| Téma: Magyar identitás |
|
| Rendes Kis |
|
|
Новый Будапешт valahol az Ob vagy a Jenyiszej forrásvidékén ? |
|
| mpd |
|
Nem is járnánk rosszul az őshazával. Ady jövőbe látott.
Ez a medence itten lassan alkalmatlan lesz emberi tartózkodásra már az éghajlata miatt is.
Nagyrészt mindenki utál bennünket Európában, kb, ezer éve.
És most meg az látszik, hogy az elkövetkezendő népvándorlásoknak útjában vagyunk, előbb-utóbb elsöpör bennünket a hullám.
Belső-Ázsia rulez!!! |
|
|
| menta |
|
Hajlamos vagyok Ady naplóbejegyzését "érted haragszom, nem ellened" -ként érteni. Ady költészetéből, költői mivoltából erre következtetek. Bár foglalkozott politikával, nem olyan politikusak a szavai, mint azoké, akik "csak a javunkat akarják".
József Attila védje meg őt, aki szintén foglalkozott politikával, de egészen jelentéktelen metafizikai szent költő mivolta mellett, ahogy Hamvas hívja: a poeta sacer.
https://atyafipeca.wordpress.com/2014/09/12/hamvas-bela-poeta-sacer/
József Attila
ADY EMLÉKEZETE
- Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békitik a símák alattomba'
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít,
melléről égre libbent föl a felhő,
de tovább vívja forradalmait.
A televény titokzatos honában
izgat tovább, nem nyugszik, nem feled.
Ezer holdon kiált és haragjában
szeleket űz a Hortobágy felett.
Szeleket, melyek úri passzióból
a begyüjtött kis szénát szétszedik
s a sülyedt falun fölkapják a hóból
Dózsa népének zsuppfedeleit.
Teste a földé. Földmívesé lelke,
ezért koppan a kapa néhanap.
Sírja három millió koldus telke,
hol házat épit, vet majd és arat.
Verse törvény és édes ritmusában
kő hull s a kastély ablaka zörög, -
eke hasit barázdát uj husában,
mert virágzás, mert élet és örök.
1930. márc. 23. |
|
| mediator |
|
Ady szabadkőműves volt és a nagyváradi páholyban szívta magába a Jászi Oszkár által terjesztett szélsőségesen magyarellenes uszító nézeteket.
Van okunk némi önvizsgálatra, de semmi esetre sem több, mint amennyi a többi (kultúr)népnek (amelyek közül többen pl. a gyarmatosításaikkal más népeket igáztak le és vetették vissza évszázadokkal az ő fejlődésüket: lehet-e ennél nagyobb bűne egy népnek?). |
|
| Békáscity |
|
Ady döbbenetes gondolatai 110 évvel ezelőtt
***********************************************************
"Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit aki különb mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen mintha itt sem lettünk volna.
Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.
Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!."
Ady Endre
Nagyváradi Napló - 1902. január 31 |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Hagyományos helységneveink védelmében
Forrás: kronika.ro
Ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri
hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, „útjelző táblákkal összetéveszthető”, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul
és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Stefanesti, Atosfalva/Hotesti – távolítsák el, mert veszélyeztetik
a forgalom biztonságát. Mindezt a Maros megyei Rendőrség jelezte.
Vass Imre alpolgármester április 15-én kelt válaszában egyebek mellett leszögezi: a táblák valóban nem szabvány szerinti útjelzők,
turisztikai céllal magánterületre helyezték azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt egykori helységneveket,
s mint ilyen semmilyen módon nem veszélyeztethetik a Szováta-Balavásár országúton közlekedők biztonságát. Ugyanakkor visszautasítja a
megkülönböztetett bánásmódot, hiszen szerte az országban több olyan eligazító táblával lehet találkozni, amely valamilyen település,
vagy térség hagyományos nevét hirdeti. Vass Imre közli, hogy mind a prefektus átiratát, mind az általa küldött levelet eljuttatja a
Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsághoz (ECRI).
... http://erdely.ma/dokumentum.php?id=184902&cim=hagyomanyos_helysegneveink_vede ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Reklámnak minősítették a kétnyelvű utcanévtáblákat
A marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség reklámnak
tekintette a Civil Elkötelezettség Mozgalom önkéntesei által kihelyezett
kétnyelvű utcanévtáblákat, és egyenként ötezer lejes (350 ezer forint)
bírságot rótt ki két tetten ért önkéntesre.
Az elmúlt hetekben mintegy 80 kétnyelvű utcanévtáblát helyeztek ki Marosvásárhelyen
olyan épületek utcafrontjára, amelyek tulajdonosai korábban beleegyeztek ebbe.
Március 20-án igazoltatta őket a helyi rendőrség járőre, a bírságolási jegyzőkönyvet
pedig április elején kapták kézhez.
... http://karpathir.com/?p=39909 |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Hiába a fenyegetés, a felvidéki gerillák kitartanak
The Dunaszerdahely Project
 Kicsi a bors
Tisztában vannak vele, hogy a vizuális nyelvi jogok, azaz a magyar nyelvű feliratok kérdése nagyon kicsi része a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemnek. Megfelelő családpolitika, teljes jogi egyenlőség, a dél-szlovákiai, magyarlakta régió gazdasági felemelése egyszerűen beláthatatlanul nagy terület egy civil szervezet számára, ez a pártok dolga lenne. Ugyanakkor muszáj a civileknek is lépni, és ha valamit csinálnak, akkor annak professzionálisnak kell lennie.
Az ideális egyébként az lenne, ha nem kellene a kétnyelvűséggel foglalkozni – fejtegette. Az aktivista szerint ennek természetesnek kellene lennie; amíg viszont nem az, addig minden erővel küzdeni kell érte. Lehet, hogy ez egy ötvenéves projekt, de akkor is vállalni kell – jelentette ki.
És hogy mi lesz a következő akciójuk? Mint mondja, a somorjai Kauflanddal kapcsolatban terveznek fellépni, amely annak ellenére, hogy magyar többségű településen nyitott boltot, azzal alázza meg a vásárlóit, hogy visszautasítja a kétnyelvű feliratok alkalmazását. De hogy pontosan milyen akciót terveznek, azt nem árulhatja el.
... http://mno.hu/hatarontul/hiaba-a-fenyegetes-a-felvideki-gerillak-kitartanak-1 ... |
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Anyanyelve nem román – „Mondtuk eleget, mondja most már más is”
Amikor 1997-ben betettem a lábam Székelyföldre (fogalmam sem volt, hogy így hívják, mert akkoriban a HAR-KOV elnevezés sokkal gyakoribb volt), tele volt a sajtó az 1989–1992-es események, a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet és mérget köpködő politikai vezetők őrülete és paranoiája táplálta előítélettel. Ezek az előítéletek talán azért nem tudtak befolyásolni, mert fiatal voltam, és teljesen más dolgok foglalkoztattak, mint a tévénézés és az ultranacionalista sajtó olvasása.
Mindazonáltal elkerülhetetlen volt az érintkezés az ilyenfajta elemekkel, tekintettel arra, hogy közvetlenül az 1989. decemberi események után mindenki olyan dühvel kezdte mondani a véleményét, mint akinek évtizedekig pecek volt a szájában.
Moldvai vagyok, nem születtem és nem nevelkedtem magyarok között. Elég toleráns, a nacionalista elemek túlhangsúlyozásától mentes térségből származom, de – sajnos – még mindig elég nagy a tudatlanság a fejekben, hogy az emberek komolyan vegyék és elfogadják a felületes címkézéseket.
Székelyudvarhelyre való indulásom előtt, ahol az elkövetkező időszakban lakni szándékoztam, és ahol tíz évig tanítottam aztán román nyelvet, a következő szavakkal búcsúztattak: „Ne menj, kedves, mert megkéselnek a magyarok!” (tömbházbeli szomszédasszony). A magyarok nem késeltek meg. De gyökerestől kimetszették minden előítéletemet afelől, milyen lesz velük az együttélés egy olyan térségben, ahol ők alkotják a döntő többséget.
Természetesen ott sem szabadultam meg a szélsőségesektől és a szélsőségességtől, a sztereotípiáktól és azoktól a kísérletektől sem, melyekkel olyan irányból akartak befolyásolni, amit hevesen elutasítottam, bár az elején nem rendelkeztem elég érvvel.
Akkoriban olyan cikkek jelentek meg a központi sajtóban, melyek a „székelyudvarhelyi románok Gulágjáról”, a „román népesség enklavizálásáról” és sok más olyan dologról szóltak, melyeket még most is hallok, és amik a tudatlansággal és a szavakkal történő manipulálással szembeni tehetetlenség érzését keltik bennem. Az ott töltött tíz év alatt sohasem éreztem ilyesmit. Ugyanis nem zártam be magam a nyelvi közösség kényelmébe, hanem kerestem a kapcsolatot azokkal az emberekkel és főleg azokkal a közös elemekkel, melyeket csak akkor nem képes észrevenni az ember, ha vak vagy elvakult.
A székelyekkel kapcsolatban a nyelv sohasem volt akadály. A bármiféle kommunikációs kísérletre adott örök „nem tudom/nem értem”-ről szóló városi legenda ugyanazon kisstílűség része, célja a feszültségek és nézetkülönbségek fenntartása a térségben.
És ha már a nyelv került szóba, újra ki kellene mondani, amit központi szinten mindig is figyelmen kívül hagynak: ebben a térségben nincs kétnyelvű közeg.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=181527&cim=anyanyelve_nem_roman_mondtuk ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Moldovában dől el a Csíki Sör sorsa
Forrás: facebook.com
Tavaly decemberben a Hargita megyei törvényszék alapfokon elutasította a multinacionális cég keresetét, ezért a Heineken Románia fellebbezett. Az ügy a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz került, de a Heineken kérte ennek áthelyezését, mert szerintük, Székelyföldön túl nagy szimpátiának örvend a manufaktúra, ezért nem születhet pártatlan ítéletet.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=180658&cim=moldovaban_dol_el_a_csiki_sor_sorsa |
|
|
| Békáscity |
|
Elhangzott napjainkban Budapesten, a Katona József Színházban, az "Illaberek" előadásán, és ledöbbentette a közönséget.
Kiss Judit Ágnes: Szó
Hazádból,
hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még , ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mély repül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül.
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt. |
|
|