eljut egyik helyről az információ a másikra. |
|
| Bátky János |
|
 (média)
Ami a többit illeti, egyik olvtársunktól származó megbízható információ szerint a bejövő adatok intuícióként, a kimenők telepátiaként jelennek meg, vagy ilyesmi. És ahogy kujtorgo megjegyezte, olyat kell keresni, amit nem tudunk (még) mérni.
Volt a minap egy álmom (most okkult vagyok), hogy az ember pl. olyan, mint egy dodzsem. Állandó kapcsolatban áll a fölötte lévő hálóval, ahonnan az energiát vagy mit leszedi, persze a kör végén meghal, mert leesik neki a zseton... |
|
| HAME |
|
szerves antennának ott a fülkagyló És a hanghullámok vételére, passzív erősítésére, irányának meghatározására lett kitalálva.
Az elektromos töltés észlelésére nem kell külön antenna, hisz a szervezet jelentős része elektromosan vezérelt. A levegő töltése, jelentősen befolyásol(hat)ja a közérzetet, valszín a gondolkodási agyfunkciók alacsonyabb szintjén, nagyobb hatással voltak a preember viselkedésére, most már inkább csak a kedélyállapotot befolyásolja, azt sem mindenkinél (egyforma mértékben). Rádiófrekvenciás rezgésre kevéssé valószínű, hogy a földi élőlényeknek lenne valami érzékelőjük. Miért is lenne, a természetben nem fordul elő.
Off
a média egy nagy rakat sz@r. A magyarországi része duplán
On |
|
| Bátky János |
|
|
Természetesen azt a jelzőt, hogy okkult, mindig hangulatfestésre vagy szimpátiakeltésre szoktam használni... van, amiben megpróbálok reálisnak tűnni |
|
| Bátky János |
|
Az a baj, hogy én egyfajta szerves antennát keresek az emberben és nem találom az analógiát. Igaz, ahogy kujtorgo írta, azt se tudjuk, mi a média. |
|
| HAME |
|
|
Melyik részét nem érted? |
|
| Bátky János |
|
|
Ejha. Én ezt nem veszem, de látom, hogy Te érted |
|
| kujtorgo |
|
|
Off. Én kujtorgok ide-oda, közben reszelgetem a körmeimet. On. |
|
| HAME |
|
Elektromosság szempontjából minden működhet antennaként, aminek van vezetőképessége. Folyadékból is lehetne antennát csinálni, csak valamilyen módon stabilizálni kell a formáját, pl üvegcsőbe önteni. Persze csontcsőbe is lehet, ha neked úgy jobban tetszik.
A használatos antennák valamilyen rezonancia áramkörök.
Ez által előszűrik a fehérzajból a kívánt frekvenciát. A "hasznost" felerősítik, a haszontalant legyengítik. Nagy durvaságban itt is érvényes a Gauss-görbe elv (a területe 1), csak a görbe girbegurbább.
A másik erősítési effektus az irányhatás. Ugyanaz érvényes mint a frekvenciánál, csak 3D-ben.
Az antenna iránya a polarizációval függ össze, de a polarizáció csak rövidebb hullámhosszakon kezd bejátszani. A rádióhullám ugyanúgy mint a fény a tükröződő felületen bizonyos beesési szög alatt polarizálódik, méghozzá a túkröző felülettel párhuzamosan. Ez nem azt jelenti, hogy a felület forgatná a polarizációt, hanem azt, hogy a polarizálatlan, azaz össze-vissza polarizált hullámzásból a párhuzamost visszaveri, a többit pedig többé kevésbé elnyeli. Ezért pl. a tévéadást már eleve vízszintesre polarizálják (Magas hegyek közt pedig függőlegesre, így az adás bejut a bércek mögé is).
Az állatok megérzése pedig azért jobb, mert náluk a gondolkodás nem nyomta el az ösztönök nagy részét. De az ösztön sem valami okkult dolog, hanem egyszerűen érzékenység bizonyos fizikai jelenségekre, valamint ezen érzékenység által kiváltott célzatos reakció.
Pl. az infrahangok, amelyek a földrengés előjátékát is képviselik az embernél is rosszullétet, pánikhangulatot idéznek elő, de míg az állatok célzatosan menekülni kezdenek nyílt terep felé, az ember legfeljebb panaszkodni kezd.
|
|
| Bátky János |
|
Rég jártál erre kedves kujtorgo, ennyire nem lehet unalmas a topik. És friss elmére mindig szükség van, főleg ilyen forradalmi gondolatok kibontakozásának idején
Tehát nem hang, nem fény. Egyéb lehetőség? Hullámon kívül mi tud terjedni? Elhajított kő...
Ezért gondoltam, bár részemről zűrös, de a zajoddal harmonizál: a kvantumhabra, ami egyfajta zaj, csak azt nem tudom elképzelni, hogy ez az organikus mobil miképp ad vagy vesz onnan infót.
Ha jól emlékszem, ennek elvi lehetőségére a Heisenberg-relációk utaltak, majd egy fizikus kimutatta a róla elnevezett Casimir-effektus létezését. Na, ebben kell hullámot gerjeszteni vagy lenne még esetleg egy másik lehetőség... |
|
| kujtorgo |
|
Ha létezik a dolog, akkor feltehetően nem a szokásos frekvencia, vagy egyéb jellemzők körében kell keresni, mert akkor már véletlenül vette volna az "adást" valamelyik műszer. (Persze lehet, hogy vette, csak "zaj"-nak minősítette, mert a kódja, nyelve nem volt ismerős.)
A Röntgen sugárzást is - ha jól emlékszem - véletlenül fedezték fel. |
|
| Bátky János |
|
Rádiósok. Milyen antennákat tudtok elképzelni?
Pl. lehetne építeni folyadék-antennát?
Az állatok megérézse állítólag jobb, mint az emberé. Mondjuk a gerincük sokszor kb. vízszintes.
Mi a különbség egy vízszintes és egy függőleges antenna vételi lehetőségei között? Régen mondjuk a Sokol behozta kicsit talán a VoA-t(?) a ferrit-antennájával, de gondolom egy Yagi már komolyabb...
Hame mester, adóvevő helyett mobilt is vehetünk, nem? Az legalább duplex. |
|
| onogur |
|
NA nekem a fizika nem kenyerem, de ez köztudott.
Anno decibel nagy CB-rádiós voltam, úgy 1980 körül. Innen Pöstről egy Budakeszi illetőségű lakossal képtelenség volt kapcsolatot teremteni, viszont jókat beszélgettünk a Portugáliában élő magyar származású Elizabettel, meg rengeteg digóval, akik Nápoly alatt laktak.
Persze csak akkor működött a dolog, ha SSB üzemmódban nyomtuk. Amivel soxoros távolságot lehetett elérni, viszont a hang úgy gyütt át, mintha a partner héliumot szítt vón, szóval szopránban.
Szóval az ionoszféráról visszaverődő izék csak jó nagy távolságok ( 1500-2000 km ) esetén müxöttek. |
|
| HAME |
|
|
szeintem úgy a néhány 100 kHz-es tartományig semmit, csak megy magának, aztán a különböző frekvenciájú frekvenciák a különböző -szférákról kiülönböző mértékben visszaverődnek. Ha jól emléxem az URH sáv úgy sacc per kábé 100 %-ban verődik vissza az ionoszféráról. Vagy ez az a sáv, amelyik 100 %-ban kimegy a zűrbe. Vagy valami ijesmi (nem híradástechnikát végeztem). |
|
| Bátky János |
|
|
...mert ott tartottunk, az emberszerű organizmust akarjuk felruházni... |
|
| Bátky János |
|
|
Rendben. Tudom, hogy vízben kb. 1.2 km/s, vasban kb. 5 km/s a sebesség... a skin-effect is rémlik. De az alacsony frekijű elektromágneses hullám mit csinál a légkörben? |
|
| HAME |
|
izé...
meg kell különböztetni a mechanikai hullámzást az elektromágnesestől.
A mechanikai hullámzás igen jól terjed a szilárd és folyékony testekben néhány száz kHz tartományig, ám lassan (néhány km/s)
Az elektromágneses hullámzás nem a testek mechanikus, hanem az elektromos és mágneses tulajdonságaitól függ. Jelentkezik egy ún. bőrhatás, azaz az elektromágneses hullám csak egy bizonyos mértékben képes behatolni az anyagba. A behatolási mélység fordított arányban van az anyag prmeabilitásával és vezetőképességével. Pl. egy porcelán melynek a vezetőképessége igen-igen alacsony, a permeabilitása pedig ~1, alig árnyékol bármiféle hullámhosszt. A réznek hiába kisebb a permeabilitása 1-nél, a vezetőképessége igen magas, ezért az elektromos hullám praktice csak a felületén halad. Ugyanez a helyzet az acélnál, csak ott a mágneses komponens kavar be. Mindez tisztán persze csak a rádifrekvenciás tartományokra érvényes.
Magasabb frekvenciáknál (pl. fény) komplikálódik a helyzet azzal, hogy a hullámhossz molekulányi és/vagy atomi méretekre csökken, így már maga az anyag "mechanikus" atomszerkezete a meghatározó. További hullámhosszcsökkenésnél a sugárzás már ez alatt a tartomány alatt van igy a röntgensugárzás "akadálytalanul" jut át az anyagok többségén. |
|
| Bátky János |
|
(Isten azért tett engem hüjévé, mert rám így is szüksége lehetett a nagy egészben. Erre büszke vagyok! ) |
|
| Bátky János |
|
|
Egyszer úgy képzeltem, a világ megismerhető. Már tudom, hogy számomra nehezen vagy egyáltalán nem, de miért adnám fel, ha érdekel? |
|
|