| Téma: Magyar identitás |
|
| huszárló |
|
|
Ma is létező hely az Ungurpils. Amúgy Tallinban is van egy legalább 1500-as évek vége óta működő régi patika, a Városháza tér sarkán, aminek az első szakaszban a gazdái a magyar Bélaváry család tagjai voltak 4 generáción át... |
|
| keresztkem |
|
Az "ungur" szó alighanem az "onogur"-ból ered.Jelenti azokat a népeket, akik Árpád előtt a Kárpát medencében MÁR ITT(!)--ÉS NEMCSAK ITT(!)-- ÉLTEK, és László Gyula kutatásai szerint úgy 670 körül "érhettek ide".ÉS, mint mondám: NEMCSAK ide jötteek, ám sok más helyre is--nyilván Balti területekre is. Ezek a népek önmagukat Attila hunjainak leszármazottaiként könyvelték el, és "úgy nagyjából"--de inkább igen, mint nem(!)-- MAGYARUL BESZÉLTEK! Szóval ez az "Ungurpils" ez eredetileg alighanem "Onogurpils" lehetett, és "Magyarvár"-at vagy "Magyaróvár"-at jelenthet--vélekedésem szerint.
keresztkem |
|
| huszárló |
|
|
Egy pár napot elvoltam a 3 baltikumi kis államban és egy helyen találtam egy középkori várat a térképen: Ungurpils. Mivel a pils magyarul vár jelentésű, már csak az Ungur szót kérem segíteni kitalálni, miféle lehet... |
|
|
|
| keresztkem |
|
A LEHETŐ LEGROSSZABB AZ, amit csináltak most az idén Nagyváradon,
ezzel a Szent László Napokkal vagy Varadinummal vagy nevezzük úgy, ahogyan akarjuk--s csinálunk MI IS ITT(!),akaratlanúl is.Olyannyira, hogy NORMÁLIS EMBER NEM IS ÉRTI A DOLGOT--hogy mi is ez a cirkusz--legjobb szándéka ellenére is!MERT MIT IS CSINÁLUNK ITT és a "napokon is"?"PUBLICITY"-t a saját butaságunknak, hibáinknak, bűneinknek!
Jelen sorok írója mindezt nem óhajtja "fokozni"(!), mindazonáltal leír néhány általa leglényegesebbnek vélt körülményt--okulás céljából--s azután NEM SZÓL EGY SZÓT SEM!
1.) Itt vaskosan és gusztustalanúl BESZŰRŐDIK A PÁRTPOLITIKA a Magyar keresztény és keresztyén egyháziassági közéletbe--amire nem igazán lenne szükség! Egyrészt.
2.) Másrészt Szent László Magyar Szent Király, s bármennyire is nagyon sok köze van Nagyváradhoz, Őt Nagyvárad SEM(!) sajátithatja ki! Tehát például EZÉRT nem kifogásolható egyetlen másik Magyar Egyházmegye megyéspüspökének a részvétele sem OTT--leginkább persze a GYŐRI EGYHÁZMEGYÉÉ LETT VOLNA INDOKOLT!
3.) Tőkés László PALÁSTBAN történő részvételének kritizálása is mélységes tájékozatlanságot jelent! Hiszen például a JANUÁRI ÉVES --MINDENÉVES(!)--ÖKUMENIKUS IMAHETEKEN IS(!) MINDEN KATOLIKUS TEMPLOMBAN, MINDIG(!!!) PALÁSTBAN JELENNEK MEG PROTESTÁNS ATYÁNKFIAI, s tesznek szent és igaz szolgálatokat!
4.) NEM ÉRTI A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGÉT "AZ", akiaz ortodoxok részvételét kifogásolja--annyi ellenségeskedés dacára és mellett.Mert a jézus krisztusi kereszténység-és keresztyénség(!)--egyik legfontsabb eleme éppen a megbocsájtás és a megbocsájtani tudás!
5.) És ez akkor is igaz, ha ez a megbocsájtókészség a "másik fél"--esetünkben a román fél--részéről esetleg csak részleges vagy következetlen vagy ellentmondásokkal terhelt.
Beefejezem, mert "sok beszédnek sok az alja"! És azt javaslom: MINDANNYIA "FEJEZZÜK" EZT be, mert csak alapot szolgáltatunk a "kannibálmagyarságot" hirdetőknek jogos és még jogosultabb "szónoklásra".
keresztkem |
|
|
|
| alexander |
|
Én is sajnálom, de mégjobban a csúnyán átvert hiszékenyeket, akiket mindenféle söpredék kihasznál a maga érdekei miatt. Tál lencsén adják-veszik értékeinket a raczkák, hát csoda, hogy szabadkőműves obeliszkek tartják láncon a Szenkoronát a Margitszigetnél?
Most pedig, ha jól hallom, a Normafa projekt keretében eltakarítják a Szent Anna kápolna nyomait is.
Zsidó reneszánsz van hazánkban, no de mikor lesz Magyar reneszánsz?
Kéretik erre válaszolni és a 2014. évi zsidó befektetők liberalizációjáról?
|
|
| Rendes Kis |
|
 Mikor temethetik el ártatlanul kivégzett szeretteiket a magyarok? – VIDEÓ
A járeki haláltábor helyén korábban kitépték a földből a magyarok emlékére állított keresztet (szegedem.hu)
Csak kapkodják a fejüket az elmúlt napok eseményei láttán a vajdasági magyarok, akik még hetekkel ezelőtt sem mertek hinni abban, hogy kimondja a szerb állam: ártatlan magyarokat gyilkoltak le és hajítottak tömegsírokba 1944–45-ben a Délvidéken. A teljes megnyugváshoz azonban még nagyon sok kell, de legfőképp el kell temetni a halottakat, hogy a kivégzetteknek megadhassák a végtisztességet és a hozzátartozók gyertyát vihessen a sírjaikhoz.
Arról, ami a második világháború végén a Vajdaságban történt, évtizedekig beszélni sem szabadott, csak az 1990-es évektől vált megismerhetővé az ártatlanul kivégzett magyarok egy részének története.
„Kijött a postás, hozott egy levelet apámnak, hogy vigye be a rádiót, kerékpárt, fegyvert. Amikor bement, utána nem eresztették haza – emlékezett vissza édesapja elfogására a martonosi Horváth Gergely. – A kivégzés utáni napon, amikor vittük a reggelit, mást nem láttunk, csak az autókerekekről leesett réti sarat. Másfél év múlva … mondták öreganyámnak, szerencséje, hogy itt az unokája, másképp őt is agyonütötték volna a Kisrétben.”
„Ne várjátok tik ezeket haza”
A szintén martonosi Sörös Péter rendőr édesapját november 9-én vitték be a városháza pincéjébe. „November 21-e után anyám vitte be az ebédet. Jött haza ríva, hogy fiam apádékat elvitték Becsére. A normálisabb szerbek mondták anyámnak, hogy Ilus, ne várjátok tik ezeket haza. Többet nem mondhattak.”
„Én utoljára mikor láttam apámat, kint volt dolgozni a községháza mellett egy szerb asszonynál (...), akkor már valószínűleg tudták, hogy többet nem jönnek haza, mert apám elbúcsúzott és azt mondta, hogy nem fog többet látni” – ezt már Forró András mesélte, aki édesapját vesztette el.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=144502&cim=mikor_temethetik_el_artatlan ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Székely sziget családi nap
Elsősorban azért, mert a katrosai táborhelyet nem vehették bérbe, másodsorban a hatóságok állandó zaklatása miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete idén lemondott az V. Székely sziget megszervezéséről, s helyette – úgymond kárpótlásként – Székely sziget családi napot tartottak szombaton a kézdivásárhelyi sportcsarnokban.
A látogatók a nap folyamán megtekinthették a két lemhényi régiséggyűjtő, Bene Zoltán és Bíró Attila hadtörténeti kiállítását, helyi termelők portékáiból válogathattak, részt vehettek rovásírás-oktatáson, míg a kicsiknek a gyereksarokban kézműves-foglalkozásokat szerveztek. A Határőrség rádióműsor élő adásban hangzott el Szőcs Zoltán, Tóth Bálint, Kiss Zsófia, Szőcs Csongor és Bartos Géza szerkesztésében, majd
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=144495&cim=szekely_sziget_csaladi_nap |
|
|
| onodij |
|
|
talán Nimród övére gondolsz ? |
|
| huszárló |
|
|
Cserélj már gatyát, vén szenilis délszláv, mert büdös vagy, mint a görény! |
|
| Rendes Kis |
|
 Pe româneşte – Csak románul
Vajon azok a magyar szülők, akik román tannyelvű osztályba íratták gyermekeiket, miként érezték magukat, mikor csemetéik nyakában is piros-sárga-kék nyakkendő virított?
Tele volt a busz, amikor felszállt két lány és a lépcsőre telepedett. Szóltak hátulról, hogy lányok, van még két hely, gyertek ide. A lányok nem hallották, ezért az utasok egymásnak adták az üzenetet, hogy a két lánynak ne kelljen a lépcsőn utaznia hazáig, Marosvásárhelyig. Mikor a lányokat megszólította valaki kedvesen és magyarul, hogy hátul van még üres hely, akkor a közelebbi a válla fölött hátrafordulva csattant: „pe româneşte! (románul!)”. Mindenki megdöbbent, legalábbis a magyarok. Ilyen reakcióra senki nem volt felkészülve. Mert nem azt mondta, hogy mulțumesc (köszönöm), hanem csípőből tüzelt vissza, hogy itt csak a román beszédnek van helye.
Ugyanaznap a marosvásárhelyi egykori 17-es számú általános iskolában, amely ma Liviu Rebreanu nevét viseli, magyar szülőket aláztak meg azzal, hogy a gyerekeik jogait némán és táblákra kiírt kétnyelvű figyelmeztető szöveggel követelőket lehurrogták, dulakodtak velük, széttépték a kétnyelvűséget kérő feliratokat. Az igazgatónő másnap pedig nyakravaló román trikolórt osztott a román tannyelvű osztályok tanulóinak. Mintha ezzel is azt akarta volna sugallni, hogy „ne feledkezzetek meg egy percig sem arról, hogy románok, tehát felsőbbrendűek vagytok!”
A szomszédos általános iskolában tanévzáró ünnepséget tartottak a délelőtt. Az igazgató román nyelven harsogott. (Erre finomabb kifejezést nem találok, mert parancsoló hangnemben, pattogó ritmusban beszélt, emlékeztetve azokra az időkre, amikor még a kommunizmust éltették ilyen stílusban.) Román nyelven folyt a ceremónia, román gyerekeknek adtak érdemokleveleket, kitüntetéseket, azokat dícsérték hosszan, aztán végre sor került a magyarokra is. Kíváncsian vártam a magyar szöveget. Nem jött, sőt a magyar gyerekek nevét is, nehézkesen, rossz hangsúllyal betűzték ki. Ennyi volt, csak román nyelven, a magyarok pedig, mint másodrendűek és megtűrtek a végén szerepeltek, amikor már senki sem figyelt rájuk, hiszen az előző beszédek hosszúak, unalmasak, fárasztóak voltak.
Hirdetés
Ilyenkor szokták azt mondani, hogy kinyílik a bicska. Vagy, hogy a gyerek ellenáll a román nyelv elsajátításának, képtelen megtanulni azt.
Az a kérdés is megfogalmazódott bennem, hogy vajon azok a magyar szülők, akik román tannyelvű osztályba íratták gyermekeiket, miként érezték magukat, mikor csemetéik nyakában is piros-sárga-kék nyakkendő virított? Esetleg a magyar gyerekek ezentúl viselhetnek-e piros-fehér-zöld színű nyakkendőt? Netán sárga csillagot? A magyar osztályok miért mindig a bések és a cések, a kitüntetésükre miért mindig a legvégén, elhamarkodottan, szinte szégyenlősen kerül sor?
Egy magyarországi horvát barátom mesélte, hogy annak idején a nagyanyja a piacon árult és anyanyelvén beszélgetett egy másik kofával. Amikor rászóltak, hogy beszéljen magyarul, akkor azt válaszolta, hogy akár úgy is beszélhet, hiszen magyarul is tud a horvát, a szerb és a német mellett. „De neked nagy szerencséd van, hogy legalább magyarul beszélsz, különben ugatnál, mint a kutya.”
marosvasarhelyi-hirhatar.ro
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=144063&cim=pe_rom%C3%A2ne%C5%9Fte_csak_ ... |
|
| mackó |
|
|
Sajnálom a szenilis embereket. |
|
| keresztkem |
|
"..A magyarnak munka, a románnak Isten kell."
No, ez az alternativ módszertan(!!!) az, ami NEM MAGYAR--mellesleg nem is európai.
Hogyasszongya: MUNKA VAGY(!) ISTEN.És a Világért sem MUNKA ÉS(!) ISTEN!
Pedig a FÖLDÖN DOLGOZÓ(!) MAGYAR PARASZT--AZ IGAZI(!)--A SZÁNTÓ-VETŐ, Ő KERESZTET VETETT, mikor-mielőtt szórni kezdte a vetőmagot, de még esztergályos ipari munkás nagyapám is keresztet vetett, mielőtt bekapcsolta a gépét--a reggel 6 órai munkakezdéskor.ÉLTE a MUNKA ÉS(!) ISTENT, és ösztönösen szabotálta a "vagy" "vagy"-ot!
És MUNKA KÖZBEN IS számtalanszor fohászkodott: "Óh URAM! Segíts meg!"-gel.Magyarul és magyarként.
keresztkem |
|
| alexander |
|
No, így néz ki a zsidész zsidó pajzsa.
Likud Viktor, Netanjahu barátja, a földtörvénnyel a 2014évi zsidó liberalizációt hozza helyzetbe. Kóser politiks ez, Zsidész módra...legyen átkozott hetediziglen, minden hazaáruló sehonnai! |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Lehet, hogy nem is vagy magyar?
A magyarnak munka, a románnak Isten kell. Bemondásra. Belső állampolgárságod elárulja, hol éreznéd jól magad.
Tudod, mi a fontos az izlandiaknak? Hogy mit utálnak a bosnyákok? Hogy kik lusták tüntetni, ha valami fáj nekik? Egy kérdőív megmondja, melyik nemzet fősodrához tartoznál, ha választhatnál.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=144030&cim=lehet_hogy_nem_is_vagy_magyar |
|
| keresztkem |
|
Kevésbé szoktak jelentőséget tulajdonitani neki, sőt sokan nem is tudják, hogy a Kassai Szent Erzsébet Dóm altemplomi részében nyugoszik Zrinyi Ilona és Bercsényi Miklós kuruc fővezér is.
Annak meg még kevesebben "tudói", hogy Thököly Imre erdélyi fejedelem hamvai a Késmárki Evangélikus Templomban nyugszanak, akit ugyanakkor "temettek oda" 1906-ban, mint amikor Kassára II.Rákóczi Ferencet. Merthogy Thököly Imre evangélikus volt.
keresztkem |
|
|
| Rendes Kis |
|
Árnyékjelentés készül a nyelvi jogok betartásáról
erdely.ma
A kisebbségi nyelvi jogok betartásáról készít árnyékjelentést Markó Attila és a Mikó Imre Jogvédő
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=143497
Markó Attila szerint a minisztereknek küldött levél mellé csatolta az ET szakértői bizottságának korábbi, kétszáz oldalas jelentését, amely számos kérdésben elmarasztalja Romániát, és jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A képviselő – aki korábban a kormány kisebbségügyi hivatalát vezette – sajtótájékoztatón kifejtette: tapasztalata szerint az elmúlt években szinte semmi változás nem történt a kisebbségi nyelvek használata terén, vagy esetenként visszalépés történt.
... www.facebook.com/Pesszimiska?hc_location=stream |
|
|
| Rendes Kis |
|
 KASSA - Európa Kulturális Fővárosa 2013-ban.
Pénteken mi is itt koncertezünk. A kassai eseményekben jelentős rész jut a magyar vonatkozású rendezvényeknek is. Aki ellátogat Kassára, bizonyára megtiszteli majd a magyar emlékhelyeinket is, olyanokat mint például a II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírboltja. Mi is ezt tesszük, ha ott leszünk.
"A fejedelem maradványait 1906. október 29-én helyezték Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban örök nyugalomra. Az újratemetés helyszíneként sok település neve felmerült, azonban mindegyik ellen akadt kifogás. végül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is.égül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is."
http://www.muemlekem.hu/magazin/kassa_rakoczi_sirbolt_szent_erzsebet_szekeseg ...
... www.facebook.com/photo.php?fbid=10151431987721440&set=a.10150392378316440.352 ... |
|
|