Téma: Magyar identitás |
|
|
Rendes Kis |
|
Salamon József plébános könyvvel harcol a történelemhamisítás ellen Forrás: magyarkurir.hu Ez év őszén jelent meg Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimes című könyve. A kötet megjelenéséről a Székelyhon.ro adott hírt.
A monumentális munka, a több mint 500 oldalas kötet Gyimesbükk történetét taglalja a völgy benépesítésétől kezdve napjainkig.
Amint a szerzőtől megtudtuk, az a szándék vezérelte, hogy minden fellelhető adatot közöljön a településről, mert szerinte vannak olyanok, akik manapság is szeretnék beolvasztani a román többségbe a magyar anyanyelvű közösséget, és attól sem riadnak vissza, hogy történelmet hamisítsanak.
„Próbáltam levéltárakból minden, a közösségünkre vonatkozó adatot megjelentetni. Biztos, hogy lehet ennél részletesebb könyvet is kiadni, de azt tartottam lényegesnek, hogy a legfontosabb tényeket, levéltári, anyakönyvi, gazdasági és hadtörténeti adatokat az itt élő magyar közösség rendelkezésére tudjam bocsátani. Gyimesbükköt 1951-ben ugyanis a román megyéhez csatolták, és megpróbálták az itt élő magyarokat elrománosítani.
Szerencsére, amit közigazgatásilag elértek, nem sikerült egyházközségileg megtenni, mert ehhez szükségük lett volna vatikáni engedélyre. Egyházközségileg továbbra is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozunk, és úgy vélem, a hitét megőrző közösségünket az elnyomó rendszernek nem sikerült teljes mértékben megtörni.
Most, hogy a szólásszabadság lehetővé teszi, Isten teremtette jogunk, hogy az értékeinkkel éljünk. Beszélnünk kell a múltunkról, vállalnunk kell gyökereinket, eredetünket. Kötelességünk a hazugságokra rávilágítani, és megtalálni a helyes utat a szeretet és igazság jegyében. Ebben a küzdelemben úgy érzem, nekünk könnyebb a dolgunk, mivel nehéz minket félrevezetni, mert megvannak azok a tények, melyeket lehetetlen cáfolni” – hangsúlyozta a Székelyhon.ro hírportálnak a szerző.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=178724&cim=salamon_jozsef_plebanos_konyvvel_h ... |
|
Rendes Kis |
|
Felfüggesztették a himnuszéneklést Sepsiszentgyörgyön Mintegy ötszáz sepsiszentgyörgyi gyűlt össze szombat délben a Magyar Polgári Párt hívására, hogy a tiltakozássorozat hatodik napján, ezúttal az Erzsébet parkban felhúzott székely lobogó alatt elénekelje a magyar himnuszt. A csendes, civilizált rendezvénytől ez alkalommal távol maradtak az RMDSZ helyi vezetői. A kezdeményezők bejelentették, az ünnepre való tekintettel, és hogy bizalmat előlegezzenek az új prefektusnak, egyelőre felfüggesztik a további megmozdulásokat. ... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=178464&cim=felfuggesztettek_a_himnuszenekl ... |
|
|
mamácska |
|
A szlovák belügyminisztérium 2015-től visszaadja az állampolgárságot azoknak, akiket a szigorú törvény értelmében másik állampolgárságuk miatt fosztott meg attól – írja a TASR hírügynökségre hivatkozva a Slovak Spectator.
Az enyhítés feltétele, hogy az állampolgár életvitelszerűen külföldön éljen, azaz hogy az állandó lakcíme egy másik országban legyen. / Forrás: parameter.skAz enyhítés feltétele, hogy az állampolgár életvitelszerűen külföldön éljen, azaz hogy az állandó lakcíme egy másik országban legyen. / Forrás: parameter.skA szlovák belügyminisztérium 2015-től visszaadja az állampolgárságot azoknak, akiket a szigorú törvény értelmében másik állampolgárságuk miatt fosztott meg attól – adta hírül a Slovak Spectator a TASR hírügynökségre hivatkozva. A törvénymódosítást még nem nyújtották be, a jövő évi bevezetést Robert Kalinák belügyminiszter egy korábbi nyilatkozata alapján vélelmezi az online lap.
Az enyhítés feltétele, hogy az állampolgár életvitelszerűen külföldön éljen, azaz hogy az állandó lakcíme egy másik országban legyen. A minisztériumnak egyelőre nincsenek adatai arról, hogy vajon hányan vehetik igénybe a kiskaput. A törvényt az egyik legjobb szlovák kosárlabda-játékos, Anton Gavel miatt írták át. Gavel ugyanis felvette a német állampolgárságot, hogy a Bayern Münchenben kosarazhasson, német állampolgárként azonban nem kosarazhat a szlovák nemzeti válogatottban. Gavel már vissza is kapta állampolgárságát. Összesen 963 embert fosztottak meg eddig a szlovák állampolgárságától a törvény 2010-es hatályba lépése óta. A szigorú jogszabályt a magyar kettős állampolgárságról szóló törvényre adott válaszlépésként fogadták el Szlovákiában. A legtöbb, 351 ember cseh állampolgárságért adta fel szlovák voltát, a magyarok közül 58-an vesztették el szlovák állampolgárságukat.
Forrás: Új Szó |
|
|
|
|
Rendes Kis |
|
Eddig 865-en vesztették el a szlovák állampolgárságukat Forrás: hirek.sk Eddig 865-en veszítették el szlovák állampolgárságukat azért, mert felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 55-en magyarok. Szlovákiában 2010 óta hatályos a szigorított állampolgársági törvény, a kormány azóta ígéri annak enyhítését. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor kerül a pozsonyi Országgyűlés asztalára a módosítás. ... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=169303&cim=eddig_865_en_vesztettek_el_a ... |
|
Rendes Kis |
|
Emelkedett moralitás
Azt hiszem, ehhez mi már soha nem szokunk hozzá. Hiába a román államhatalom közel százéves homogenizáló igyekezete, és hiába a romániai magyarság kényelmességből, megfelelési vágyból, beolvadási kényszerből, egzisztenciális szempontokból fakadó minden „igyekezete”, bizonyos mérce alá sehogy sem tudunk lesüllyedni. Legalábbis arra látszik utalni az a számomra reprezentatív minta, amelyet nem nagyon szűk környezetem produkál a Băsescu-család ügyének megítélésében. ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=167532&cim=emelkedett_moralitas |
|
|
|
|
Rendes Kis |
|
Gubík László: Mi, magyarok összetartozunk, és csak együtt van jövőnk!
LÉVA. A nemzeti összetartozás napján, június negyedikén a trianoni eseményekre emlékezünk, viselve annak fájó következményét: a Kárpát-medencei magyarság szétszakítottságát. Ennek apropóján a magyar állampolgárságát nyíltan vállaló, lévai Gubík László, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvidéki referense osztotta meg gondolatait portálunkkal. Kitért a Riadólánc elnevezésű kezdeményezés nemzeti összetartozásunkat erősítő tevékenységére és a lévai Esterházy-emléktábla mai felavatására is. ... http://www.hirek.sk/itthon/20140604111733/Gubik-Laszlo-Mi-magyarok-osszetarto ... |
|
Rendes Kis |
|
Robert Dornhelm rekviemje egy temesvári forradalmárért Forrás: nyugatijelen.com Csütörtökön délután az utolsó felvonása zajlott az Osztrák kultúra aradi napjainak, amelya megyei tanács, a megyei kulturális központ rendezésében, a Musikforum Europa, a bukaresti osztrák nagykövetség hathatós támogatásával elsőrangú rendezvényeket, személyiségeket hozott Aradra.
Az utolsó napon, csütörtök délután Robert Dornhelm filmrendező volt a főszereplő. Ami számunkra azért is különleges, mert Dornhelm Temesváron született, 14 éves korában (1961) szüleivel innen kivándorolva futott be a filmszakmában, s azért is, mert Rekviem Dominicért című, Aranyglóbusz díjjal jutalmazott alkotása Temesváron játszódik, 1989 decemberének véres napjaiban. A filmet romániai premierként láthatta az aradi közönség. ... http://erdely.ma/kultura.php?id=166214&cim=robert_dornhelm_rekviemje_egy_teme ... |
|
|
Rendes Kis |
|
Köröstárkányi magyarirtás 1919 tavaszán Forrás: alfahir.hu 1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.
Károlyi Mihályék katonai leszerelő tevékenységének köszönhetően 1919 elején teljesen védtelenül maradt a Nagyváradtól 70 kilométerre, a Fekete-Körös völgyében élő szórványmagyarság is. A térségben megalakult a Román Nemzeti Tanács, azonban az igazi hatalom a román Nemzeti Gárda kezében volt. ... http://erdely.ma/multidezo.php?id=163177&cim=korostarkanyi_magyarirtas_1919_t ... |
|
Rendes Kis |
|
Egy édes, egy keserű Forrás: foci-live.hu Márciusi ünnepeinket, megemlékezéseinket és tüntetéseinket követően megállapíthatjuk, nem a teljes többségi nemzet van ellenünk, csak annak a többsége, mondjuk, úgy kilencvenkilenc százaléka. Persze, ez nem teljesen komoly megállapítás, de így mutat a felszín. A fecsegő, a csárogó, a melldöngető, a büntetlenül vandálkodó, az állam hatalmával és igazságszolgáltatással visszaélő.
Hogy mit tesz a mély? Hát az ugyancsak hallgat, s nekünk nem is nagyon áll módunkban megvallatni. Hogy nincs éppen mindenki ellenünk, azt hadd bizonyítsa Victor Ponta hozzánk intézett köszöntője, de erre azt is mondhatjuk, nem több a kormányzati partnernek kijáró udvariassági gesztusnál. Igencsak lehet, hogy így van, de Stelian Tănase írót és filozófust senki és semmi nem kötelezte arra, hogy meleg szavakkal méltassa nemzeti ünnepünket, az ünneplés mikéntjét, az ünneplők magatartását, amit egyenesen követendő például állít a románság elé. Hogy szokna már le a gusztustalan csárogásról, az uszításról, az uszításnak való kritikátlan bedőlésről, s tanuljon meg végre tartással, méltósággal ünnepelni. Ha tud…
Sabin Ghermant sem kényszeríti senki, hogy az igazságnak legalább egy töredékét elmondja a márciusi ünnepről, s Mircea Dinescunak sem írta elő senki, hogy a maga kesernyés humorával mondja a szemébe a köldöknéző nacionalistáknak, miről is kellene – akár nehéz szívvel is! – lemondaniuk, s mit kellene megtanulniuk, hogy valakik, legalább távolról, európaiaknak higgyék őket.
A romániai demokrácia helyzete és állapota – huszonöt esztendőkkel a „nagy forradalom” után – „tragikus, de még nem halálos”. Ezt önvigasztalásként mondom, bár indokoltabban állíthatnám, hogy itt negyedszázadnyi idő után sem változott semmi. Ugyanaz a kizárólagosság, ugyanaz a kettős mércével való méregetés, méricskélés, mint eddig, ugyanaz a hazug-ságáradat, „demokratúra”, akár mindvégig 1989 után.
Hogy van némi lazulás, azt akár el is lehetne ismerni, ha nem cáfolnának mireánk a tények. Ama bizonyos kilencvenkilenc százalék tényei. Például: Marosvásárhelyen megtiltják, hogy a magyarok a főtérre menjenek, de a „fekete március” szégyenletes évfordulóján egyenesen oda invitálják a haló poraiból újra feltámasztott Vatra Românească nevű terrorszervezetet.
Magyari Lajos Székely Hírmondó ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=161321&cim=egy_edes_egy_keseru |
|
Rendes Kis |
|
Tőkés László száműzetésben Forrás: mno.hu Hogy mi mindent néz végig az Európai Unió?! Többek között azt is, ami megtörténhet Romániában, miközben azt ordítják Európa arcába, hogy a Golán-fennsíkot meg kell tisztítani az őslakos araboktól, Erdélyt a szélsőséges magyaroktól. Az Európai Unió sunyi és csendes. Igazuk lehet azoknak, akik bizonygatva mondják, hogy az utolsókat rúgja. Ám azt is belénk.
Az unió egyik fenegyereke Románia, a másik Szlovákia, magyar birtokokon állammá hizlalt gübülmények. Románia most ismét Tőkés Lászlóval van elfoglalva, meg azzal, hogyan merészel egyáltalán megszólalni ő maga is, népe is.
Én azzal foglalkozom most gondolatban és írásban, hogyan lehetett az, hogy Románia kimozdításának minden halálos kockázatát 1989-ben egy magyar, született protestáns, fiatal pap vállalta el. Így, igekötővel: elvállalta az ellenszegülés minden változatát, ami kellett, kivéve a megölő szerszámot, 1989. december 15-én, és végigvitte azt, az őstulok Ceauşescu haláláig.
Miért, hogy egyetlen ortodox román pap nem tette meg ezt? Hogyan? Miért vállalta egy temesvári fiatal magyar pap, és nem vállalta senki, senki román? Harminchat karátos gyávaság ellenében egy ifjú magyar pap?
Nemrég egy ortodox pap szakszerűen kiverte a kikötött román lányból az ördögöt, s a lány belehalt. Az ördög él. Most a román ortodox nacionalista rendszer ki akarja verni az országból állampolgársága nélkül Tőkés Lászlót, a magas műveltségű, európai szintű politikust, nemkívánatos személynek tekintve, haza ne jöhessen Székelyföldre, ősei falujába, Málnásra, mert jogot követel az élőnek, a magyarnak.
Az Európai Parlament hallgat, kushad, huny, meghunyázkodik. Az unió piacként kezeli a tagországokat, Románia 19. századi gyarmatként Erdélyt. Tőkést 1989-ben a földig elrománosított Szilágyságba száműzték. Tudták már, mivé vált az a rész, kiknek prédikálhat Menyőben, a már román faluban. Most is száműzik, lám. Talán a Krím-félszigetre, talán Madagaszkár szigetére. És mi mit teszünk ezalatt?
Czegő Zoltán Székely Hírmondó ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=161322&cim=tokes_laszlo_szamuzetesben |
|
|
Rendes Kis |
|
Így gondozd a magyarságodat! mandiner.blog.hu Nemzetpolitikai gyakorlatok kezdőknek és haladóknak: I. Kezdő szint Első feladat: Ön egy túlnyomórészt magyar lakosságú település lakója a Kárpát-medencében. Jön a menetrendszerű influenzajárvány, belázasodik, ezért... ... http://mandiner.blog.hu/2014/02/25/igy_gondozd_a_magyarsagodat Tokár Géza felvidéki blogger nemzetstratégiai tesztje a kisember nézőpontjából. Ti meddig jutnátok benne? Elakadnátok a kezdő szinten, vagy menne a haladó is? ... www.facebook.com/konzervatorium |
|
|
Rendes Kis |
|
Magyarul kampányol a magyar diákokért egy szlovák iskola Forrás: www.sikerado.hu A felvidéki Bátorkeszin magyar nyelvű szórólappal kampányol a helyi szlovák iskola. Azt kérik a magyar szülőktől, írassák szlovák tannyelvű iskolába a gyerekeiket. Arra hivatkozik az iskola szlovák vezetése, hogy a gyerekek így jobban boldogulnak majd az életben. A Magyar Közösség Pártja (MKP) veszélyesnek tartja a bátorkeszi példát.
„Miért a mi iskolánkat választani? Azért, hogy gyermeke ne szégyelljen beszélni állam nyelvünkön. Azért, hogy ne féltsék őt elengedni járásunk határain túl. Azért, hogy minőséges alapokat szerezzen gyermeke a további tanulmányaihoz” (sic!) – áll hibás magyarsággal a bátorkeszi szlovák iskola szórólapján.
Az intézmény igazgatója azt állítja, senkit nem akartak megsérteni, csak esélyt adtak a szülőknek, hogy szlovák tannyelvű iskolába járassák gyermeküket. ... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=157158&cim=magyarul_kampanyol_a_magyar_ ... |
|
Rendes Kis |
|
Négy puskatus
Nagyapját négy román csendőr puskatussal irányította a siguranciáig. Hol is volt? Mikor is volt? Csak ezen a két franciakockás lapon,vagy az egész életében? Soha nem hangzott el esti vacsora utáni asztali beszélgetésekben. Pedig gyerekkorában mennyi részlete kelt életre a Premysl körüli harcoknak, a 82-es ezred viselt dolgainak, az ezred trénjének beosztott katonáiról, a tífusz(és egyéb) járványokról, a hadikórház hol orosz hadifogoly, hol pedig kiszabadított betegeiről és sebesültjeiről, polyák orvosáról és ápoló nővéreiről,a divíziónak adott esti népszínműves műsorokról. A színész nagyapa – sok híja nem volt, de – élve megúszta a frontot. Állomáshelyére, szülőföldjéhez közel, tértek meg; Erdélyben már az impérium szelei fújdogáltak. Nincs új, amit ezekről az évekről mondani lehet. Nincs újabb nyomorúság, legfeljebb rafináltabb, az azóta bekövetkezettnél. A négy puskatus története, ha el is hangzott, azonnal felitta a petróleumlámpa fénye. Most ezen a kockás papíron, ezek között a tintaceruzával rótt sorokon találja szembe magát a megalázott nagyapával, miközben a visszaemlékező igazi kint nyugszik egy déli bányaváros temetőjében, fiúunokája pedig Angliába készül, vagy valahova a világ ismeretlen csücske felé, és tudja, hogy nem fogja immár megakadályozni. És kezében a bizonyíték, a váratlan, az arcába vért, az értelmébe villámot kergető. A négy puskatus. Ott kezdődött az egész. Veséjére szorítja a kezét. A májára. A gerincére. És egyre kozmásabb, egyre sötétebb kondérokban fő előbb nagyszülei, aztán szülei, aztán az ő és már az utódai nemzedéke. ... www.facebook.com/notes/botar-attila/n%C3%A9gy-puskatus/10151899583027984 |
|
|
|