| Téma: Nyelvédesanyánk. |
|
| R.András |
|
házsártos - Aki az élőfába is beleköt. Akinek még a jó sem jó, mert abba nem lehet belekötni ...  |
|
| R.András |
|
hékás főnév -t, (-ok) (bizalmas) <Rendsz. megszólításként; néha egyes szám 1. személyű birtokos személyraggal is.>
1. (népies) <Barátok közt, gyakran tréfás, kedélyes(kedő) megszólításként:> pajtás. Ne bolondozz, hékás(om)! Odább, hékások! Mégis jó hosszú lett a levél, hékás. (Petőfi Sándor) Menj, hékás, fogadj szót. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Kerekes Tóni … leckézteti a könnyelmű kenyeres pajtást. Meghűtöd magadat, hékás! (Bársony István) –11 (népies) <Személynévvel kapcs.> Már, hékás Gergely, én csak azt mondom, hogy ne hagyjunk magunkon lovagolni. (Petőfi Sándor)
2. (tájszó) <Házastársak megszólításaként.> Van-e vacsora, hékás? (Jókai Mór) Hékás, feleség! hallod-e? Úgy tudom: ma van hat hete, Hogy Krakkóba indult a mester. (Szabó E.)
3. (ritka, népies, tréfás) <Jó ismerősök közt, a beszélőnél fiatalabb v. alacsonyabb rangú személy, főleg gyermek megszólításaként.> De nem úgy van az, hékás, mert én tégedet akarlak ajánlani. (Mikszáth Kálmán) Törpe maradsz, hékás, ha sokat pipázol – mondogatta. (Bársony István) || a. (népies) <Lekicsinylő, fölényeskedő, gúnyos kifejezésben, főleg gyermek megszólításaként.> Mit értesz te ahhoz, hékás? Odább, hékások! Hányaveti hangon, kötekedve kérdezte: – Tudod, mi ez, hékás? (Krúdy Gyula)
... /www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szota ... |
|
|
| gajo |
|
zsibvásár főnév
1. Használt, ócska holmik, zsibáruk vására (1). Ez a portéka már csak a zsibvásárba való. Fenyőfaágy, fenyőfaasztal, Mely a zsibvásáron sem kelne el … (Petőfi Sándor) [A képek] nem zsibvásárról kerültek Erdély legfőbb hivatalnokához. (Kemény Zsigmond) || a. Ennek helye, rendsz. piac, tér v. utca, ahol a zsibárusok portékáikat árulják. Kiment a zsibvásárba. || b. (átvitt értelemben) [Szavak a társaságban.] Az emberek beszélnek | … fejükbe csöngetyűz a kába | emlékezet és a tünékeny élet. | Csak én vigyázok réveteg szemekkel, | amíg e tarka zsibvásárt csodálom | s a homlokom dörzsölve rezzenek fel: | mi ez az álom? (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Összevissza kiabálás, zűrzavaros vásári lárma. Micsoda zsibvásár ez itt?
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Holmiknak összevissza hányt, rendetlen halmaza. Egész zsibvásár az íróasztalom.
zsibvásári; zsibvásáros.
|
|
|
| pandala |
|
És, "az AI" nekem ezt mondta :
"A nómenklatúra és a taxonómia két különböző fogalom, amelyek kapcsolódnak az élőlények osztályozásához és nevezéktanához. Itt van a két fogalom közötti alapvető különbség:
Nómenklatúra: A nómenklatúra a tudományos nevek rendszerét foglalja magában, amelyeket az élőlények osztályozására használunk. A tudományos nevek segítenek az egyértelmű kommunikációban és az élőlények pontos azonosításában. A nómenklatúra szabályokat és egyezményeket tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy hogyan kell elnevezni az élőlényeket. Például a binomiális nomenklatúra rendszerben az élőlényeket két részből álló tudományos névvel látják el, amely tartalmazza a nemzetség- és fajnevet (például Homo sapiens az emberre vonatkozó tudományos név).
Taxonómia: A taxonómia az élőlények osztályozási rendszerével foglalkozik. Ez a tudományág a különböző élőlények csoportokba sorolásával és ezek csoportok közötti kapcsolatok feltárásával foglalkozik. A taxonómia hierarchikus rendszert alkot, amelyben az élőlények különböző taxonómiai egységekbe vagy kategóriákba vannak besorolva. Az alapvető taxonómiai egységek a fajok, nemzetségek, családok, rendek, osztályok, főrendek és tartományok. A taxonómia az élőlények közötti hasonlóságok és különbségek alapján határozza meg ezeket a kategóriákat és azok elhelyezkedését az osztályozási rendszerben.
Összefoglalva, a nómenklatúra a tudományos nevek rendszere, amelyeket az élőlények osztályozására használunk, míg a taxonómia az élőlények osztályozási rendszerét és azok közötti kapcsolatokat vizsgálja."
 |
|
|
| pandala |
|
hüh, ez a cik nagyon todományos  |
|
|
| R.András |
|
|
Mi a különbség a nómenklatúra és a taxonómia között ? |
|
|
|
|
| gajo |
|
Magyar(?) bemondó:
..."rekedteke-e esetleg emberek"...
|
|
|
| gajo |
|
galeri, huligán, nagyon rég hallottam mind két szót. |
|
| R.András |
|
Nem tudom, hogy él-e ... De igény az volna rá !  |
|
|
| gajo |
|
|
MAKUKA "HAVAI NYELV ÉSZLELVE" = "FANTASZTIKUS" |
|
|
| gajo |
|
Putyin aláírta az államnyelvről szóló törvényt, amely szabályozza az idegen szavak használatát
Idézet:
Az újítások szerint az orosz nyelv államnyelvként történő használatakor az idegen szavak használata elfogadhatatlan, kivéve azokat, amelyeknek nincs általánosan használt analógja az orosz nyelvben, amelyeket szabványos szótárakba rögzítenek.
https://ria.ru/20230228/gosyazyk-1854958842.html /guglizva/
Szóval nálunk hogy is van ez? |
|
| gajo |
|
|
Ez a három sem magyar szó. Legfeljebb átvett. |
|
| gajo |
|
 "Boforc szó jelentése: 1. Kisebb légvédelmi ágyú, egy vagy két automatikus tüzelésű csővel."
"muksó" szinonimái:
alak, ember, koma, pacák, hapsi, pasas, pali, muki, ipse, krapek, tag, ürge, figura, férfi, pasi, fickó, csávó, manus, hapek, arc, fószer, fazon, csóka, csákó, legény, hapi, srác, fiú, úr, pofa, személy, illető, mandró, fráter, szerzet, szivar, férfiú, csávesz
fuszekli* [ë] főnév -t, -je [e] v. -ja (elavulóban)
Férfiaktól hosszúnadrághoz hordott, a térd alatt zoknitartóval a lábhoz erősített rövid harisnya; zokni. Egy pár fuszekli. Lecsúszott a fuszeklije. Öreg, süket órás barátom rakosgatja rongyos fuszekliit. (Kuncz Aladár)
fuszeklis. |
|
| gajo |
|
|
Keresztkém én nem tudom! Már a hangzásuk is valahogy távolinak, idegennek tűnik. Persze dr. Guglival lehetne keresgélni... |
|
| gajo |
|
|
Gyors ránézésre a 6-os az egy ágyúféleség, a muksó meg férfi, krapek, mandró..., a fuszekli valami vastag zokni férfiaknak? |
|
|