Téma: ..szavak.. |
|
Felkesz Deneverr |
|
Idézet: A nyelvi erőtér Bayer Zsolt
Csak azért mondom, mert mások mondják, hogy van olyan. Olyan nyelvi erőtér, amelyik fontos része a politikának. Úgy kell, hogy legyen, mert nagyon okos emberek mondják, akik annyira okosak, hogy mindig elszörnyednek, ha például én leírok egy csúnya szót, olyankor kapkodnak fűhöz-fához, szaladnak a vargához, és homlokukat tenyerükbe temetve esnek a kétségbe, hogy hová jutott a nyelvi erőtér meg a politikai kultúra.
De a g…t szeretik. Szenvedélyesen. ....
|
|
negyven rabló |
|
"Idézet: Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét."
Karinthy Frigyes |
|
Felkesz Deneverr |
|
" Amint mindennek, úgy a szavaknak is van halála. Vagy teljesen elpusztulnak, elfeledjük őket örökre, vagy tökéletesen megváltozik értelmük és nem a szó hal meg, hanem a tartalma, a jelentése.
Miután a szavak – egyes vélemények szerint – egyben a világunkat jelentik, a szavakkal valami a világunkból is eltűnik. Egykor volt, ma már nincs: meghalt. Úgy vélem illendő nekrológot írni róluk, akik egykor fontosak voltak. Mint minden nekrológ, ez is az élőknek szól, abban a reményben, hogy emlékezetükben a halott valamiképpen kicsit tovább él.
Most éppen a „hála” szó halálán, jelentésvesztésén kéne elmélkedni, mert ennek – úgy érzem – éppen aktualitása van.
„Minden nép magához hasonlónak képzeli el istenét... Ha az ökröknek, lovaknak, oroszlánoknak kezük volna, magukhoz hasonló isteneket faragnának...” mondotta Xenofanész az erősen szkeptikus rabszolga, akit nem mellékesen, filozófusként is számon tartanak. Mélyen igaza van, ha úgy értelmezzük kijelentését, hogy a környező világunk számunkra nem érthető, így hitrebízott dolgait is a magunk képére alkotjuk meg magunkban, mint tette ezt alábbi történetünk hősnője is.
Történt, hogy a távoli Germániában egy a költői Aydan Özoguz nevű hölgy, aki amúgy, egyébként – ha a nevéből nem derült volna ki – török, az találta nyilatkozni a Bayern Kurier című lapban, hogy olyan mint „német kultúra” tulajdonképpen nem is létezik. A hölgy nem mellesleg a német szocdem párt alelnöke és a szövetségi kormány integrációs biztosa. Kijelentése és a mögötte megbúvó életút híven tükrözi az integráció németországi állapotát. ...."
|
|
|
|
|
menta |
|
Ezen én is csodálkoztam, hogy a leleten mi a pozitív... de hát arról lehet szó: az orvosok felkiáltanak, hurrá találtunk valamit! Albert Schweitzer írja, hogy egyszer, mikor kioperált egy bennszülöttből valami kelést, csomót, és felmutatta neki, az megjegyezte: - Én ezt adom neked, Nagy Fehér Varázsló, te mit adsz nekem? |
|
|
Felkesz Deneverr |
|
monnyuk, ez is érdekes, mert a zorvos todományban a "pozitív" az általában a rosszat jelenti, tehát, hogy valami satnyaság van jelen, és a betegnek már annyi!! harangoztak.... hacsak, nem cseréljük ki a veséjét ..
|
|
Felkesz Deneverr |
|
just for shure, "potitívat" szó nincs, azt hiszem, "pozitívat" akartam írni, azt hiszem ez már van ...
|
|
Felkesz Deneverr |
|
baloldali érzelmű
hümm, a'szem ennél hazugabb szóösszetételt talán ki sem lehet találni
Tényleg, egyébként, honnan ered az az elképzelés, hogy a "baloldali" az valami potitívat, jót jelent???
|
|
Felkesz Deneverr |
|
"... Ó az i kelleme, ó az l dallama, mint ódon ballada, úgy sóhajt, Ilona.
Csupa l, csupa i, csupa o, csupa a, csupa tej, csupa kéj, csupa jaj, Ilona.
És nekem szín is ez, halovány kék-lila, halovány anilin ibolya, Ilona. ..." |
|
negyven rabló |
|
Haló hüllő hüledezve, hezitálva hideg hülyék heves horrorjára hunyja le szemét. |
|
|
|
negyven rabló |
|
No b+! Ez a mai demokrácia! A tetves sajtó segítségével a józan embert nem érdeklő "szegény buzik" így lesznek főszereplők! Igy lesz vonzó a szivárványos tollakkal a seggében az Andrássyn vonagló köcsög, miközben azt mondja, hogy ez magánügy! Elvették a meleg szavunkat. Ma már nem mondhatjuk ki, hogy "meleg barátság"! Minden állampolgári jogot megkaptak, kivéve a házasodás és a gyereknevelés jogát! Mi az Úristent akarnak még? És egyáltalán... kik ezek és kit érdekelnek? |
|
Felkesz Deneverr |
|
Idézet: Véletlenszerű felfedezés Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szerendipitás[1] olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Más értelemben véletlenszerű felfedezés, azaz egy kutatási folyamat során bekövetkező pillanat, amikor a kutatási iránytól független dolgot fedeznek fel. Az angol serendipity a szótárakban csak az 1970-es évek óta található meg.
|
|
|
|
|
|
Felkesz Deneverr |
|
"aránytévesztés"
Sokan esnek ebbe' befele .... Na, nem mintha tudnák a szav jelentését ...
|
|
|
|
katáng |
|
Fodor Ákos: Három negatív szó
Nincs Semmi Baj |
|
|