| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| R.András |
|
 Putyin zárja a vitaklubot – jelentkezés a Valdajról
Mint minden alkalommal, ezúttal is Vlagyimir Putyin beszéde, majd az ezt követő mintegy 3 órás beszélgetés zárja a találkozót.
Előtte már itt volt Szergej Lavrov külügyminiszter, jön még Alekszandr Novak, energetikával foglalkozó kormányfő-
helyettes, és Makszim Oreskin elnöki tanácsadó is – számol be a Valdajról Stier Gábor.
... https://gondola.hu/cikkek/151684-Putyin_zarja_a_vitaklubot___8211%3B_jelentke ... |
|
| R.András |
|
Már a Fico–Orbán szövetségtől rettegnek Nyugaton
A Bloomberg elemzést közölt a szlovákiai előrehozott választások eredményéről, amelyben többek között kiemelte, hogy Fico győzelme szélesíti a Kijevnek nyújtott segítséggel kapcsolatos rést a szövetségesek között, hiszen a szlovák politikus fegyverszállítások helyett béketárgyalások szorgalmaz. Magyarország, amely blokkolja az EU katonai segélyét, a hétvégén megerősítette, hogy Ukrajna OTP-t illető engedményei ellenére egyelőre nem hajlandó feladni ellenkezését – számolt be a Mandiner.
Mikulas Hanes, az NMS Slovakia közvéleménykutató intézet kutatási vezetője szerint Fico valószínűleg szövetséget köt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ami késleltetheti az uniós politikát, és enyhítheti annak hatásait. Robert Fico gond lesz az EU számára, és Brüsszelnek nem lesz könnyű dolga az új szlovák miniszterelnökkel – tette hozzá Hanes.
... https://gondola.hu/hirek/304798-Mar_a_Fico__8211%3BOrban_szovetsegtol_rettegn ... |
|
| R.András |
|
FÜSTBEMENT TERV
Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
(Petőfi Sándor, Dunavecse, 1844. április.) |
|
| R.András |
|
Tuckert eltiltották a Putyin-interjútól
„Megpróbáltam interjút készíteni Vlagyimir Putyinnal” – mondja Tucker Carlson a Weltwoche svájci hetilapnak adott exkluzív interjújában. De: „az amerikai kormány megállított”.
Carlson hozzáteszi, hogy egyetlen sajtóorgánum, politikus, közéleti személyiség sem lépett a védelmére. Senki sem mondta: „Várj egy kicsit. Lehet, hogy nem szeretem ezt a fickót, de joga van interjút készíteni bárkivel, akivel akar, nekünk pedig jogunk van hallani, mit mond Putyin.”
Nem halljuk a hangját? „Miért?” – kérdezi a veterán, aki rekord nézettséget ér el az Egyesült Államokban.
Tulajdonképpen a “hírmédiának” az a dolga, hogy minden szempontból beszámoljon erről a háborúról, ami egy potenciális nukleáris konfliktus a szuperhatalmak között. De az újságírók „éppen az ellenkezőjét teszik”.
... https://gondola.hu/hirek/304680-Tuckert_eltiltottak_a_Putyin-interjutol.html |
|
| R.András |
|
 Orbán Viktor globális nagykoalíciója
Tucker Carlson Orbán Viktorral készített interjúját annyi felnőtt személy tekintette meg, amennyi felnőtt az Egyesült államokban él.
Ez, függetlenül a beszélgető partnerek megítélésétől, mindenképpen olyan történés, amelynek értelmezése sok olyan
dolognak a megértését is segítheti, amely eddig talán kevésbé volt feldolgozható számunkra – jelzi Bogár László.
... https://gondola.hu/cikkek/151508-Orban_Viktor_globalis_nagykoalicioja.html |
|
| R.András |
|
 Elon Musk a magyarokkal foglalkozik, Novák Katalin kommentben hívta meg Budapestre
Tucker Carlson, amerikai újságíró interjút készített Orbán Viktorral, ahol szóba került a kormány családtámogatási rendszere is. Az interjúra reagált Elon Musk is, akit ezután Novák Katalin köztársasági elnök meghívott a budapesti Demográfiai Csúcstalálkozóra.
Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjúját Elon Musk, a világ leggazdagabb embere is kiposztolta a saját X-oldalán is, azaz retweetelte azt, azt a megjegyzést fűzve hozzá, hogy: „nagyon érdekes Magyarország milyen keményen küzd azért, hogy orvosolja a termékenységi ráta okozta problémákat”.
A poszt alá számtalan komment érkezett. Az egyik Novák Katalin köztársasági elnöktől.
A magyar köztársasági elnök egyetértett Elon Musk állításával, egyúttal pedig meghívta a Budapesten megrendezendő Demográfiai Csúcstalálkozóra, azt üzenve, hogy a magyarok szeretettel várják Elon Muskot „a családtámogató erők legnagyobb nemzetközi találkozójára, amelyen számos államfő, miniszterelnök és influenszer is részt vesz majd szeptember 14. és 15. között”.
Az amerikai sztárújságíró, Tucker Carlson magyar miniszterelnökkel Orbán Viktorral készített interjúja egyébként nagy nézettséget ért el. Fél nap alatt közel 50 millióan látták a X-en és számos más platformon, így a YouTube-on is sokan látták.
... https://infostart.hu/belfold/2023/08/30/elon-musk-a-magyarokkal-foglalkozik-n ... |
|
|
|
|
| R.András |
|
 Az ENSZ fogadja el az adósok jogainak nemzetközi deklarációját, melynek fő szabálya az legyen, hogy azon adósságot, amelyet nem lehet megfizetni, azt az adósoknak jogában álljon nem megfizetni!
1. Láthatjuk, hogy Kínában is folyamatban van egy civilizáció csere. Az erőszak által uralt rendszerből az érdemek által uralt rendszerbe, de ugyanez globálisan is megjelent, mint a keleti civilizáció harca a hanyatló nyugati civilizációval szemben, de ezen egészet úgy is felfoghatjuk, hogy itt két erkölcsi világrend rivalizálása zajlik. Ha meg továbbmegyünk, úgy is felfoghatjuk, hogy a jó és a rossz. Az igazságos és az igazságtalan közti véres harcokkal is teli küzdelemnek vagyunk a szemtanúi, amely valószínűleg hosszú ideig fog tartani. A jó abban különbözik a rossztól, a gonosztól, hogy a jó elismer olyan erkölcsi szabályokat, amelyekhez minden körülmények között tartja magát. A gonosz nem ismer ilyen szabályokat. Tegyük fel a kérdést! Ha két birkózó úgy mérkőzik, hogy az egyik szabad- míg a másik kötöttfogású, akkor melyik fog győzni. Ez a civilizációk harcában is megjelenik, mert a hanyatló nyugati civilizáció csúcsán olyan hatalmi struktúra van, amelyek nem ismernek erkölcsi korlátokat. Ez pedig azért van, mert a világuralmat gyakorló vezető elit tagjainak túlnyomó többsége talmudista és kabbalista. A Talmud alapszabálya pedig, hogy a kiválasztottak mindent megengedhetnek maguknak azokkal szemben aki nem kiválasztottak. A Mindenben pedig akár a világ egészének az elpusztítása is benne lehet. Azért, mert ezen elit azt mondja: ha nem az enyém a világhatalom, akkor senkié se legyen és ne legyen emberiség.
2. A modern radikalizmus megértéséhez szükséges megérteni, hogy arra milyen világhelyzetben kerül sor. A tudományos tanulmányokban és a tömegtájékoztatásban is egyre többször hangzik el, hogy civilizációk küzdelméről van szó. Az egyik civilizáció a kollektív nyugat európai eredetű civilizációja. A másik oldalon több kihívó is van, de ezek közül erőben és fontosságban kiemelkedik a kínai civilizáció, amelynek történelme már tízezer éve ismert.
Első látásra igen nagy a különbség a két legerősebb civilizáció között. Ha közelebbről szemügyre vesszük, akkor viszont kiderül, hogy mindkét civilizáció ugyanazzal a válsággal küzd, csak másképp küzd ellene, mivel az egyik demokrácia, a másik pedig a mostani nyelvhasználat szerint autokrácia, de van aki egyszerűen csak kommunista diktatúrának nevezi. Minden civilizációnak volt egy körülbelül hasonló ideig tartó aranykora. A nyugati civilizáció aranykora mintegy 1865-től 1913-ig tarthatott, amelyben igen gyors volt a fejlődés, mert a kapitalizmusnak a jó oldala, a vállalkozás dominált, és másodrangú szerepet töltött be a gyengébb oldala, a demokráciából fakadó egyenlőség biztosítása minden ember számára. Ehhez olyan állami beavatkozásra van szükség, amely nem engedi meg a vállalkozó oldal túlvagyonosodását és állami beavatkozással gondoskodik a kisvállalkozók működésének a biztosításáról és az infrastruktúráról. Ezért a demokráciában, amely az egyenlőség hirdetője kibontakozott a küzdelem a kapitalizmussal szemben, amely viszont az emberek között különbséget hozza létre. Az Egyesült Államok aranykorában óriási sikereket értek el a vállalkozók, különösen a nagyvállalkozók és harcolni kellett a szociális jogokért, demokratikus eszközökkel.
Napjainkban a demokratikus eszközök kimerültek és egyedüli győztesnek megmaradt a szupergazdag járadékos kapitalisták vékony rétege. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer változásra kényszerül. Az államnak nem a kapitalistákat kell segítenie közpénzekből való finanszírozásra magánvállalkozásokat, hanem a társadalom egészének a jövedelmét kellene növelnie. Elsősorban bérek elésére van szükség, mert az egymás után születő nemzedékek egyre kisebb hányada képes a szüleinél több jövedelemhez jutni. Ez a hanyatlás nyilvánvaló jele. Az elosztási viszonyok igazságosabbá tételét azonban akadályozza, hogy a gazdag és szupergazdag vállalkozók, valamint még a monopolizálással rájuk telepedett járadékos réteg egyre nagyobb hatékonysággal használja a maga érdekében a megvesztegetést és a korrupciót. A korrupció megfékezése nélkül a nyugati demokrácia, élén az Egyesült Államokkal, nem lesz képes biztosítani a tovább fejlődését. Egyre nagyobb gazdasági jelentőséghez jut a szellemi tulajdon és jelenleg folyik ennek is a kisajátítása a túlhatalmat birtokoló szupergazdag, de vékony elit részéről. A demokrácia, vagyis az egyéni érdekek és jogok védelme és erősítése ma csak a korrupció megfékezésével lehetséges.
Nézzük meg, hogy mi a helyzet a riválisok legerősebbjénél, Kínai Népköztársaságnál! Mao Ce-tung elődje, Szun Jatszen már Lenin követője volt és Mao Ce-tung is használt lenini és sztálini uralkodási módszereket, az agitációt és a politikai szervezetek létrehozását és irányítását. Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy a korrupció akadályozza a gazdasági növekedést, és a nyugat vezető hatalma, az Egyesült Államok az első gyorsan növekvő szakaszában felszámolta a korrupciót és a vállalkozásokkal - beleértve a nagy vállalkozásokat is – bár pénzügyileg számon kérte, de jó viszonyt alakított ki velük. Kína első látásra kivételnek tűnik.
Történészek szerint az amerikai kapitalizmus azért virágzott, mert európai bevándorlók hozták magukkal egész kulturális készletüket, benne jogi ismereteket és azt, ahogyan a hatalom és intézményei működnek. Ezért gondolják egyes történészek, hogy más amerikai országoktól – mint Mexikó, vagy Peru – eltérően az európaiak kultúrája honosodott meg.
Az igaz, hogy Amerikában egy viszonylag vékony, fehér réteg vette át a vezetést, biztosította a tulajdonjogokat, de az amerikai kapitalizmus nem emiatt virágzott. Az Egyesült Államokban a kínai viszonyokhoz hasonlóan a korrupciónak volt meghatározó szerepe és az dominálta a gazdaságot. Ennek lényege, hogy a pénzügyi túlsúllyal, vagyis óriási tükörvagyonnal rendelkezők előjogokat vásároltak maguknak azoktól hatalmi pozíciókban ülőktől, akikhez gazdasági érdekeik fűződtek. Ez a fajta korrupció transznacionális. Lényegesen különbözik a megvesztegetéstől, a zsarolástól és a kicsinyes pénzvisszaosztásoktól. Ezen egyszerű módszerek csak a kapitalizmus kezdetén léteztek mind Amerikában, mind Kínában. Ezen módszereket az államhatalom a folyamatos reformok útján felszámolta, illetve az ellenőrzése alá vonta. Ma már a szuper-milliárdosok csak hatalmat vásárolnak.
A kapitalizmus szerves molekulái azok a „speciális-protekcionista” módszerek és a hozzá kötődő kifinomult, de kockázatos „nagy-korrupció”. Ez hatékonyan elő tudja segíteni a gyors, de kiegyensúlyozatlan növekedést. A leninista- és sztálinista módszereket alkalmazó Mao Ce-tung idején a pártapparátus magas rangú tagjai bőségesen meg voltak jutalmazva a korrupció által. Ez a korrupció elősegítette a vállalkozást is, tehát ily módon az építkezést és gazdasági fejlődést.
Ez a módszer azért bizonyult mégis rossznak, mert nem volt tartósan fenntartható. Az eladósodás, a visszafizethetetlen hitelek egyre növekedtek, és adták át óriásvállalatok csődjének, de gyakran igénybe vett terület volt az ingatlanszektor, ahol visszaosztásokért a helyi kormányzatok hatékonyan segítették az ingatlanvállalkozókat abban, hogy a termelőföldeket elvegyék a mezőgazdasági művelést folytató helyi emberektől.
Elmondható, hogy a 21.század elején, ahogyan a demokrácia igaz hívei kételkednek az emberek közötti különbséget növelő kapitalizmusban, úgy az is elmondható, hogy Hszi Csin-ping is kételkedik a kapitalizmusban, csak másképp. Ő is azt mondja, hogy eljött az idő arra, hogy véget vessünk a magántulajdon, a szabadpiac kaotikus expanziójának. A tőke kritikus része a szocialista piacgazdaságnak, de a kínai vezető hangsúlyozta és elrendelte, hogy a hatalmat gyakorló kommunista párt apparátusa szabályozza, irányítsa, egészségessé tegye a gazdasági életet. Hszi Csin-ping a leninizmus módszereivel az utasításokkal és a kampányokkal akarja irányítani a gazdasági életet. Számára a végcél nemcsak a kiegyensúlyozott és igazságos társadalmi tulajdonmegoszlás, hanem mindenáron meg akarja tartani a kommunista párt kezében a hatalmat. Ez utóbbira azért is szüksége van, mert több befolyást akar szerezni a civilizációk között folyó rivalizálásban. A korrekt társadalmi viszonyok megszilárdítása érdekében a Kínai Kommunista Párt történetében először került sor a vállalkozásokat, a gyors gazdasági fejlődést eredményező kapitalizmus korlátozására. Ezek az intézkedések azonban csak a bérből és fizetésből élők életét könnyítették meg, de lelassították a gazdaság növekedését. Ezért most Hszi Csin-ping is ott tart, hogy eljött az idő arra, hogy megtanulják, hogyan is működik a kapitalizmus. A növekedés lassulása persze erőteljesen érintette százmilliók életszínvonalát. Ezért elengedhetetlen a kapitalizmus erősítése.
Amerika és Kína összehasonlítása megmutatja, hogy a két rivális között nemcsak különbségek, hanem hasonlóságok is vannak. Ezek a hasonlóságok azonban nem érik el az identitás mértékét. Az Egyesült Államokban az éppen aktuális progresszív politikák a demokrácia erősítését célozzák, de jelenleg ezen irányzatnak már széles körben vitatják az alternatíváit is. Kínában viszont a kapitalizmust nem gyengíteni, hanem erősíteni akarják a gazdasági fejlődés érdekében.
Levonhatjuk a következtetést, hogy nem az a meghatározó különbség, hogy a globális színtéren az Egyesült Államok és Kína rivalizál egymással. Ennél lényegesebb krízisen kell mindkettőjüknek átmenni. Nem lehet az amerikai kapitalizmus demokratikus elveit megtagadni Amerikában.
Kínában pedig nem lehet kívülről megváltoztatni azokat a párthatározatokat és kormánydöntéseket, amelyek sikeresen megfékezték a magánvállalkozást és elrettentették a befektetőket. Kiderül, hogy bolygónk két nagy riválisa, akik különböző civilizációt is képviselnek, egyenlők abban, hogy mindkettőnek meg kell küzdenie a kapitalizmus optimális vezetéséért, és ez legnagyobb kihívás a számukra. Tehát az Egyesült Államoknak és Kínának közös problémát kell megoldani a kapitalizmus megrendszabályozását. Amerikában a túlhatalomhoz jutott járadékos egy százaléktól kell visszavenni a hatalmat a demokrácia érdekében a megválasztott és legitim testületekhez és így kell megfékezni a megvadult pénzkapitalizmust. Kínában viszont a kapitalizmust kell erősíteni az egyenlőséget megvalósító intézkedések nyomán, hogy a gazdaság újból erőre kapjon, és a lelassult gazdasági fejlődés ismét felgyorsuljon. Mindkét rendszerben a kapitalizmust kell megrendszabályozni, azzal, hogy meg is kell őrizni, mert az biztosítja, hogy az emberek különbözőek legyenek. Az emberek egyszerre akarnak azonosak és különbözőek lenni. A különbözők azonban ha nincsenek megfékezve, korruptak lesznek, s végül megvásárolják a közhatalmat. Ha pedig a közhatalom túl erős és elfojtja a kapitalizmust amely nélkül nincs vállalkozási szabadság, akkor akadályozza a gazdasági fejlődést és stabilizálja a szegénységet.
Miért kell ezzel itt foglalkozni? Azért, mert ha csak a civilizációk közötti harccal foglalkozunk, akkor szükségszerűen egy világháborúnál kötünk ki, amely csak egy hajszálnyira van attól, hogy a emberiség nukleáris fegyverekkel elpusztítsa egymást. Ha viszont megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek közösek a két riválisban, akkor reményt kaphatunk arra, hogy mindkét világrendszer fennmaradhat és fejlődhet az egész emberiség közös érdekeinek megfelelően. Nem a világ elpusztulása tűnik végcélnak, hanem az emberiség túlélése új körülmények között, új módon.
A Mi Hazánknak mi köze van az egészhez? Annyi, hogy a magyar nemzetstratégiának ahhoz kell igazodnia, hogy a jelenlegi rendszer miért rossz és azt hogyan lehetne kijavítani. Többek között azért rossz, mert a tükörvagyonnak – azaz a pénzrendszernek - a tulajdonosai exponenciális módon, vagyis hatványozottan növekedő tükörvagyonnal rendelkeznek, amit a reálgazdaság nem tud követni, mert a világtörténelem tanúsága szerint annak stabil növekedése évente 3-3,5%. Nagyon ritkán érte el és soha meg nem haladta az 5%-ot. Most, hogy az emberiség mezőgazdasági – ipari vagyona a szellemi vagyon végtelen növekedésének a lehetőségéhez jutott, ez gyökeresen megváltoztatta Magyarország helyzetét. Magyarországnak kis területe van, igaz, hogy itt fejlett mezőgazdaság- és ipar is működik, de igazi növekedési területünk a szellemi vagyon. Ezen a területen a rendkívül tehetséges magyar nép világméretekben is nagyhatalommá válhat. A Mi Hazánknak tehát vissza kell szerezni a fizikai tulajdont a magyar népnek, amit elsősorban a tükörvagyon tulajdonosai, a a külföldi befektetők és a bankrendszer segítségével vettek magántulajdonba. Ezt vissza kell szerezni. A tükörvagyont nem lehet teljesen a reálvagyon növekedésére szorítani, de a benne működő kamatrendszert fel kell számolni. Csak kamatmentes pénzrendszer lehet becsületes. A tükörvagyon biztosítja a munkamegosztást, a gyors csere biztosításával és némi növelése is indokolt, de ez nem lehet exponenciális.
A vállalkozásokat segíteni kell, úgy, hogy a magyarországi kapitalizmus elmozduljon a szociális piacgazdaság irányába, és íme már megérkeztünk a szellemi vagyon birodalmához. Ez egy végtelenségig tágítható terület, amelyben a magyar tudás, tehetség és szorgalom óriási vagyonokat tud létre hozni és jövedelmezővé tenni. A kapitalizmustól megszabadulni ugyanolyan hiba, mintha elnyelne minket a vadkapitalizmus. A Mi Hazánk feladata, hogy a Magyarországon most létező gazdasági rendszert már ne csak toldozza-foltozza, hanem alapjaiban változtassa meg.
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid03zCcHx1MLFp4tZTh1hDbhkunQ8od5 ... |
|
| pandala |
|
Mindenesetre, most iszom egy "GYŐZELEM-GIN"-t.
"Szóma, ha mondom, segít a gondon, egy-két köbcenti helyre biccenti" (Huxley) |
|
|
| pandala |
|
|
El kell takarítani az Angszocot, különben tényleg baj lesz .. :-(( |
|
| pandala |
|
Minnyá' 2024, vajon hová fejlődnek a dolgok addigra ... ;-))
Itt a kapuban a GPT-5 is, ráül a fejünkre az AI?  |
|
| pandala |
|
"A nyomtatás feltalálása azonban megkönnyítette
a közvélemény befolyásolását, s a film és a rádió tovább fejlesztette ezt a folyamatot. A
televízió felfedezésével, s azzal, hogy a technika haladása lehetővé tette, hogy ugyanazon a
készüléken egyidejűleg adni és venni lehessen, vége lett a magánéletnek. Minden polgár, vagy
legalábbis minden olyan polgár, aki elég fontos ahhoz, hogy érdemes legyen szemmel tartani,
a napnak mind a huszonnégy órájában a rendőrség szeme előtt s a hivatalos propaganda halló-
távolságán belül tartható, elzárva a gondolatok kicserélésének minden lehetőségétől. Annak a
lehetősége, hogy minden alattvalót rákényszerítsenek nemcsak az Állam akaratának való
feltétlen engedelmességre, hanem arra is, hogy tökéletesen egyforma nézeteket valljanak, most áll fenn először." |
|
| pandala |
|
"Amíg dolgoznak és szülnek, egyéb tevékenységüknek semmi jelentősége
nincs. Magukra hagyva, mint az Argentína síkságain szabadjára eresztett barmok, visszatértek
egy számukra természetesnek tűnő, ősi életmódhoz. Megszülettek, felnőttek a csatornákban,
tizenkét éves korukban dolgozni mentek, átestek a szépség és a nemi vágy gyorsan elvirágzó
időszakán, húszéves korukban házasságot kötöttek, harmincéves korukban középkorukat
élték, s legtöbbjük hatvanéves korára meghalt. Nehéz testi munka, az otthon és a család
gondja, a szomszédokkal való apró viszályok, mozi, futball, sör és főleg kártya töltötte ki
életüket. Nem volt nehéz ellenőrzés alatt tartani őket."
-- https://elso.xyz/konyvek/orwell-1984.pdf
|
|
| R.András |
|
 “So long as they continued to work and breed, their other activities were without importance. Left to themselves... they had reverted to a style of life that appeared to be natural to them, a sort of ancestral pattern... work, the care of home and children, petty quarrels with neighbors, films, football, beer and above all, gambling filled up the horizon of their minds. To keep them in control was not difficult.”
—George Orwell
... www.facebook.com/poeticoutlaws/posts/pfbid0ZaYdac9BugiZMfFKbi865aK4FVUYErqwtC ... |
|
|
| pandala |
|
|
"Az oroszok egyébként csak 235-ös tömegszámú uránt adnak el az amerikaiaknak, ez az egyetlen hasítható izotóp, amely az atomreaktorok üzemanyagaként szolgál." |
|
|
|
| pandala |
|
a „visszaglobalizáció” csodája :
a szlovákok, állítólag, lemondanak az orosz atomerőműs fűtőanyagok vásárlásáról
helyette az oroszokól vásárló usától veszik majd a szálakat ....  |
|
| pandala |
|
„visszaglobalizáció”
hangyáknak, beöntés
madaraknak, fogsor
kígyóknak, lábsó
|
|
| R.András |
|
 A „nyári Davos” vészjósló üzenete
A világnak bátor és előrelátó emberekre van szüksége, akik képesek az innováció erejét hasznosítani és együttműködni ágazatokon, régiókon, nemzeteken és kultúrákon átívelő módon, hogy egy békésebb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt teremtsenek – harsogta Klaus Schwab.
2023. augusztus 22. 07:00
Sokan tudnak ma már a WEF-ről, azaz a Világgazdasági Fórumról, amelynek vezetője az a Klaus Schwab 84 éves német közgazdász, akit annak idején a most százéves Henry Kissinger indított el globalista útján. Sokan tudják azt is, hogy a WEF-ben koncentrálódnak talán a jelenlegi leghatalmasabb globális erők, hiszen a legnagyobb gigacégek, pénzintézetek, nemzetközi szervezetek, médiumok, a tudományos élet szereplői stb. egyaránt a WEF tagjainak számítanak. Azt is tudják sokan, hogy a WEF az éves fórumait általában év elején tartja, januárban, mint ahogyan idén is történt.
Kevesebben tudják viszont, hogy a Világgazdasági Fórumnak van egy másik összejövetele is, a nyári Davos Summit, amit júniusban tartottak. De joggal kérdezhetik: miért olyan fontos ez, hogy nyáron is tanácskoznak a világot uraló nagyfiúk? Azért, mert ezúttal a „nyári Davos” nem Davosban, hanem Kínában, egészen pontosan Tiencsinben zajlott le június 27–29. között, és a háromnapos rendezvényen az egyik fő felszólaló – természetesen Klaus Schwab mellett – nem más volt, mint a kínai miniszterelnök, Li Csiang. A rendezvény egyébként az Új Bajnokok (New Champions) 14. találkozója volt, amelyen összesen 1500 globális vezető, ebből 130 közéleti személyiség, 800 üzleti vezető és száz „innovátor” – jelentsen ez bármit is – volt jelen.
A rendezvény címe Vállalkozói szellem – a globális gazdaság hajtóereje volt, s az megállapítható a hivatalos szövegekből, hogy erőteljesen felléptek a globalizáció újbóli megerősítése mellett. Nyilvánvalóan látszik, hogy a globalizáció ellen fellépő törekvéseket kívánják csírájában elfojtani.
Ennek szellemében elsősorban arról tárgyaltak, hogy miként lehet az „ellenszélben” egy olyan világgazdaságot kiépíteni, ami lehetővé teszi a – konkrétan ezt a szót használták – „visszaglobalizációt”. Például Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nigériai főigazgatója szerint nagy lehetőség van arra, hogy megvizsgálják azokat a területeket, régiókat és országokat, amelyek kimaradtak a globalizáció első hullámából. De Klaus Schwab is világosan beszélt, amikor elmondta: A világnak bátor és előrelátó emberekre van szüksége, akik képesek az innováció erejét hasznosítani és együttműködni ágazatokon, régiókon, nemzeteken és kultúrákon átívelő módon, hogy egy békésebb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt teremtsenek.
A kínai kormányfő pedig még világosabban kifejtette, hogy: Haladnunk kell a történelemmel, meg kell szilárdítanunk a fejlődéssel kapcsolatos konszenzust, és folytatnunk kell a nyitott világgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseinket.
Nyitott világgazdaság – és persze ebben Kína kiemelkedő szerepe.
Azt azért ismerjük el, hogy a Popper–Soros-féle nyílt társadalomról nem beszélt – ez talán mégiscsak furcsa lett volna a kínai politikai, társadalmi működésmód jellegzetességeit ismerve.
Három fő irányt emelnék ki e három nap eseményeiből. Az első, hogy továbbra is folytatják a Klaus Schwab által megírt Great Resetben elfogadott célkitűzések megvalósítását, amelynek lényege, hogy az állami és a magánszektornak egyre jobban össze kell fonódnia, ami praktikusan továbbra is azt jelenti, hogy a technokrácia átveszi a hatalmat az államok felett, a nemzetállamok jelentősége egyre nagyobb mértékben csökken. Ez már világos, visszavonhatatlan cél a WEF számára.
A második, hogy Kína szerepe egyre inkább felértékelődik a WEF szemében, olyannyira, hogy a számos megállapodás között, amelyek e három nap során köttettek, Kína kiemelkedő szerepet játszott, a több mint 25 kezdeményezés nagy részében jelen van. Erre a fejleményre különösen oda kell figyelnünk, hiszen nagyon nem mindegy az, hogy a világ egyik legbefolyásosabb globalista szervezete, a Világgazdasági Fórum milyen irányban képzeli el a világgazdaság fejlődését, illetve kire, melyik nagyhatalomra épít elsősorban ambiciózus, világmegváltó céljainak elérésében.
Aligha kétséges, hogy vagyunk néhányan, akik Kína politikai és társadalmi berendezkedését nem látjuk éppen a legdemokratikusabbnak, és soha, semmikor nem szeretnénk egy kínai társadalmi és politikai modellben élni. Az persze más kérdés, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell és lehet nekünk, magyaroknak is – már csak azért is, mert még lehet, hogy egyszer az unión kívül találjuk magunkat –, de ettől függetlenül is szükséges és fontos az ideológiamentes gazdasági együttműködés.
De a kínai WEF-fórumon nem pusztán erről volt szó.
Hanem valami olyasmiről, ami arra utal, hogy a WEF elitjének a koncentrált, sok tekintetben diktatórikus politikai irányítás egyáltalán nem antipatikus, sőt.
Emlékezzünk arra, hogy Klaus Schwab olyan szép új világot lát maga előtt nemes célként, amelyet lényegében véve egy maguk által kiválasztott – és nem demokratikusan megválasztott – technokrata, globalista elit irányítana, s a világ összes polgára hasonló módon, hasonló körülmények között élné békés, ostoba hétköznapjait, tehát létrejönne egy világtársadalom, amelyben egy nagy közösség lenne az ürességben és a semmiben.
Vagyis a végletekig atomizált és uniformizált világtársadalom alakulna ki. S bizony, Kína ebben az értelemben sokkal közelebb áll a schwabi, sorosi, rothschildi stb. elképzelésekhez, mint például egy olyan ország, mint Magyarország.
Ahol az emberek érthetetlen módon szeretnek sokfélék, egyediek, szabadok lenni.
Természetesen sok minden másról is szó esett a Tiencsinben lezajlott találkozón, többek között erőteljesen hangsúlyozták – ó, mily meglepő! – a nulla szén-dioxid-kibocsátás elengedhetetlen szükségességét, s azt sürgették, hogy jöjjön létre a zérókibocsátású gazdasági modellekre történő átállás. Igen, ez nagyon biztató, hiszen még senki nem tudta meggyőzően bebizonyítani, hogy az antropogén – vagyis emberi – szén-dioxid-kibocsátás lenne az egyetlen és legfőbb oka a globális felmelegedésnek, a klímaváltozásnak. Sebaj, ezt az ENSZ-hez kötődő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület már verdiktként kimondta, tehát ez a tudományos tény és slussz. Nem is kérdés viszont, hogy a zéró kibocsátásra való túl gyors és megalapozatlan áttérés szinte azonnal tönkretenné a világgazdaságot.
Nem maradhatott ki a mesterséges intelligencia (MI) kérdése sem, sőt nagy súlyt kapott e kérdés is. Megfogalmazásuk szerint felelős MI-kereteket kell kialakítani, amelyek növelik a generatív MI előnyeit, miközben „kezelik” a „kihívásokat”. Érthető, felfogható szövegek ezek, nem? Legfőképpen pedig megnyugtatók a mesterséges intelligencia veszélyeinek elhárításával kapcsolatban.
A végére hagytam a legszebb elképzelést. Mi más is lehetne ez, mint a digitális pénz bevezetésének átfogó terve. A hivatalos szöveg megkapó: a központi bankok képviselői a magánszektorral közösen vizsgálták az új innovációk alkalmazását a pénzügyekben, és javaslatot tettek a központi banki digitális valuták „globális interoperabilitásának” elveire. Ez nem jelent mást, mint a készpénz lecserélését a globális CBDC-re, vagyis a globális digitális valutára, amely alapjaiban változtatja meg – iszonyatos irányba – az életünket.
Ennek az elgondolásnak az egyik „legérdekesebb” személye nem volt más a fórumon, mint Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdászprofesszora.
Nem hagyott kétséget afelől, hogy a közelgő CBDC legnagyobb előnye éppen az lesz, hogy az államok szabályozhatják és ellenőrizhetik, hogy az állampolgárok mit vásárolnak a digitális pénzükből.
Prasad, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértője is volt, kifejezetten pozitívnak tartja, hogy az embereket szabályozni lehet arra, hogy azt vegyenek és úgy éljenek, ahogy a globális vezetőik elvárják tőlük. A professzor kifejtette, hogy a digitális pénz legnagyobb előnyei közé tartozik az emberek programozhatósága.
A tervek között szerepel természetesen az emberek „szénlábnyomának” követése is, tehát, ha a kiadásaik – a globális vezetők szerint – hatással vannak az éghajlatra, akkor megtiltják nekik az ilyen típusú vásárlásokat.
Nem folytatom. Inkább azzal a remek hírrel fejelem meg mindezt, hogy Kristalina Georgieva, az IMF vezetője – aki persze a WEF-hez is tartozik – keményen dolgozik egy globális CBDC-platform bevezetésén az egész világon.
Lehet, hogy tényleg ez a harc lesz a végső, amit meg kell vívnunk ellenük?
Fricz Tamás
... https://gondola.hu/cikkek/151403-A___8222%3Bnyari_Davos__8221%3B_veszjoslo_uz ... |
|
| R.András |
|
Balatonra megy Orbán Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz az idei Tranziton Tihanyban – jelentették be a rendezvénysorozat közösségi oldalán. A tájékoztatás szerint a kormányfővel augusztus 25-én az ország előtt álló feladatokról fognak beszélgetni. Az este fél hattól kezdődő eseményt a Tranzit közösségi oldalán is élőben lehet követni.
Az idei Tranziton nagyjából harminc előadás és majdnem száz előadó lesz. Délelőttönként plenáris előadások lesznek, míg délutánonként szemináriumi beszélgetéseket fognak tartani. Több eszmecsere zajlik majd az orosz–ukrán háborúról, érintve Magyarország biztonságának a kérdését is – írja a magyarnemzet.hu. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter energetikai témában fog beszélgetni. Emellett Deutsch Tamással, a Fidesz EP-delegációjának a vezetőjével szó lesz a jövőre esedékes európai parlamenti választásokról is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Nagy István agrárminiszter is a vendégek között lesz, továbbá Varga Mihály pénzügyminiszterrel folyik majd diskurzus az euró bevezetésének a kérdéséről is. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Békés Márton történész, illetve Benkő Levente pedig a világban zajló rendszerváltoztatásról, a változó világról fognak szót váltani.
Az őszi politikai szezon nyitányaként számontartott rendezvény ezúttal is nagy viták színtere lesz, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője is vitázni fog egymással.
... https://gondola.hu/hirek/303960-Balatonra_megy_Orban_Viktor.html |
|
|