| Téma: Neuroscience |
|
| iszalag |
|
Idézet:
Bach egyszerre volt axiomatikus, archiváló, konstruktőr és terminátor.
|
|
| rafiki |
|
Liszt szerintem egy közepes konstruktőr és kimagasló terminátor. Mivel egy domináns
csúcsa van valószínűsíthetőek az autisztikus jegyek. Nem ismerem Liszt életét, ha
valaki tud ilyesmiről kérem erősítse, vagy cáfolja meg. |
|
| rafiki |
|
Bach szerintem 4 csúcsú.
Utolsó kottáit DIKTÁLTA. Mint a főnök a titkárnőnek. (A kotta egy olyasmi transzformáció,
mint a betű.) Bach egyszerre volt axiomatikus, archiváló, konstruktőr és terminátor.
Mindegyik területen kimagasló volt. Ha mégis szűkítenem kéne akkor axiomatikusnak és
konstruktőrnek gondolnám.
Egyébként az ilyen 3-4 csúcsú emberkéknél megfigyelhető, hogy tök mindegy milyen
területtel kezdenek foglalkozni. Általános tehetségük van. Sokszor több dolgot
csinálnak magasszinten egyszerre. Figyeld meg pl, hogy az orvosok közt mennyi író van! |
|
|
|
|
| Zsíros B. Ödön |
|
És Liszt Ferenc?
(Márcsakhogy bevonjam a Mocskos Perverz Disznót is... ) |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Kritikusak leszünk:
Csitujj el!
Rafiki véredényére vagyunk kiváncsiak. |
|
| iszalag |
|
(Lehet, h nincs igazam..legyetek nagyon kritikusak velem szemben!  |
|
| iszalag |
|
(Szerintem mind a 4 együtt, de különösen
- az érzékelési: a hangok hallása,
- a motorikus: a hallott hangok lejátszása
lehetett rendkívül kifinomultan zseniális Bachnál..
De, hozzá kell venni (mindig) az érzelmeket (hit remeény szeretet - az érzelmek hiányában nem vagyunk képesek cselekedni 
|
|
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Ne gunyoroskodj!
Komolyan mondtam.
(Holnap leverem Rajtad a cinizmusunkat.) |
|
| rafiki |
|
Az adatáramlás mechanizmusa már régebbről megvolt. A szabályrendszert
próbálom összecsiszolni azzal, amit itt beszélgettünk, illetve
ki szeretném egészíteni azokkal az alapelemekkel, amelyek szintén
itt kerültek szóba.
Van egy jelfelvevő felület. Ez benyomja a csatornába az jelet.
Az inícializáló jel lenulláza az összehasonlító felületet (bipoláris sejtek?)
Várjuk, hogy az összehasonlító felületre mikor verődnek be a viszhangok.
(A jel kvázikautikusan csapong a rendszerben!)
Ez a passzív része az egésznek. Ehhez nem kell foglalkozni a hibajellel.
Meglátjuk mit produkál (-::
Nem tartom elképzelhetetlennek hogy a passziv és az aktív mechanizmus
egyszerre van jelen. (A passzívot tekintem archaikusnak.) |
|
|
| rafiki |
|
|
Rakom össze a rendszert (-:: |
|
|
| rafiki |
|
Kössz, közben megtaláltam. Saját állapotváltozásával méri az időt!
A primer jel (a receptorról érkező) lenullázza a számlálót, ezután
azt mérjük, hogy hány visszahng-impulzus futott be és ezek közül melyik
felel meg az adott toleranciával a referenciajelnek.
|
|
| iszalag |
|
|
Igen, másnak is ez az elképzelése: meginterjúvlom, hamarosan |
|
| rafiki |
|
Kedves iszalag!
Arra a következtetésre jutottam, hogy
neuronban kell lenni órának (oszcillátornak),
tehát egy valszeg 2 állapotú billegő rendszernek!
Tudsz ilyesmiről? |
|
| rafiki |
|
Még egy összefoglaló, aztán egy látszólag nem ide való téma - optimum keresés -
és végére érünk a spekulatív szakasznak.
Aprópó, spekuláció! Milyen érdekes, hogy az útat mindenféle tényanyag nélkül
tettük meg! Néha egy kis fogódzó, egy kis jobbra-balra pillantás, csak azért,
hogy nem haladunk-e a jól ismert, bizonyítható tényekkel szemben, de semmi több!
A végeredmény egy majdenm komplex rendszer, ami akár működőképes is lehet.
(A végső cél, hogy működőképessé tegyük!)
|
|
| Bátky János |
|
|
Én az elfogulatlan amerikai fantasztikus filmekből tudom, az egész fejlett univerzum beszéli az angolt. |
|
| iszalag |
|
Idézet:
Meglátásom szerint 4 kategóriában lehet gondolkodni:
- verbális intelligencia
- numerikus intelligencia
- érzékelési intelligencia
- motorikus intelligencia
Nagyon hihetőnek hangzik |
|
| rafiki |
|
|
Ha nem ismeri a latin betűket és nem tud anyanyelvi szinten angolul, akkor ő egy senki. |
|
| Bátky János |
|
Egy Betelgeuse-lakó a saját kis interstelláris utazási módszereivel, kvantuntumvákuum-technológiájával, stb. lazán elbukna a legprimitívebb IQ-tesztünkön is |
|
| rafiki |
|
Most annyiban fogjuk érinteni az alaptémát, hogy az intelligenciáról lesz szó.
Azt mondjuk: ez meg ez az ember intelligens. Vajon mit értünk alatta? Meg tudná
valaki fogalmazni? (korábban láttuk mi az VALÓJÁBAN az intelligencia!)
Founk egy IQ tesztet és kitöltetjük. Ha megfelelő pontot elért az illető,
akkor szeretjük, egyébként meg utáljuk/sajnáljuk stb. Hol vagyunk már attól,
hogy az intelligencia megléte, mértéke szelekciós előnyt jelentett! Az embereket
klasszifikáljuk az IQ-teszt eredménye alapján, ami azt jelenti hogy egyeseket
indokolatlanul előnyben részesítünk, másokat pedig ugyanilyen indokolatlanul
társadalmi gettóba zárunk. Nem kéne bevallani és azt mondani: az intelligencia
számunkra az, amit az IQ-teszt mér?
Mert mit is mér az IQ teszt? Egyrészt a kérdéseket el kell olvasni, értelmezni
szükséges, kell hozzá bizonyos műveltség és értékrend, bizonyos mértékü
logika.
Az egyik probléma ott van, hogy kik is állítják össze az IQ-teszteket?
Legyenek nagyon okosak, mondjuk 120-as IQ-júak. Kérdezem én! miként
leszenek képesek ezek az emberek olyan feladatsort összeállítani, amivel
korrektül megmérhető egy 160 IQ közeli ember? Olyan ez, mintha egy
szabócentivel akarnánk megmérni egy 5 méteres távot, úgy, hogy
a szabócentit nem emelheted föl! És ez csak az egyik hibaforrás és
nem is a legnagyobb. Egy jóslás, ha már itt tartunk: az IQ tesztek
az alacsonyabb tartományokban pontosabban (itt és most == könnyebben
reprodukálhatóbban) mérnek.
Az igazi gond ott van, hogy a tesztek VERBÁLISAK! Miért is baj ez?
Azért mert az intelligencia nem korlátozódik a verbális csatornákra.
Evolúciós szempontból azt is mondhatnánk, hogy minden evóluciósan
hasznos SZÁNDÉKOS cselekvés intelligens cselekvés. Próbáljuk meg
ez alapján osztályozni az intelligencia altípusait.
Meglátásom szerint 4 kategóriában lehet gondolkodni:
- verbális intelligencia
- numerikus intelligencia
- érzékelési intelligencia
- motorikus intelligencia
Mindenki rendelkezik valamennyiből ilyen-olyan mértékben. Tulajdonképpen
az egyes intelligenciatípusok az előre behuzalozott kapcsolatok
mennyiségét és minőségét írják le. (ezért öröklődik). Az intelligencia,
ugyanúgy, mint az FCsV-k által meghatározott MOTIVÁCIÓ vektoriálisan
értelmezhető. Nézzük mit is jelent ez:
Egyrészt jelenti azt, hogy vannak prototípusaink, másrészt pedig azt, hogy
a társadalmi egymásrautaltság szükségszerű.
Részletesebben:
---------------
Vizsgáljuk meg a csak egy(1) kiterjedésben kimagaslókat, ők lesznek a prototípusok:
Verbális maximum
prototípus: szabályalkotó vagy axiomatikus
foglalkozás: bíró
Numerikus maximum
prototípus: technológia átadó vagy archivátor
foglalkozás: matematikus
Érzékelési maximum
prototípus: látó vagy konstruktőr
foglalkozás: építész
Motorikus maximum
prototípus: végrehajtó vagy terminátor
foglalkozás: táncos
Az érzékelési típusnál azért vettem a "látót" mert a bejövő info zöme (kb 80 %-a)
a szemünkön megy keresztül! Analógia: halló, stb.
A csak egy dimenzióban csúcsot produkálók az autisták. A több csúcsban
kiemelkedők pedig a zsenik.
Úgye milyen más ez, mint az IQ-teszt, ami zömmel verbális plusz némi
numerikus intelligenciát mér? Képzeljük el a feladatot: át kell adni
egy tudást a következő generációnak. Milyen eszközt választ a fehér
ember és milyet a néger? A fehér elmeséli, a néger eltáncolja!
Elérték a céljukat? El!
Miért is eröltetjük akkor bele a saját kis blanco-morf rendszerünkbe
azokat, akiket tök másra tenírozott az evolúció sok-százezer éven keresztül?
(A válasz ott van fölül: a verbálisok a szabályalkotók!)
A lényeg tehát nem az, hogy milyen mechanizmust használunk, hanem az,
hogy az adott mechanizmust mennyire vagyunk képesek az ABSZTRAKCIÓ
szolgálatába állítani. Más szavakkal: mennyire vagyunk képesek
egy bemenetet a megfelelő mintára rácsatlakoztatni!
A kitérő végére értünk. Nemsokára következik egy összegzés.
|
|
|