Téma: Költészet. |
|
küssszvágócsér |
|
Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám. Bolondnak nézel? Csörög a sapkám. Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem tavában magadat látod: Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod. |
|
|
mamácska |
|
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? Sétálni télen kigombolt kabátban, szalonnát szúrni fagyos ágra, nem vadászni nyúlra, fácánra. Koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hűnek maradni, házad kapuját kitárni, hadd jöjjön hozzád akárki. Kisgyerek könnyét letörölni, senkivel soha nem pörölni, dermedt verébért hajolni porka hóba, más baját sosem hozni szóba. Békét, nyugalmat, szépséget akarni, adni, adni, mindig csak adni. Tökéletesre lelni egy madár dalában… Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
(Kálnay Adél) |
|
Rendes Kis |
|
November 8-án rendeztük meg iskolánkban a Radnóti Miklós-emléknapot. Ez alkalomból minden osztálynak projektet kellett készíteni meghatározott témában. Az alábbiakban a 12.c osztályé tekinthető meg, melynek koncepciója a kommersztől a művészi megjelenítésig tartó folyamat bemutatása volt a Radnóti-hagyományban. Az animációt Bánóczi Bianka és Józsa Elena készítette, a filmért Duna Gergelyt illeti a dicséret. ... www.facebook.com/verespg?fref=nf ... www.facebook.com/pasztor.adri |
|
mandala |
|
REMÉNYTELENÜL Lassan, tünődve
Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.
Vas-színű égboltban...
Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - -
Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - -
Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - -
(József Attila)
|
|
jojoba |
|
Kodolányi János
Üzenet enyéimnek (részlet)
Pedig hiszen ősz van már s agóniás remegéssel zokognak a fák gyászindulót zeng a szél avarrá induló halk leveleknek a vonagló víz is merevülő álomra nyújtózik sírkövek a házak és múlton merengő fejfa a torony halni megyünk a Föld nagy közös sírdombján csendben halni. Miért űzitek el mégis azt aki már úgyis elmegy miért? Ó hogy borúlnék most a lábatok elé s hogy mosnám le kegyetlen kezetekről könnyel az eltaszítás bűnét hogy kérnélek titeket: bocsássátok meg különségem és azt is hogy hívásotokra élni jöttem egyszer ... * |
|
mamácska |
|
József Attila: Kertész leszek
KERTÉSZ LESZEK
Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton - ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág. |
|
|
hulot |
|
A HÁNYINGER ÉVE
Beszorítva az idő sarkába, sikítok, mint megkínzott patkány, támadva e hiénakorra,
ajánlom a feketeálarcos kivégzőosztagnak: négy golyót küldjön szívembe, gyomromba, térdembe, ágyékomba,
biztos ami biztos, kettőt feketedobozomba, átkozott, lidérces, szelíd homlokomba.
*
Összetört poharak éve, hányinger éve, térdig tőzsdehírben, vérben, hatvannyolcas, ócska slágert fütyörészve, markában macskakővel, könnytáskás, karikás szemmel, belsőzsebében kettes cseresnyésüveggel, ballag még a ködben néhány ötvenes.
V.R. |
|
Békáscity |
|
Szép új kezdeményezés a facebookon - üdvözlöm ! Ennek a játéknak az a lényege hogy 48 órán belül meg kell osztani kedvenc magyar versünket és kihívni 10 ismerőst hogy tegyek ugyan ezt. Kedvenc Versem:
Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény, ...... Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldoganhal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Az én kihívottaim : |
|
katáng |
|
Radnóti Miklós: A mécsvirág kinyílik
A mécsvirág kinyílik s a hunyó láthatárnak könyörg a napraforgó; a tücskök már riszálnak, odvában dong a dongó s álmos kedvét a bársony estében égre írta egy röppenő pacsirta; s ott messzebb, kint a réten, a permeteg sötétben borzong a félreugró nyulak nyomán a fűszál, a nyír ezüstös ingben immár avarban kószál, s holnap vidékeinken újból a sárga ősz jár. |
|
|
panda |
|
Párbeszéd
Félek, Atyám, – úgy zúgnak a harangok! fiatal tükrömet rontja az árny is, a fény is!… Ne félj, fiam, – téged hívnak a harangok, te vagy a tükör, te vagy az árny is, a fény is. Félek, Atyám, – megtörtem a harcban, a hitben, és éhes sárkányok elé ejtem a kardot!… Ne félj, fiam, – megtartalak a harcban, a hitben, s karommal égig emeled azt a kardot. Mit ér az ember, mit a vágy meg az önvád, mit ér törékeny szavam az őrült viharban?… Ne félj, fiam, – az a kín, az a vágy, az az önvád téged tisztít örök-kék égbolttá a viharban!
Szabó Lőrinc
|
|
panda |
|
Weöres Sándor: Kereszt-árnykép
A keresztnek felső ága égre mutat, nagy örömhírt tudat: «itt van a te utad» a kereszt két karja a légbe szétszalad, rajta sovány kezek tört vért virágzanak: «vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad, kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad» a keresztnek alsó ága földre mutat: «vesződj: itt áss kutat, lásd benne arcodat.»
|
|
Rendes Kis |
|
Tenroku negyedik évében, az ötödik hónap huszonegyedik napján En’jú császár meglátogatta az elsőrangú hercegnőt, és rangót játszottak, majd amikor a hercegnő – vesztes lévén – a hetedik hónap hetedik napján lakomát rendezett a győztes számára, egy legyezőt küldött az udvarhölgyeknek, melyre Nakacukasza vásznat ragasztott, és ezt a verset szőtte bele:
Mennyei folyó partja hűvös ma este, csillagünnepen. Legyezőm szelét mégis szövőleányra bízzam?
Nakacukasza: Szemelvények gyűjteménye (Vegyes témájú dalok, ősz, 1088.) Fordította: Fittler Áron ... http://ujnautilus.info/nakacukasza-koltemenyei |
|
Békáscity |
|
Kétely
Kételyek felhői alatt vergődve - "Ha", "Talán", és "Csak ne ártsak" - nem juthatsz egyről a kettőre, megbénítanak szürke árnyak. Cseppeket hullathatnak felhők? Vad szelek ragadhatnak magukkal? Nos, bár szárnyaid még esendők, tarts csak bátran a madarakkal!
(a szerződ régi kedves klubtársunk : Gyöngy ) |
|
|
Békáscity |
|
enedek Elek: Piros pünkösd napján
Nyílik már, nyílik már A pünkösdi rózsa, Eredj, lányom, gyöngyvirágom, Szakassz egyet róla. Szakassz egyet róla, Tűzd a kalapomba, Virágosan, bokrétásan Megyek a templomba.
Nem illik a virág Nagyapó kalapján. Illik bizony, gyöngyvirágom, Piros pünkösd napján. Piros pünkösd napján Mosolyog az ég is, Ide azt a piros rózsát, Hadd mosolygok én is.
Rózsa, rózsa, rózsa, Szép pünkösdi rózsa! Eredj, lányom, magadnak is Szakassz egyet róla! Egyet a hajadba, Egyet kalapomba, Virágosan, bokrétásan Megyünk a templomba! |
|
alexander |
|
AZ EMLÉKEZÉS EGYETEME -2 (In memoriam: Csoóri Sándor)
Az első versek - majd a börtön évek. A véres hóban vergődő madár, Kezeden - arcodon az idő jelei, - Halál járta út, mely karjaiba zár.
A csönd. A tél. A világ-egyedülség. Az ember emésztő dühe maga ellen. A fölingerelt eszmék, mint a tüskék, Hűség karmai Tebenned és énbennem. II És ma? Sírásója támadt a magyarnak, Magyarfób csúfolja ötvenhat kincsét - Uram, adj megnyugvást a megtagadottnak, Ne oltsa el lángját a keserűség.
Égre csap már az árulás illata, Megcsúfol a rontás Júdás szava - Hiába múltak el a börtön évek, Tort ülhet feletted ellenséged?
Béklyóban jársz ma is a börtön udvarán, A rendszerváltás mázas, vörös mákonyán –
NTK Horváth Sándor - Kaposvár |
|
|
alexander |
|
SEREGSZÁMLA ÖTVENHATOS VETERÁN
Mindig alázva, félre lökve, állok „bolond a hegytetőn” – megrabolt szívű, semmi koldus, földhöz csapom a fejfedőm –
Uram Isten – szólok magamhoz – elrontottad az életem, megvertél büszke, szabad szívvel, mikor magyarnak születtem –
Kártyára, nőkre, jó-barátra, tellett időm, és kedvem is, de bánat, baj, bogáncsa karmolt, ha jártam a sors erdeit –
Már földre döntve, alig élek, Jó szóra sóváran, szenvedőn – más hiányom nincs, mégis félek: elfogy lassan a tetterőm –
Uram kérlek, ne hagyj magamra, szabadságharcos vén vitézt, leharcolt szívű, árva koldust, megaláz minden semmiség –
Uram kérlek, ne hagyj magamra, száll fohászom a szent hegyen, csak egy perc és dalolok újra, hisz’ hozzád szól most is énekem.
NTK HS Kaposvár, 2014. |
|
alexander |
|
KÉPTELEN SZONETT motto: Én nem leszek a szürkék hegedőse
Tanít a múlt – a kard ívére Írta nemzetünk büszke sorsát, A márciusi Magyarország – S Los Angeles „Petőfi népe”? A gettó vágyak kitörése – Égő Városok – a szabadság- Harc visszfénye lett az igazság Júdás pénze, bűnbeesése? Milyen múltat, s jövőt temetnek Lázító, pokoli érdekek? Ahol semmi sem igaz „soha”? A törvényben bízni nem lehet, Keresztre Jűdások szegeznek, Jövőnk így lesz a sors fintora?
|
|
keresztkem |
|
Kiss Judit Ágnes az általam KÖLTŐI TEHETSÉGE de NŐI SZÉPSÉGE miatt is nagyrabecsült hölgy írja Szó című, számomra kedves versében:
"Hazádból, hogyha még bírod, Ne menj el, ó, magyar. Hogy menekülj, lesz mindig ok, És mindig, hogy maradj. Itt áldozat, s vajon mi ott? Bevándorló lehetsz, Nem tudhatod, végül melyik A súlyosabb kereszt."
Bölcs.Szép.Bölcsen szép. keresztkem |
|
alexander |
|
2014. ÚJ ÉV REGGELIG
Háromszor bőgött fel a vad sziréna - Sok, agyhalott piás ült asztalok mögött, Tivornya-rongy idő az éj után szökött, - Kopár az irgalom szilveszter hajnalon. Költők meséit ünnepelték éjjel - Elégtek arcok, képek, holdas éjek - Szemek mögé hajolt a néma fájdalom, Nyilallt a jaj, az alabástrom hajnalon.
Ma reggel "Háromszor zúg sziréni hang" - Feltámadásra és halálra szánva - Krisztust dicsérve ítél az Úr dörögve: Rossz volt a terv, mi embert szült halálra. Égett az elme, mint a fáklya lángja - Liliom eszmék estek sírt gyalázva - Keresztfa árnya mered már az égre - Reményünk függött rajta megfeszítve.
Ki hozta el nekünk a sárga csillagot? Ki szórja itt közénk a vörös írmagot? Pokoli mániák raknak reánk igát, Tanító Mesterünk sem élhetett tovább. A bűnös háromszor hal meg hajnalonta, Hatágú, szemúr csillag jele éget - Keresztes templomok, Judás pribékek - Jézust körül metélve ünnepelnek.
|
|
alexander |
|
NOVUS ORDO SECLÓRUM DITROIT STIGMÁJA: Indián holokauszt
Mottó: HÁLAADÁS NAPI ÁLDÁS: Atyák bűne pusztít, mint a rák!
Indiánok kiirtása, Holokauszt kamatőre, Meghasonlott bukásának, - Újvilági temetője.
Fölmagzott a holo elme, Stallumot köt a nyakába, Sófár zengi sirámait. Életet öl bűnös szája.
Luciferi húsdaráló, Véres kezű, hamis gesztus, Istene a mindent látó, Mammonita Antikrisztus.
Nézd meg jól az ellenséged - Halott szeme szinte lángol - Csapdát állít, szinte reszket Gyűlölete parazsától.
Bűnbe ejt a sandasága, Hazugságot kohol, vádol, Kancásodik gyilkos vágya Rejtőzködő éjszakákon,
Alá aknáz jó-tanácsa, Pénzt számol és nyereséget, Még a lelkét is megölné A jézusi kereszténynek.
Megtagadták rabbi szóval, - Torokmetsző sémi népek, - Áldozattá tették Jézust, Prozelita gyülevészek -
Farizeus coda:
Saulusi új metéltek, Sötét szívvel prófétálnak, Félelmetes szentbeszédet - Holokosztot a világnak.
|
|
|