Téma: Határrevízió |
|
|
keresztkem |
|
És "kivéve" a ruszinokat-ruténeket is, akik tudvalevőleg NEM AZONOSAK az ukránokkal. Ők, a ruszinok egyébként többször is HATHATÓS tanúbizonyságát adták annak, hogy igenis komolyan magyarbarátok. keresztkem |
|
Rendes Kis |
|
Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918–2011) 2.
Román megszállás
Miután a Monarchia 1918. november 3-án fegyverszünetet kötött és leszerelte hadseregét, Románia – a nemzetközi jog megszegésével – megtámadta Magyarországot.
Az önkéntesekből, önszerveződéssel alakult, kis létszámú Székely Hadosztály honvédő csatákat vívott, megpróbálta feltartóztatni a megszálló erőket. Több helyi jellegű fegyveres ellenállásról is szólnak a krónikák, ilyen volt a Zsil-völgyi bányászvidék lakosságának fegyveres ellenállása.
A román uralom hihetetlen brutalitással, rablással, gyilkosságokkal kezdődött, amelynek áldozatai elsősorban a magyar civil lakosok. A megfélemlítés azzal kezdődött, hogy a román hadsereg által megszállt magyar településeken a központban összegyűjtötték a lakosságot, és az elöljárókat megbotozták. A legsúlyosabb terrort Székelyföldön vezették be, mert itt a magyar tisztviselők nem akarták letenni a hűségesküt. A román hadsereg nagyszámú túszt ejtett, internálótáborokat hozott létre, számos magyart vittek Romániába kényszermunkára. Kórházakat szereltek le, óriási állami és magánvagyonokat, terményeket koboztak el, elfoglalták a gazdag ezüst- és aranybányákat is. Megakadályozták a szén- és a gázszállítást Magyarországra, emiatt Budapest fűtés és világítás nélkül maradt. A Károlyi-kormány az atrocitásokról dokumentációt állított össze, amelyet könyv formájában akart a világ elé tárni. Kelet-Magyarország kirablása azonban nem az egyszerű katonák felelőssége volt. Ezt Brătianu miniszterelnök szavai egyértelműen bizonyítják: „Magyarországot a lehető legjobban meg kell gyöngítenünk."
A francia modell
A román nemzetpolitikában már induláskor érvényesült a francia modell. A cél a központosított, homogén nemzetállam létrehozása volt. Bukarest folytatni kívánta a korábban – Dobrudzsa és Moldva területén – gyakorolt diszkriminatív és asszimilációs politikát. 1918 és 1922 között – az erdélyi, Nagyszeben központú Kormányzótanács irányítása alatt – a berendezkedő román államhatalom átvette a magyar intézményrendszert. 1922 és 1926 között nagyszámú magyar ipari vállalatot, pénzintézetet államosítottak, a kisiparosokat hátrányos megkülönböztetésnek tették ki. A gazdasági szintű diszkriminációt az adópolitika tükrözi legjobban. A magyarokra kivetett adó összehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a románok esetében. A nagy gazdasági válság idején – a húszas évek iskolapolitikájának eredményeként – a hivatalokban a magyarság visszaszorult. 1934 és 1938 között tovább folytatódott az anyanyelv használatának szűkítése.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=140115&cim=kadar_gyula_az_erdelyi_magyarsag ... |
|
Rendes Kis |
|
Kommunikációs kapcsolat a debreceni és a temesvári egyetemek között
Közvetlen kommunikációs csatornákat építenek ki európai uniós támogatással a Debreceni Egyetem (DE) és a Temesvári Egyetem között – jelentették be a két intézmény vezetői hétfőn Debrecenben sajtótájékoztatón.
A biztonságos, tűzfallal védett kommunikációs csatorna 826 ezer euróból, csaknem 250 millió forintból készül el 2014 áprilisára – jelezte Gaál István rektorhelyettes, a DE természettudományi karok elnöke.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program (HuRo) keretében megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy internetalapú telefonvonalak segítségével a két intézmény dolgozói, kutatói közvetlen kapcsolatba léphessenek egymással – tette hozzá a professzor.
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=139734&cim=kommunikacios_kapcsolat_a_debrecen ... |
|
|
huszárló |
|
Én soha nem írtam olyat, ami ezt cáfolná... |
|
gajo |
|
Minden szomszédunk /talán kivéve a horvátokat, és szlovéneket/ utál bennünket, ne legyenek illúzióink, amikor lehet elvágják a torkunk. |
|
gajo |
|
Idézet: Védelmi együttműködés Magyarország és Szlovákia között
|
|
huszárló |
|
Ez diló, ha a nagy elégedettségeben nem látja, ahogy a felvidéki magyarság szép lassan beolvad a nagy demokratikus létben... |
|
Rendes Kis |
|
Védelmi együttműködés Magyarország és Szlovákia között
A Magyarország és Szlovákia közti védelmi együttműködés tapasztalatairól és fejlesztéséről egyeztetett Benkő Tibor, Magyarország honvéd vezérkari főnöke Jaroslav Bakával, a pozsonyi parlament védelmi bizottságának az elnökével csütörtökön Pozsonyban.
A találkozón a két ország védelmi erőinek folyamatban lévő közös projektjein kívül terítékre kerültek még a védelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségei, valamint a visegrádi négyek csoportján belül 2016-ig kialakítandó közös harccsoport témája is. Ez utóbbi egy csaknem 3 ezer fős egység lesz, amely hat hónapos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az Európai Unió számára.
A találkozót követően Benkő Tibor az MTI-nek elmondta: a legnagyobb mértékig pozitívan ítélték meg a két ország közötti kapcsolatot, és egyidejűleg megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is. Rámutatott: erre többek között a két ország által létrehozott Kiválósági Központok terén is lehetőség adódik.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=139091&cim=vedelmi_egyuttmukodes_magyar ... |
|
|
|
|
|
Rendes Kis |
|
Zabola, a kultúrközség erdely.ma Újra kell írni vidékünk és főleg Zabola történelmét. A régebbi történelemszemlélet szerint a Mikes grófok a románokat a 18. század közepén hozták be. Ez tévedés, mivel a románok – saját bevallásuk szerint – legalább kétezer éve vannak itt. Ezek szerint a Mikesek még régebb. Így ezer esztendővel visszább kell vinni az órát, amely a magyarok ittlétét méri.
... http://erdely.ma/kisregio.php?id=136372&cim=zabola_a_kulturkozseg |
|
|
|
|
|
LL.kedő |
|
Az Árpádsávos zászló sem a francia vagy zsidó fogalmak szerinti árja tiszta egynemzet jelképe, hanem az eleve hét törzsből, hét nemzetségből, hét nemzetből, szövetségi állammá szerveződött Árpádháziak, összetartozás jelképe. És természetesen e szövetség organikus részei voltak az utolsó bevonuláskor a Kárpát medencében itt lévő minden nemzetek, és nemzetiségek, és a később bekéreckedett, idemenekült (slovák) hordák, nemzeteségek, nemzetek.
Vagyis való igaz hogy a trikolor a nemzetállami, soviniszta jelkép (Francia, Zsidó mintára), és az Árpádsávos lobogó pedig a kárpátmedencei nemzetek összetartozásának jelképe (az őszinte, tiszta Magyar lelkület szerint). |
|
Rendes Kis |
|
Wien-re van saját szavunk, mégsem érezzük magunkat osztráknak ... ... Esetleg az osztrákok érezhetik magukat ungarndeutschnak ... Ha bekéredzkednek a Szent Korona oltalma alá ... |
|
huszárló |
|
Mi is azt mondjuk Bécs, attól az még Wien... |
|
Rendes Kis |
|
Volt. Trianonig volt. Trianon előtt szlovák testvéreink Uherskoban éltek és az uher nemzet részének érezték magukat. |
|
huszárló |
|
Oké, nincs olyan, hogy "uher nemzet" és nem is volt soha. Az, hogy magyar, viszont jó régen van. |
|
|