06:37:38
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Blog+
Téma: Neuroscience
... Elejére 1. lap 
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:53 | Sorszám: 86
Akkor definiáljuk a motivációt: A SummaFCsV eredője. Mértéke pedig az origótól mért
távolság. Az eredő megszabja a cselekvés irányát, a távolság pedig a cselekvés
intenzitását..
iszalag
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:41 | Sorszám: 85

Várjuk a folytatást
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:34 | Sorszám: 84
Igen, így is jó. Az exploráció tehát visszaesik a reflexek szintjére. Jó helyen van ott.
Marad a 3 tengely.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 09:31 | Sorszám: 83
Idézet:
A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon
kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független
tengelyekre eső vetületeket.


Következtetésed: Ez azt is jelenti, hogy a motiváció, mint olyan
nem-létező fogalom. A lusta ember pedig az origóban csücsül.


Én pont az ellenkezőjére gondolnék:

motiváció - embernél: hit, remény, szeretet = vektoriálisan össze kell adni a független tengelyekre eső vetületeket.

(Vagy, nem elfogadható következtetés??)
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 09:27 | Sorszám: 82
Nagyon izgalmas, belátható, és nagyon elfogahghatónak érzem!

1. Anger/Fear Támadj!/Menekülj!
2. Joy/Sadness Ismételd meg!/Ne próbálkozz többet!
3. Surprise/Disgust(?) Vizsgáld meg/Ne vizsgáld meg!




Hiányzik a megelepetés párja!! -nagyon el tudnám képzelni a fenti változatot..Végül is, ha cselekvésirányra gondolunk, a surprise = vizsgáld meg !


Idézet:

Ez a 4 dimenzió ellentétpárokból épül föl, mint a számegyenes két szára.
Ezért célszerűbb nem érzelmi központokról, hanem FÜGGETLEN CSELEKVÉSI TENGELYekről
beszélni.

A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon
kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független
tengelyekre eső vetületeket.
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 08:44 | Sorszám: 81
Próbáljuk meg ne önmagában vizsgálni az érzelmeket! Keressünk nekik valami evolúciós
értelmet, illetve vizsgáljuk függetlenségüket. Az előző kívánság az adott érzelem
VALÓDÍSÁGát (tehát: valóban van-e egyáltalán ilyen érzelem) vizsgálná, a második
pedig azt, hogy az érzelem tiszta-e (más szavakkal: független vektorról van-e szó).

Ez a megközelítés egy kicsit átértelmezi az "érzelmek" fogalmát. Mert mi is az érzelem
szerepe? Az, hogy egy viselkedés evolúciós szempontból igazolható legyen! Használjunk
olyan szókapcsolatot, ami ezt jobban kifejezi:

érzelem = független cselekvési vektor (FCsV)

Vegyük szét szavakra a fogalmat és értelmezzük:
független = önmagában elégséges egy cselekvés kiváltására
cselekvés = saját állapotunk szándékos megváltoztatása
vektor = a cselekvés evolúciós (tehát nem térbeli!) értelembe vett iránya és mértéke.

A függtelen vektorok egy cselekvési teret definiálnak. Ez végülis az egyáltalán
megvalósítható cselekvések összessége.

Nos nézzük:

/*
emlékeztetőül:

1. anger: düh, harag, méreg
2. disgust: útálat
3. fear: félelem
4. joy: öröm, gyönyör
5. sadness: szomorúság, lehangoltság
6. surprise: meglepetés, meghökkenés
*/


FCsV evolóciós irányultság
----------------------------------
1. anger/fear Támadj!/Menekülj!
2. joy/sadness Ismételd meg!/Ne próbálkozz többet!
3. surprise/??? Jegyezd meg!/Felejtsd el! (Oda se figyelj!?)
4. ???/disgust(?) Vizsgáld meg/Ne vizsgáld meg!

Az útálatot nem tartom függetlennek, mert ugyanabba az irányba mutat, mint
a félelem, csak a menekülés mértéke sokkal kevésbé intenzív.

Hiányzik a megelepetés párja!!

Hiányzik egy alap_érzelem amely szinte reflex_szinten működik: a "felfedezés"
(explorációs reflexnek is hívják). Ez azért fontos, mert egy alapvető
evolúciós irányt szab meg: a "Vizsgáld meg!" irányát (elképzelhető, hogy az
undor ennek az ellentétje: "Ne vizsgáld meg!")

Ez a 4 dimenzió ellentétpárokból épül föl, mint a számegyenes két szára.
Ezért célszerűbb nem érzelmi központokról, hanem FÜGGETLEN CSELEKVÉSI TENGELYekről
beszélni. A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon
kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független
tengelyekre eső vetületeket. Ez azt is jelenti, hogy a motiváció, mint olyan
nem-létező fogalom. A lusta ember pedig az origóban csücsül.

Hamarosan folytatom egy másik aspektusból. (-::
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 17:20 | Sorszám: 80
Idézet:
Az egyik válasz, az az, hogy az agy(központi idegrendszer) műküdése egy és oszthatatlan.


Igen, ez igy van, szerintem. is

Példa:

ha kiesik egy funkció (látás), akkor más funkció feleresödhet, szinte +természetellenesen"
Pl vak muzsikus
Pl2 vak masszőr

(Lehet,persze h mással is magyarázható, de én igy gondolom.
Vananke még más példák is, majd eszemebjut
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 17:15 | Sorszám: 79
Idézet:
3. A központi idegrendszeren belüli tér_geometriai elhelyezésben.


Igen, itt a példaa 6 féle érzelem lokalizációjára, agyi téeképére..(kérdőjelekkel)
1. felhangoltság -Expectation and motivation circuit: A várakozások és motivációk
2. lehangoltság - Expectation and motivation circuit: A várakozások és motivációk
3. menekülési érzés ??
4. támadási érzés ??
5. undor: Theory of mind circuit: A tudat-elmélet központi körei
6. meglepődés: Theory of mind circuit: A tudat-elmélet központi körei



/Persze csak fantáziálok.. de itt lehet
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 17:08 | Sorszám: 78
Idézet:
A változatos funkcionalítást tehát nagyon kisszámú különbség okozza!!


Igen, pont ezen gondolkodtam énis! Csak egy kicsit más megközelítésben
Az a 6 féle érzelem, amit elismernek

1. felhangoltság - öröm, hit, remény, gyönyör (sok input?? v sok bizonyos fajta input)
2. lehangoltság - bánat etc (kevés az input)
3. menekülési érzés (félelem)
4. támadási érzés (agresszió, düh, etc)
5. undor (passziv diszkomfort érzés)
6. meglepődés
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 07. 15:22 | Sorszám: 77
Közelítsük meg másként a dolgot. Van az elemi cella. Ezekből van legfeljebb néhány
altípus. Ezek a cellák fizikai(na jó, kémiai) kapcsolatba kerülnek egymással. A kapcsolaton
keresztüli információáramlás feltehetőleg matematikailag nagyon egyszerű (erre utal
pl az ingerküszöb léte, amely úgy működik, mint egy felüláteresztő szűrő.*) eszközökkel
írható le.

Namármost: mi az amiben különböznek a cellák?
1. Melyik másik celláról szedi az inputot.
2. Melyik másik cellára adja tovább az ingerületet.
3. A központi idegrendszeren belüli tér_geometriai elhelyezésben.
+1 Ha vannak altípusok, akkor altípusban.

A változatos funkcionalítást tehát nagyon kisszámú különbség okozza!!
Hogyan lesz ebből: érzelem, intuíció, érzékelés, motiváció, numerikus intelligencia, stb?

Az egyik válasz, az az, hogy az agy(központi idegrendszer) műküdése egy és oszthatatlan.
Az egyes központok agytérképen való leképződése az emberi vizsgálati eljárások
módszertana nyomán keletkezik. Mivel a szomszédos cellák hasonló geometriai pozíciót
foglalnak el, ezért azok hasonló állapotban vannak. Ezeket a hasonló állapotokat
detektájuk mi funkció-központontként.

Valójában 2 dolog számít csak: az egyik cella a másiktól
- milyen irányban és
- hány lépés (hány kapcsolatnyi) távolságra van.

Ez a két dolog eldönti, hogy egy cella milyen módon vesz részt az agy egészének
működésében.

Továbbá: mivel egy ilyen kapcsolatrendszerben két cella többszörösen össze lehet
kötve, más-más lépésszámmal, könnyen előfordulhat, hogy a cellák funkciója majdnem
kizárólag időmérésre korlátozódik: a döntés alapja az, hogy milyen irányból érkezik
meg a cellához ugyananazon inger által kiváltott, más-más utat bejáró ingerület.
(valószínűleg ezenkívül kvantálás is van, illetve jel-lecsengetés is.)
Ezt a gondolatmenetet alátámasztanám azzal, hogy annál könnyebben tudunk két
esemény között ok-okozati összefüggést találni, minél közelebb esnek egymáshoz
IDŐBEN. (Tehát az ok és az okozat között minél kevesebb MÁS esemény következik be.)
Vagyis: az időmérésnek ALAPVETŐ szerepe van az összehangolt agyműködésben.

(Most meg ezek jutottak az eszembe.)




*= if (inger>KUSZOB) then {cella_konstatns ---> next_cella}
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 14:20 | Sorszám: 76
Érzelmek:

Idézet:
Most neuroscientists now recognise six basic emotions: anger, disgust, fear, joy, sadness and surprise.

http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1

1. anger: düh, harag, méreg
2. disgust: útálat
3. fear: félelem
4. joy: öröm, gyönyör
5. sadness: szomorúság, lehangoltság
6. surprise: meglepetés, meghökkenés

(A szeretet, bármily furcsa, nincs közöttük
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 14:13 | Sorszám: 75
Idézet:
hit, remény, szeretet



Szeretet - talán inkább cselekvés, mint érzelem
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 07. 14:12 | Sorszám: 74
Idézet:
hit, remény, szeretet



Szeretet - talán inkább cselekvé, mint érzelem
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:55 | Sorszám: 73
(elsiettem: nem raiotherapia volt, hanem radikális sebészeti beavatkozás, aminek következtében HM hippocampusat eltávolították, és ezért a memoriája sérült
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:50 | Sorszám: 72
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua nonja, igaz, már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítják
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:49 | Sorszám: 71
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua non ja gaz, Már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítják
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:49 | Sorszám: 70
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua non ja gaz, Már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítját
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:40 | Sorszám: 69
Idézet:
The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.


A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége könnyen belátható a túlélés szempontjából: elfutás, ne tedd, még többet csináld! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az űrhajó esze!
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1

(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások !
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:38 | Sorszám: 68
Elliotot kellene minden választási kampányszervezőnek maga előtt mintaképnek tartani..(Sajnos Ron Werber ezt pontosan tudta!). Hiába az észérvek tömkelege, ha nincs meg a szerelem, az ember nem tud, vagy nehezen tud dönteni..(Kivételek mindig vannak
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:35 | Sorszám: 67
Idézet:
The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.


A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége a túlélés szempontjából, könnyen belátható: fuss, vissza, még-még! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják igen újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az űrhajó esze!

http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1

(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások !
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:33 | Sorszám: 66
Idézet:
The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.


A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége könnyen belátható a túlélés szempontjából: elfutás, ne tedd, még többet csináld! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az ürhajó esze!
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1

(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások !
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:20 | Sorszám: 65
Egy híres (szegény beteg, Elliot, akinek daganat miatt eltávolították a frontális elülső lebenyének egy részét is, képtelen volt érzelmek érzésére. Ezt különböző pszichiártia tesztekkel igazolták. Felismerte a cselekvési lehetőségeket, lajstromozni is tudta, de dönteni képtelen volt. Elvesztette a munkáját, a családját.. Elliot.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:16 | Sorszám: 64
(Észrevetted, h szerkeszteni is lehet, akár utólag is! Fantasztikus
iszalag
Olvasta: 4 | Válasz | 2007. február 06. 19:12 | Sorszám: 63
Érzelmek nélkül képtelen vagyunk dönteni:

Idézet:
Dr Damasio, who now works at the University of Southern California, is both a clinician and a researcher. He draws a parallel between Gage's case and those of some of his own patients. In particular, he has a patient called Elliot (in neuroscience, patients are often referred to by single names or initials to preserve their privacy) whose frontal lobe was damaged by a brain tumour. When the tumour was removed by surgeons, the damaged tissue was taken out too.

Like Gage, Elliot was a responsible individual with a good job (and in his case a family, too) before he suffered his brain damage. The outcome was somewhat different in that Elliot did not become a foul-mouthed wastrel; rather, he became obsessed with detail and stopped being able to make sensible decisions. The overall result was similar, though. He lost his job and his wife and ended up an outcast.

At first, Dr Damasio thought that Elliot's tumour had damaged his reason (both lesion studies and fMRI have shown that the frontal cortex is also the seat of the brain's reasoning powers). Tests, however, showed that what had gone instead were his emotions. Elliot no longer felt anything, and although he could summarise the choices available in a given situation as well as anyone else, without his emotions to guide him he could not actually make a choice. And, as probably happened with Gage, that loss of emotion also changed his self.

http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 06. 19:10 | Sorszám: 62
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...