Téma: Méhes Mozgalom Testvériség |
|
iszalag |
|
Én úgy érzem Isten a szépség felett van! S az csak a mi emberi gyarlóságunk, hogy antropomorf módon a szépséget bele vetítjük! Lehet, h nincs igazam, de így érzem!
|
|
Rendes Kis |
|
Szerintem a szépség isteni tulajdonság. Az csak a mi emberi gyarlóságunk, hogy antropomorf módon ismerjük föl a szépséget.
Isten a Remény - a hajléktalan reménytelen. Előbb vissza kell adni neki a reményt, hogy fölismerhessük benne az Istent. |
|
iszalag |
|
Valahogy nekem a szépség emberi kategóriának tűnik! Sajnálni Istent nem lehet, ez képtelenség, igaz. De Jézust, aki emberi volt nagyon-nagyon lehet!(Ő is sírt 2x).
Talán a hajléktalanokban Jézust kellene látnunk? Nem, Jézus személye konkrétabb, nem tudnám a hajléktalanokba belelátni. Istent inkább ! : : (Teremté.....képmására |
|
Rendes Kis |
|
Isten szép, nem ?! Istent hogy lehet sajnálni ?? |
|
Rendes Kis |
|
(Persze, az is lehet, hogy reménytelenül konformista vagyok ... ) |
|
|
iszalag |
|
Isten mindenütt ott van.. Még a sárban fekvő emberben is, nem? |
|
Rendes Kis |
|
Mint testvért, kivakarom a sárból - és akkor fölismerem benne az Istent ! |
|
iszalag |
|
(Barsi atyát, sajnos most nincs idő elolvasni, ha a kérdés konkrétan arra vonatkozott..) |
|
iszalag |
|
Egészen biztos! Azt mondta, nagyon nehéz, de kell! Meg kell látni a hajléktalanok szemébe nézve, Istent! (De talán Miklós úrat kellen megkérdezni, hogyan gondolta, pontosan
|
|
Rendes Kis |
|
Biztos vagy benne, hogy Miklós úr erre gondolt ? Isten nem fetreng a sárban !? ... A testvérem (esetleg) igen ! |
|
iszalag |
|
Barsi Balázs atya írja (Mostanában a főfőf kedvencem |
|
|
iszalag |
|
Idézet: Mit szóltok ahhoz, ha azt mondom, hogy "testvér"-ként kell bánni vele ?
Igen, de még tovább kellene menni!
Miklós Úr szerint Istent kell benne meglátni. Néha nehéz! Miklós Úr szerint |
|
Rendes Kis |
|
Nem találom azt az idézetet, amelyben az Assisi leinti az 1ik házfőnököt, mondván, "ne akarja jobb kereszténnyé tenni" a szerzeteseit.
Ez az idézet jutott eszembe, midőn újra nekifutottam annak a kérdésnek, hogy mit is kell tenni a hajléktalannal. A két közismert közelítésmód ("nevelő" és "szemhunyó") közül nem tudok választani. Kapásból tudnék, de Andi - és az Assisi - határozott ellenvéleménye miatt inkább mégsem. Viszont a "szemhunyó"-k hozzáállását is álságosnak, Pilátusosnak érzem.
Szóval, ha jól számolom, van két rossz megoldásunk - és jó 1 sem.
Mit szóltok ahhoz, ha azt mondom, hogy "testvér"-ként kell bánni vele ? |
|
iszalag |
|
Idézet: - Mi magunk a nyomorküszöbön éljünk, mert nincs pofám jobban élni, mint akik a "Hét krajcár" nyomorúságában élnek.
Én is így érzem, ezt kellen mindenkinek tennie!
Egy csodás színésznő, akinek 56-ban menekülnie kellett, Spanyolországban híres lett, mindent megkapott, és megvehetett volna! De, azt mondta, amíg a magyarok itthon nyomorognak, éheznek és szenvednek, ő nem tud drága kocsit, etc venni s használni. (Sajnos, nem emlékszem a nevére, s most nincs időm utánanézni)
|
|
onodij |
|
...már kölcsönadtam... kb. 15 éve. Ha visszakapom, szivesen. |
|
Rendes Kis |
|
Az "oroszlános kapus" embereket nevezhetjük "lelki-szellemi hontalanok"-nak ! |
|
|
onodij |
|
Dzsumbuj c. szociográfiát ajánlanám szives figyelmetekbe )) |
|
Rendes Kis |
|
Nem is róluk beszélek: hanem magunkról !
Amikor Vecsei Miklós úr fölidézte a "szegény Lázár és a gazdagember" történetét, majd végignézett rajtunk: Idézet: Ti mind "gazdagember" vagytok !
Azok, akik "oroszlános kapus" házakban laknak: ők azok, akik messze az "őserdei létminimum" alatt élnek !
Magam már tavaly is azért vettem csotrogány kocsit - noha "megengedhettem volna" magamnak jobbat - hogy fölküzdjem magam a "létminimum"-ra ! |
|
katáng |
|
Dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged pénzre! Szeress úgy, mintha sohasem bántottak volna meg! Táncolj úgy, mintha senki sem nézné! Énekelj úgy, mintha senki sem hallgatná! Élj úgy, mintha földi paradicsomban volnál! |
|
katáng |
|
Kicsit más a hazai helyzet. Ötleteket, fogásokat át lehet venni, de honosításra mindenképpen szükség van. Az aluljárókban meghúzódó emberek kevésbé szociálisak, kötődésük minimális, családjuk teljesen hiányzik. |
|
Rendes Kis |
|
Tegnap Vén doktornővel teljes egyetértésre jutottunk abban, hogy a "létminimum" az, amit Halász Lajos atya tapasztalt a Fülöp-szigeteken, az őserdei népet látogatván: Idézet: A hegyi őslakóknál egy-egy kunyhóban négy-öt család lakott, a kunyhókat egy méter magasra építették a mérges kígyók és az esős időszak elleni védekezésül. "Amikor láttam a nyomorúságukat, megkérdeztem tőlük: mit tesztek, ha nincs elegendő ennivalótok? Így válaszoltak: amíg egy családnak van ennivalója a közösségben, addig senki nem éhezik. Előtörtek a könnyeim, s azt mondtam nekik: ti jobbak vagytok, mint sok esetben a keresztények."
... http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.05.04/0701.html
Aki nem ezzel a lelkülettel él, az - mégha "keresztény"-nek nevezi is magát - nem éri el a "létminimum"-ot ! |
|
katáng |
|
"Szép, jó, igaz" vonal anno is nagyon tetszett , a gyakorlati életben megvalósítani is nemes lehetne. |
|
|