| Téma: Magyar identitás |
|
| SzB Mária |
|
Szőnyi Bartalos Mária
Magyarország
SZIGLIGETI FOSZFORESZCENCIA
(Szigligeti fényjelenség)
Világítsuk meg a felmerült kérdéseket, amelyek sürgős válaszra várnak nem csak Szigligeten az Írók Alkotó Házában, hanem a mai magyar alkotóművészek körében is.
Nem kell ahhoz fotométer (fénymérő), hogy meglássuk: Szigligeten az Eszterházy kastély 1952 óta mi-mindent adott a magyar irodalomnak és képzőművészetnek; és az itt írók, alkotók mi-mindent adtak, hoztak a múltból a magyar kultúrának.
Voltak itt közismertek, voltak itt kedvencek, de mi tagadás: itt nem voltak, akik nem jöhettek, s ők voltak a kirekesztettek, a „félretettek”.
Valami nagy változás érzékelhető. A változás köztes állapotában ma is érlelődnek itt új alkotások, mert ez a hely ihletet ad, és nyugalmat ahhoz, hogy a jövő Magyarországának irodalmi élete is megteremtődhessen.
Az egész országunk megújulásában éppen úgy szükség van az irodalom, a költészet, a képzőművészet megújulására, mint arra, hogy azok az írók, költők, képzőművészek is eljuthassanak Szigligetre az Alkotók Házába, akik régebben valamilyen oknál fogva kirekesztettek voltak.
A jelenlegi kormánynak is érdeke a jövő szellemiségének helyet adni, a jelen szellemi életét istápolva.
Itt vagyok. Olyan alkotó vagyok, akinek eddig elérhetetlennek tűnt az Írók Alkotó Háza Szigligeten. A tény, hogy „Itt vagyok” az ország szellemi életének megújulási törekvésében egy parányi szikrát jelent, mert valamivel hozzájárulhatok a magyar jövő szellemiségéhez.
Igen, a ma még sejtelmes, rejtelmes, megújulni vágyó Magyarország irodalmi, alkotói „szíve” dobog Szigligeten, az Írók Alkotó Házában. Fontosnak tartom, hogy minél többünknek adasson meg itt a lehetőség az alkotói magány nyugalmára, csendjére. Adasson meg annak is, akinek eddig nem adatott meg ez a „szigligeti fényjelenség”, amely a sötéten látó szellemiséget is fényével átalakítja és világosságot teremt az elmékben.
A hely adott, a ház adott,
Kormányunknak más dolga nincs, mint szinte azonnal állami kézbe venni Szigligeti Írók Alkotó Házát és azonnal az állam költségvetésében szerepeltetni a jövő fényének, a jövő szellemiségének dotációját.
Ilyen egyszerű az egész.
Vagy mégsem?
Szigliget, 2011. október 25.
|
|
|
|
| szalonna |
|
|
Ezt azért írom csak, mert rákerestem a Boatul csobán szóra, és nem találtam mást, csak a saját régi beírásaimat, ebben a topikban. Szeretettel üdvözöllek Mindnyájatokat. The True Bacon. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Derőce Táncegyüttes - Erdély 4 - Ezer székely leány napja
ildikoocska — August 23, 2009 — Vasárnap Csíkvacsárcsiból indultunk Csíksomlyóra az Ezer székely leány napja nevű rendezvényre. Út közben több településen is megálltunk, ezek közül az egyik, a videón látható Csíkszereda volt.
Category: People & Blogs |
|
| iszalag |
|
TORMAY CÉCILE
BUJDOSÓ KÖNYV
FELJEGYZÉSEK 1918-1919-BŐL
I. kötet
A FORRADALMAK EGY CSENDES, SZELÍD ÁLDOZATÁNAK AJÁNLOM EZT A KÖNYVET. FELEDHETETLEN ÉDESANYÁMNAK.
Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt olyan időkben, mikor a halál fenyegetőzött a magyar szenvedések minden hangja felett. Bujdosott és menekült a szülői házból, magányos kastélyon, kisvárosi villán, falusi udvarházon át. Bujkált szétszedve, könyvek lapjai között, idegen tetők tövén, kéménykürtőben, pincegádorban, bútorok mögött és elásva a föld alatt. Házkutató titkos rendőrök keze, vörös katonák csizmája járt felette. Csodára mégis megmaradt, hogy emlékeztessen, mikorra már behorpadt a kor áldozatainak a sírja, fű nőtt az egykori akasztófák gödrében és a kínzókamrák faláról lekopott a vér és a golyók írása.
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/tormay/okt31.htm |
|
| iszalag |
|
Tormay Cécile (1876-1937)
Tormay Cécile
A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos ítéletével. "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket. Szinte írói sikereit is feláldozta a szervező munkának nemzete és Európa közös nagy céljai érdekében. Ezt az érdemet méltányolta a nemzet, amikor őt küldte a népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Tanácsába Genfbe. Sikere túlnőtt az ország határain, műveit angol, francia, német, olasz nyelvre is lefordították és a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban közölték. Halála évében akarta az Akadémia a Nóbel-díjra ajánlani.
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/tormay/okt31.htm |
|
|
| katáng |
|
Január 22. A magyar kultúra napja
 |
|
|