Téma: Költészet. |
|
|
|
|
gajo |
|
Dsida Jenő: Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon. |
|
|
alexander |
|
Kárpátaljai himnusz (Ezer éve száll az ének)
Mert a haza nem eladó, Ezüstpénzre sem váltható, Mert a haza lelked része, Határait beléd véste, Ezer éve, Jézus urunk 7 sebére.
Mert a haza kereszted is, Betlehemi csillagod is, Hiába tiporták a hadak: él, Hiába tiporják a hadak: él, Mert a haza, Te magad vagy Nimród fia.
És hull a nemzet bíbor vére, Jézus urunk keresztjére – A Kárpát haza hét sebére. Lobog-lobog a drága vér, - Ezer éve száll az ének, Föl a magos magyar égnek.
NTK Horváth Sándor Kaposvár.
|
|
menta |
|
Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell Tanulni kell. A téli fákat. Ahogyan talpig zuzmarásak. Tanulni kell. A nyári felhőt. A lobbanásnyi égi-erdőt. Tanulni kell mézet, diót, jegenyefát és űrhajót, a hétfőt, keddet, pénteket, a szavakat, mert édesek, tanulni kell magyarul és világul, tanulni kell mindazt, ami kitárul, ami világít, ami jel: tanulni kell, szeretni kell.
|
|
|
Felkesz Deneverr |
|
ADY ENDRE: ÉLETEM APADÓ ERE
Életem szegény és apadó ere, Melynek volt sodra vad sással nőtt tele, Fájva vigyázlak.
Meddig lézeng még tévedt, sekély vized S néhány arannyal vajjon meddig fizet Engem az Élet?
Élni, birkózni, jaj, még meddig szabad, Meddig pártolnak a bűvölő szavak Elöntve ajkam?
Mert elmondani még sokat akarok, Mert kellenek még az esős hajnalok Zugva, zuhogva.
EI nem apadhatsz még, életem ere, Tele a vérem, lelkem, torkom tele: Áradni fogsz még. |
|
gajo |
|
"A Himnusz az rap vagy kanászének?"
Idézet: Azt javasolja többek között, a tanítók vegyék végig a gyerekekkel, hogy ők maguk milyen szituációkban, milyen érvekkel szoktak pénzt kunyerálni fagyira, mert Kölcsey költeménye is egy hasonló szituációt mutat meg. Javaslatokat tesz, hogy milyen mai slágerek dallamára lenne érdemes az osztálytermekben elénekelni egyes versszakok átiratait, illetve milyen instrukciók alapján szedjék szét maguk a gyerekek a verseket. Lackfi János a folyóirat következő számában a Szózatot, majd a Füstbe ment tervet veszi górcső alá, aminek különösen örül, van benne ugyanis két sor, ami Petőfire egyáltalán nem jellemző, és sokszor még a felnőtteken is kifog.
Kölcsey Repp (Részlet) Tudod-e tesó, mikor született Kölcsey Ferenc? Nem? Mikor a földre pörgött, az az év ezerhétszázkilencven. Van olyan, ami nem változik, ha sírol vagy nevetel: pölö, hogy a szülőhelye nem más, mint Sződemeter. (… Nem, nem kacsint a képeken, elmondhatom, ha érdekel, gyerekkorában félszemét a feketehimlő vitte el. Debrecenbe utazik, ahol filozofálni is tanul, nyeste a verset franciául, de még jobban vágta latinul.
http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_himnusz_az_rap_vagy_kanaszenek
|
|
mpd |
|
Ez szép. de télleg! Letisztult forma, pszichedelikus ott-lévőség, a mindenség desztillálása az itt-és-most áporodott légkörébe! Téridő extrapolálásából vajúdott metafizikai görnyedvénységgel átitatott tudati dimenziók!! |
|
|
mpd |
|
ÉJSZAKÁNKÉNT
Éjszakánként még felsóhajt a tenger lágyan, a fényes partszegélyre hullva. S az ész fagyába dermedt, messzi hangot ismétli újra, ahogy a sirályok örökös zokogása s áprilisban a tornyok hűvöséből langy mezőkre húzó madárcsapat lármája. Már mellettem szólalt meg, akár a hangod: s én azt akarom, hogy engem idézzen, ha pendül benned régesrégi emlék, miként a tenger bársony mormolása |
|
mpd |
|
Dél elsiratása
A piros hold, a szél, a színed:
Észak asszonyának színe, a hómező ...
Szívem itta tág térségben dobog már,
e ködfelhőkbe takart vizeken.
Elfelejtettem a tengert, a szicíliai
pásztorok fújta komor csiga-kürtöt,
a szekerek egyhangú énekeit az utakon,
hol szentjánoskenyérfa remeg a tarlók füstjében,
elfelejtettem a kócsagok, el a darvak vonulását
zöld fennsíkok fölött a levegőben –
Lombardia földjei és folyói –, nálatok vagyok itthon.
Mert az ember, bárhol van, egy haza sorsát kiáltja világgá.
Soha senki nem csalhat vissza Délre.
Ó, Dél belefáradt, hogy holtakat vonszoljon
maláriás mocsarak partján, belefáradt
a magányba, belefáradt láncaiba,
szája belefáradt, hogy az összes emberfajtát elátkozza,
akik halált üvöltözve visszhangra riasztották kútjait,
s akik kiitták a vért a szívéből.
Ezért kaptatnak fel fiai a hegyekbe,
takarók alá kényszerítik lovaikat,
akácvirágot esznek csak az imént vörösre vált
ösvények mentén, melyek vörösek még, vörösek még.
Soha senki nem csalhat vissza Délre.
És ez a téllel terhes este
még a mienk, és itt ismétlem el neked
a képtelen ellenpontot
gyöngéd szavak s dühkitörések között:
ezt a szerelmetlen szerelmes siratást. |
|
Rendes Kis |
|
Kaláka - Ballada melyben Villon mester embertársai bocsánatát kéri |
|
|
küssszvágócsér |
|
Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod. |
|
|
mamácska |
|
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? Sétálni télen kigombolt kabátban, szalonnát szúrni fagyos ágra, nem vadászni nyúlra, fácánra. Koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hűnek maradni, házad kapuját kitárni, hadd jöjjön hozzád akárki. Kisgyerek könnyét letörölni, senkivel soha nem pörölni, dermedt verébért hajolni porka hóba, más baját sosem hozni szóba. Békét, nyugalmat, szépséget akarni, adni, adni, mindig csak adni. Tökéletesre lelni egy madár dalában… Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
(Kálnay Adél) |
|
Rendes Kis |
|
November 8-án rendeztük meg iskolánkban a Radnóti Miklós-emléknapot. Ez alkalomból minden osztálynak projektet kellett készíteni meghatározott témában. Az alábbiakban a 12.c osztályé tekinthető meg, melynek koncepciója a kommersztől a művészi megjelenítésig tartó folyamat bemutatása volt a Radnóti-hagyományban. Az animációt Bánóczi Bianka és Józsa Elena készítette, a filmért Duna Gergelyt illeti a dicséret. ... www.facebook.com/verespg?fref=nf ... www.facebook.com/pasztor.adri |
|
mandala |
|
REMÉNYTELENÜL Lassan, tünődve
Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.
Vas-színű égboltban...
Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - -
Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - -
Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - -
(József Attila)
|
|
jojoba |
|
Kodolányi János
Üzenet enyéimnek (részlet)
Pedig hiszen ősz van már s agóniás remegéssel zokognak a fák gyászindulót zeng a szél avarrá induló halk leveleknek a vonagló víz is merevülő álomra nyújtózik sírkövek a házak és múlton merengő fejfa a torony halni megyünk a Föld nagy közös sírdombján csendben halni. Miért űzitek el mégis azt aki már úgyis elmegy miért? Ó hogy borúlnék most a lábatok elé s hogy mosnám le kegyetlen kezetekről könnyel az eltaszítás bűnét hogy kérnélek titeket: bocsássátok meg különségem és azt is hogy hívásotokra élni jöttem egyszer ... * |
|
mamácska |
|
József Attila: Kertész leszek
KERTÉSZ LESZEK
Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton - ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág. |
|
|
hulot |
|
A HÁNYINGER ÉVE
Beszorítva az idő sarkába, sikítok, mint megkínzott patkány, támadva e hiénakorra,
ajánlom a feketeálarcos kivégzőosztagnak: négy golyót küldjön szívembe, gyomromba, térdembe, ágyékomba,
biztos ami biztos, kettőt feketedobozomba, átkozott, lidérces, szelíd homlokomba.
*
Összetört poharak éve, hányinger éve, térdig tőzsdehírben, vérben, hatvannyolcas, ócska slágert fütyörészve, markában macskakővel, könnytáskás, karikás szemmel, belsőzsebében kettes cseresnyésüveggel, ballag még a ködben néhány ötvenes.
V.R. |
|
|