Idézet:

---

A nyugalom boldogsága, az élvezés boldogsága, a kibontakozás boldogsága.

Az Ember nívóján az Élet habozik e három útirány között és szemünk
láttára osztja meg árját. Hogy megindokoljuk választásunkat, csakugyan
az ízlés, meg a vérmérséklet egyéni tetszésére vagyunk hagyatkozva? –
amint ezt ismételgetik

---

Idézet:

---

Semmiféle változás nemboldogít, ha nem emelkedő irányban történik.

---

Idézet:

---

* 3. Végül: a növekedés boldogsága.

– E harmadik szempont szerint a boldogság nem önmagáért létezik és nincs is olyan értéke, mint egy tárgynak, amire törekedhetünk és amit önmagában megragadhatunk. A boldogság csak jele, eredménye és szinte jutalma a helyesen irányított cselekvésnek. „A boldogság az erőfeszítés mellékterméke" – mondja valahol A. Huxley. Tehát nem elég – ahogy a modern hedonizmus sugallja – akárhogy megújhodnunk, hogy boldogok legyünk. Semmiféle változás nemboldogít, ha nem emelkedő irányban történik. – Boldog ember tehát az, aki a boldogság közvetlen keresése nélkül, feltétlenül megtalálja az örömöt, szinte ráadásul abban a tettében, amellyel kiteljesedni igyekszik, s önmaga végső határáig tör előre.

---

Idézet:

---

* 2. Aztán: az élvezés boldogsága,

– a mozdulatlan, vagy – helyesebben mondva – a folyton felújított gyönyör. „Az élet célja nem az, hogy cselekedjünk és alkossunk, hanem, hogy kihasználjuk az előnyeit. Tehát: még kisebb erőfeszítés, vagy éppen csak annyi, hogy kicserélhessük a poharat, meg a likőrt. Elnyújtózni, mint a levél a napsugárban, minden percben másik oldalra feküdni, hogy még jobban élvezhessük új helyzetünket: ez a boldogság receptje. – Boldog az, aki legteljesebben képes élvezni a rendelkezésére álló pillanatot".

---

Idézet:

---

* 1. Először: a nyugalom boldogsága.

– „Csak semmi izgalom, semmi kockázat, semmi erőfeszítés. Csökkentsük kapcsolatainkat, szűkítsük igényeinket, tompítsuk lámpánk fényét, kérgesítsük meg bőrünket, bújjunk vissza csigaházunkba. – Boldog ember az, aki legkevesebbet gondolkodik, minél kevésbé érez és nemigen vágyódik semmire".

---

Idézet:

---

- Borúlátás és visszatérés a Múltba;
- a jelen perc élvezése;
- lendület a Jövő felé.

Amint mondottam: három alapvető magatartás, szembenézve az
Élettel. S következésképpen: feltétlenül a boldogság három ellentétes
formája is itt áll előttünk. S ezzel vissza is jutunk témánk
lényegéhez.

---

Idézet:

---

Az egész Szentírásban kétszer fordul elő az az állítás, hogy "te vagy az Isten szentje".

---

Idézet:

---

Tehát a motivációk feltárása. Ezt az önvizsgálatot Ignác a "szellemek megkülönböztetésének" nevezte. Mondják, hogy Ignác volt az első pszichológus

---

Idézet:

---

Szent Ignác szerint a világ dolgai (szakma, tudomány, művészet, szerelem) önmagukban se nem jók, se nem rosszak. Attól függően lesznek értékesek vagy károsak, hogy milyen lelkülettel hajtjuk végre őket. Mindent "Isten nagyobb dicsőségére" (Ad maiorem dei gloria - AMDG) kellene csinálnunk, nem a magunk kis önző feje szerint. Ezért tehát nagyon fontos az indítékok feltárása. Hogy mit milyen szándékkal, milyen motiváltsággal hajtunk végre. Mennyire van ott cselekedeteinkben az Isten terve, látjuk-e közben "Jézus arcát".

---

Idézet:

---

- Isten mindenben, mindenhol, de főleg minden emberben jelen van
- Istennek mindannyiunkkal egyedi, zseniális terve van; fantáziája kimeríthetetlen
- Akkor vagyunk boldogok, ha az Ő tervét visszük végbe életünkkel

---

Idézet:

---

A könyv tartalmazza Jenő atyának a Mária Rádióban elhangzott Legyetek apostolok c. előadásainak szerkesztett változatát, valamint életútját, melyben tanúságot tesz hitéről, misszionáriusi elhívásáról és szolgálatáról.

Élvezetes útleírással, kedves humorral, olykor iróniával vezet minket élete útjain Sorkifalutól Paraguayig. A könyv gerincét alkotó elmélkedések és tanítások pedig egy letisztult gondolatvilágot tárnak elénk kereszténységünkről, katolikus hitünkről. Segítenek elmélyülni, erőt adnak és feladatot jelölnek ki számunkra.

---

Idézet:

---

Az igazi térlátást Isten adja, téren kívülről. Általa mi is láthatjuk önmagunkat, kívülről. S itt most ne a klinikai halál extrém esetére gondoljunk, hanem arra, hogy igenis megismerhetjük, szerethetjük és formálhatjuk önmagunkat.

---