| Téma: Neuroscience |
|
|
| rafiki |
|
Mostanában kicsit többet foglalkozok a ZM_kristályokkal.
Nagyon érdekes dolgok vannak. Ha lesz rendezett anyagom
megmutatom itt is. Elsősorban a mesterséges neuronhálokkal
való összehasonlítást vizsgálom.
Kivonatoltam az eddigieket. A nyers adatok kb 24 oldalt
tesznek ki. Egyszer ha lesz kedvem majd szerkesztek belőle
valami egységes és olvasmányos valamit.
Mindenkit szeretettel üdvözlök.
Ja! megtaláltam a meghökkenés mechanizmusát! |
|
| iszalag |
|
Csodás a google tudományoscikk keresője!
Jobb, mint a Medline! Véletlenül jöttem rá, eddig nem használtam erre a célra!  |
|
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
miért kell anticipálni az eseményeket
Tulajdonképp minden tudomány ezt szeretné |
|
| rafiki |
|
Hehe, rájöttem miért kell anticipálni az eseményeket még akkor is, ha azonnal megkapjuk
az ellenőrző adatot! Ahhoz kell ez a mechanizmus, hogy a mérési hibákat parkolópályára
tegyük, többé a kalkulációnkba ne szóljon bele!
Hihetetlenül fontos momentum, el sem képzelitek mennyire! Ez lesz a legnagyobb különbség
az én rendszerem és minden más eddigi rendszer között. (persze ezt csak gondolom, mert
nem tudom a minden eddigiek hogyan működnek.) |
|
| rafiki |
|
Az effektív mozgás kisebb, mint a jelszélesség 2 %-a )-::, sajnos.
Azon vagyok, hogy ez a 2 % lemenjen 1 % alá és akkor már lehet valami kapirgálni.
|
|
| rafiki |
|
|
Biztos, hogy nem. Nálam a default állapot az, hogy nem tudom, nem ismerem, stb )-:: |
|
|
| Bátky János |
|
Megnéztem, de inkább nem írok hülyeséget...
A wikipedia-n elég részletesen magyarázzák a fermionokat és a bozonokat is. Minden elemi részecske fermion vagy bozon. A fermionok az anyagi részecskék, a bozonok közvetítő részecskék. Fermionból termikus egyensúly esetén egy energiaállapotban egy részecske tartózkodhat, bozonból az összes egyetlen állapotban van. |
|
|
| Bátky János |
|
|
Ejha! Akkor Te minden itt töltött percedben milliókat veszítesz! |
|
| Bátky János |
|
kutyanév!
Holnapra megpróbálok utánanézni, de nem ígérem, hogy értelmesen le tudom írni... A bozon mindenesetre az Einstein-Bose statisztikát követő részecskék gyűjtőneve, Bose indiai fizikus neve után.
|
|
| rafiki |
|
Ja még annyit, hogy 6 éves tőzsdei adatok alapján, 20 bemenő paraméter alapján átlagosan 2 %
pontosan tudok jósolni BUX indexet egy p!csányi (1024 cellás) kristállyal. 5%-nál
pontatlanabb adat nincs. A neuron hálóktól ekkora pontosságot nem szoktunk elvárni, és
másfél-két nagyságrenddel lassabbak. (Ez most egy másik vizsgálat, mint a korábbi
táblázat.)
Na, mára ennyit a tudományok és éredekességek világából. Köszönöm a beszélgetést (-:: |
|
| rafiki |
|
Ne fáradj, úgysem értenék belőle egy szót sem. ellenben, ha TE érted miről van szó benne,
jó lenne, ha két mondatban, közérthetően elmagyaráznád. (-::
Ez a Bozon olyan mint egy kutyanév. |
|
| Bátky János |
|
|
Ha gondolod, megpróbálom előásni... valami olyasmit írtak, tetszőleges számú sejt létezhet azonos állapotban. Ez az össz, ami rémlik... |
|
| rafiki |
|
|
Eddig ez a bozon_gáz a legjobb... (-:: |
|
| Bátky János |
|
Nem tudom, ebben absz. inkompetens vagyok. Egy előadáson hallottam-láttam egyszer, hogyan próbálják az idegsejtek működését szimulálni. A kiindulópont egy bálna vagy tintahal(?) idegsejtjének a vizsgálata volt és erre írtak fel matematikai összefüggést, majd ezt valahogyan módosították és extrapolálták egyéb fajta vagy azokból nagyobb számú idegsejt kollektív működésének leírására. Minthogy a természetleírás nagyon sok esetében függvényeket keresünk megoldásként és ezek a függvények változásaikra vonatkozó összefüggésekkel -differenciálegyenletekkel- vannak megadva, ezért gondoltam, itt is arról lehet szó...
Az is igaz, hogy sokszor az ilyen egyenletek jobb oldalának vizsgálatával is eredményekre lehet jutni... nem tudom.
Valahol olvastam egy cikket, abban az emberi agyat részben a változók elképesztően nagy száma miatt valamilyen statisztikus modellel próbálták leírni... ezt messze nem értettem, főleg, amikor arról volt szó, hogy az agy bozon-gázra hasonlít...  |
|
| rafiki |
|
Erre nem tudok válaszolni. El kéne képzelned, hogy miként működik egy ilyen kristály, és
akkor, lehet, tudnád a választ.
Szóval vannak ezek a cellák és össze vannak rendezve egy mátrixba. A szomszédosok
összeköttetésben állnak, illetve a kicsi_világ elveknek megfelelően egyiknek-másiknak
van több-kevesebb véletlen összeköttetése.
A cellák a típusuknak megfelelő matematikai műveletet elvégzik az inputokkal és
továbbítják az output_cellák irányába. Talán ez eddig is világos volt.
Van néhány egyszerű adattovábbítási szabály, ezek a matematikai megközelítés szempontjából
szerintem nem fontosak. Szóval, ha egy ilyen rendszerbe belrakod a pillanatfelvételt,
akkor lesz egy - szerintem ezek után nyugodtan mondhatjuk - kaotikus, de determinisztikus
végeredmény. Ha nem lenne kaotikus, akkor nem lenne sokféle válasz, ha nem lenne
determinisztikus, akkor nem lehetne vele jósolni.
Őszintén szólva nem tudom mi tévő legyek ezzel az egésszel, azonkívül, hogy jó játék.
Azt sem tudom, van-e olyan elem, ami eddig nem volt. |
|
| Bátky János |
|
|
differenciál-egyenlet-rendszer - a rövidítéseknél többre alig emléxem |
|
| rafiki |
|
|
Mi az a DE-rendszer [szakképzetlen vagyok, szóltam előre (-::] |
|
| Bátky János |
|
|
Ha jól értelek, akkor közönséges DE-rendszerrel a dolog nem leírható? |
|
| rafiki |
|
Ez igaz. Akkor fogalmazzunk úgy, hogy többféle válasz keletkezik egyetlen inpulzusból
(fényképfelvétel), és ezek a válaszok nem azonos időpontban keletkeznek. Ezt értem időbeli
mélység alatt.
Ez meg van fűszerezve azzal, hogy nem pillanatfelvételről van szó, hanem pereg egy film.
Ez is egy időbeli dimenzió. |
|
| Bátky János |
|
|
Ezt értem, de a kezdeti feltételek halmaza akkor is csak egy adott időpontban történő "fényképfelvételből" származhat, nem? |
|