| Téma: Magyar identitás |
|
| huszárló |
|
|
Egy pár napot elvoltam a 3 baltikumi kis államban és egy helyen találtam egy középkori várat a térképen: Ungurpils. Mivel a pils magyarul vár jelentésű, már csak az Ungur szót kérem segíteni kitalálni, miféle lehet... |
|
|
|
| keresztkem |
|
A LEHETŐ LEGROSSZABB AZ, amit csináltak most az idén Nagyváradon,
ezzel a Szent László Napokkal vagy Varadinummal vagy nevezzük úgy, ahogyan akarjuk--s csinálunk MI IS ITT(!),akaratlanúl is.Olyannyira, hogy NORMÁLIS EMBER NEM IS ÉRTI A DOLGOT--hogy mi is ez a cirkusz--legjobb szándéka ellenére is!MERT MIT IS CSINÁLUNK ITT és a "napokon is"?"PUBLICITY"-t a saját butaságunknak, hibáinknak, bűneinknek!
Jelen sorok írója mindezt nem óhajtja "fokozni"(!), mindazonáltal leír néhány általa leglényegesebbnek vélt körülményt--okulás céljából--s azután NEM SZÓL EGY SZÓT SEM!
1.) Itt vaskosan és gusztustalanúl BESZŰRŐDIK A PÁRTPOLITIKA a Magyar keresztény és keresztyén egyháziassági közéletbe--amire nem igazán lenne szükség! Egyrészt.
2.) Másrészt Szent László Magyar Szent Király, s bármennyire is nagyon sok köze van Nagyváradhoz, Őt Nagyvárad SEM(!) sajátithatja ki! Tehát például EZÉRT nem kifogásolható egyetlen másik Magyar Egyházmegye megyéspüspökének a részvétele sem OTT--leginkább persze a GYŐRI EGYHÁZMEGYÉÉ LETT VOLNA INDOKOLT!
3.) Tőkés László PALÁSTBAN történő részvételének kritizálása is mélységes tájékozatlanságot jelent! Hiszen például a JANUÁRI ÉVES --MINDENÉVES(!)--ÖKUMENIKUS IMAHETEKEN IS(!) MINDEN KATOLIKUS TEMPLOMBAN, MINDIG(!!!) PALÁSTBAN JELENNEK MEG PROTESTÁNS ATYÁNKFIAI, s tesznek szent és igaz szolgálatokat!
4.) NEM ÉRTI A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGÉT "AZ", akiaz ortodoxok részvételét kifogásolja--annyi ellenségeskedés dacára és mellett.Mert a jézus krisztusi kereszténység-és keresztyénség(!)--egyik legfontsabb eleme éppen a megbocsájtás és a megbocsájtani tudás!
5.) És ez akkor is igaz, ha ez a megbocsájtókészség a "másik fél"--esetünkben a román fél--részéről esetleg csak részleges vagy következetlen vagy ellentmondásokkal terhelt.
Beefejezem, mert "sok beszédnek sok az alja"! És azt javaslom: MINDANNYIA "FEJEZZÜK" EZT be, mert csak alapot szolgáltatunk a "kannibálmagyarságot" hirdetőknek jogos és még jogosultabb "szónoklásra".
keresztkem |
|
|
|
| alexander |
|
Én is sajnálom, de mégjobban a csúnyán átvert hiszékenyeket, akiket mindenféle söpredék kihasznál a maga érdekei miatt. Tál lencsén adják-veszik értékeinket a raczkák, hát csoda, hogy szabadkőműves obeliszkek tartják láncon a Szenkoronát a Margitszigetnél?
Most pedig, ha jól hallom, a Normafa projekt keretében eltakarítják a Szent Anna kápolna nyomait is.
Zsidó reneszánsz van hazánkban, no de mikor lesz Magyar reneszánsz?
Kéretik erre válaszolni és a 2014. évi zsidó befektetők liberalizációjáról?
|
|
| Rendes Kis |
|
 Mikor temethetik el ártatlanul kivégzett szeretteiket a magyarok? – VIDEÓ
A járeki haláltábor helyén korábban kitépték a földből a magyarok emlékére állított keresztet (szegedem.hu)
Csak kapkodják a fejüket az elmúlt napok eseményei láttán a vajdasági magyarok, akik még hetekkel ezelőtt sem mertek hinni abban, hogy kimondja a szerb állam: ártatlan magyarokat gyilkoltak le és hajítottak tömegsírokba 1944–45-ben a Délvidéken. A teljes megnyugváshoz azonban még nagyon sok kell, de legfőképp el kell temetni a halottakat, hogy a kivégzetteknek megadhassák a végtisztességet és a hozzátartozók gyertyát vihessen a sírjaikhoz.
Arról, ami a második világháború végén a Vajdaságban történt, évtizedekig beszélni sem szabadott, csak az 1990-es évektől vált megismerhetővé az ártatlanul kivégzett magyarok egy részének története.
„Kijött a postás, hozott egy levelet apámnak, hogy vigye be a rádiót, kerékpárt, fegyvert. Amikor bement, utána nem eresztették haza – emlékezett vissza édesapja elfogására a martonosi Horváth Gergely. – A kivégzés utáni napon, amikor vittük a reggelit, mást nem láttunk, csak az autókerekekről leesett réti sarat. Másfél év múlva … mondták öreganyámnak, szerencséje, hogy itt az unokája, másképp őt is agyonütötték volna a Kisrétben.”
„Ne várjátok tik ezeket haza”
A szintén martonosi Sörös Péter rendőr édesapját november 9-én vitték be a városháza pincéjébe. „November 21-e után anyám vitte be az ebédet. Jött haza ríva, hogy fiam apádékat elvitték Becsére. A normálisabb szerbek mondták anyámnak, hogy Ilus, ne várjátok tik ezeket haza. Többet nem mondhattak.”
„Én utoljára mikor láttam apámat, kint volt dolgozni a községháza mellett egy szerb asszonynál (...), akkor már valószínűleg tudták, hogy többet nem jönnek haza, mert apám elbúcsúzott és azt mondta, hogy nem fog többet látni” – ezt már Forró András mesélte, aki édesapját vesztette el.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=144502&cim=mikor_temethetik_el_artatlan ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Székely sziget családi nap
Elsősorban azért, mert a katrosai táborhelyet nem vehették bérbe, másodsorban a hatóságok állandó zaklatása miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete idén lemondott az V. Székely sziget megszervezéséről, s helyette – úgymond kárpótlásként – Székely sziget családi napot tartottak szombaton a kézdivásárhelyi sportcsarnokban.
A látogatók a nap folyamán megtekinthették a két lemhényi régiséggyűjtő, Bene Zoltán és Bíró Attila hadtörténeti kiállítását, helyi termelők portékáiból válogathattak, részt vehettek rovásírás-oktatáson, míg a kicsiknek a gyereksarokban kézműves-foglalkozásokat szerveztek. A Határőrség rádióműsor élő adásban hangzott el Szőcs Zoltán, Tóth Bálint, Kiss Zsófia, Szőcs Csongor és Bartos Géza szerkesztésében, majd
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=144495&cim=szekely_sziget_csaladi_nap |
|
|
| onodij |
|
|
talán Nimród övére gondolsz ? |
|
| huszárló |
|
|
Cserélj már gatyát, vén szenilis délszláv, mert büdös vagy, mint a görény! |
|
| Rendes Kis |
|
 Pe româneşte – Csak románul
Vajon azok a magyar szülők, akik román tannyelvű osztályba íratták gyermekeiket, miként érezték magukat, mikor csemetéik nyakában is piros-sárga-kék nyakkendő virított?
Tele volt a busz, amikor felszállt két lány és a lépcsőre telepedett. Szóltak hátulról, hogy lányok, van még két hely, gyertek ide. A lányok nem hallották, ezért az utasok egymásnak adták az üzenetet, hogy a két lánynak ne kelljen a lépcsőn utaznia hazáig, Marosvásárhelyig. Mikor a lányokat megszólította valaki kedvesen és magyarul, hogy hátul van még üres hely, akkor a közelebbi a válla fölött hátrafordulva csattant: „pe româneşte! (románul!)”. Mindenki megdöbbent, legalábbis a magyarok. Ilyen reakcióra senki nem volt felkészülve. Mert nem azt mondta, hogy mulțumesc (köszönöm), hanem csípőből tüzelt vissza, hogy itt csak a román beszédnek van helye.
Ugyanaznap a marosvásárhelyi egykori 17-es számú általános iskolában, amely ma Liviu Rebreanu nevét viseli, magyar szülőket aláztak meg azzal, hogy a gyerekeik jogait némán és táblákra kiírt kétnyelvű figyelmeztető szöveggel követelőket lehurrogták, dulakodtak velük, széttépték a kétnyelvűséget kérő feliratokat. Az igazgatónő másnap pedig nyakravaló román trikolórt osztott a román tannyelvű osztályok tanulóinak. Mintha ezzel is azt akarta volna sugallni, hogy „ne feledkezzetek meg egy percig sem arról, hogy románok, tehát felsőbbrendűek vagytok!”
A szomszédos általános iskolában tanévzáró ünnepséget tartottak a délelőtt. Az igazgató román nyelven harsogott. (Erre finomabb kifejezést nem találok, mert parancsoló hangnemben, pattogó ritmusban beszélt, emlékeztetve azokra az időkre, amikor még a kommunizmust éltették ilyen stílusban.) Román nyelven folyt a ceremónia, román gyerekeknek adtak érdemokleveleket, kitüntetéseket, azokat dícsérték hosszan, aztán végre sor került a magyarokra is. Kíváncsian vártam a magyar szöveget. Nem jött, sőt a magyar gyerekek nevét is, nehézkesen, rossz hangsúllyal betűzték ki. Ennyi volt, csak román nyelven, a magyarok pedig, mint másodrendűek és megtűrtek a végén szerepeltek, amikor már senki sem figyelt rájuk, hiszen az előző beszédek hosszúak, unalmasak, fárasztóak voltak.
Hirdetés
Ilyenkor szokták azt mondani, hogy kinyílik a bicska. Vagy, hogy a gyerek ellenáll a román nyelv elsajátításának, képtelen megtanulni azt.
Az a kérdés is megfogalmazódott bennem, hogy vajon azok a magyar szülők, akik román tannyelvű osztályba íratták gyermekeiket, miként érezték magukat, mikor csemetéik nyakában is piros-sárga-kék nyakkendő virított? Esetleg a magyar gyerekek ezentúl viselhetnek-e piros-fehér-zöld színű nyakkendőt? Netán sárga csillagot? A magyar osztályok miért mindig a bések és a cések, a kitüntetésükre miért mindig a legvégén, elhamarkodottan, szinte szégyenlősen kerül sor?
Egy magyarországi horvát barátom mesélte, hogy annak idején a nagyanyja a piacon árult és anyanyelvén beszélgetett egy másik kofával. Amikor rászóltak, hogy beszéljen magyarul, akkor azt válaszolta, hogy akár úgy is beszélhet, hiszen magyarul is tud a horvát, a szerb és a német mellett. „De neked nagy szerencséd van, hogy legalább magyarul beszélsz, különben ugatnál, mint a kutya.”
marosvasarhelyi-hirhatar.ro
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=144063&cim=pe_rom%C3%A2ne%C5%9Fte_csak_ ... |
|
| mackó |
|
|
Sajnálom a szenilis embereket. |
|
| keresztkem |
|
"..A magyarnak munka, a románnak Isten kell."
No, ez az alternativ módszertan(!!!) az, ami NEM MAGYAR--mellesleg nem is európai.
Hogyasszongya: MUNKA VAGY(!) ISTEN.És a Világért sem MUNKA ÉS(!) ISTEN!
Pedig a FÖLDÖN DOLGOZÓ(!) MAGYAR PARASZT--AZ IGAZI(!)--A SZÁNTÓ-VETŐ, Ő KERESZTET VETETT, mikor-mielőtt szórni kezdte a vetőmagot, de még esztergályos ipari munkás nagyapám is keresztet vetett, mielőtt bekapcsolta a gépét--a reggel 6 órai munkakezdéskor.ÉLTE a MUNKA ÉS(!) ISTENT, és ösztönösen szabotálta a "vagy" "vagy"-ot!
És MUNKA KÖZBEN IS számtalanszor fohászkodott: "Óh URAM! Segíts meg!"-gel.Magyarul és magyarként.
keresztkem |
|
| alexander |
|
No, így néz ki a zsidész zsidó pajzsa.
Likud Viktor, Netanjahu barátja, a földtörvénnyel a 2014évi zsidó liberalizációt hozza helyzetbe. Kóser politiks ez, Zsidész módra...legyen átkozott hetediziglen, minden hazaáruló sehonnai! |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Lehet, hogy nem is vagy magyar?
A magyarnak munka, a románnak Isten kell. Bemondásra. Belső állampolgárságod elárulja, hol éreznéd jól magad.
Tudod, mi a fontos az izlandiaknak? Hogy mit utálnak a bosnyákok? Hogy kik lusták tüntetni, ha valami fáj nekik? Egy kérdőív megmondja, melyik nemzet fősodrához tartoznál, ha választhatnál.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=144030&cim=lehet_hogy_nem_is_vagy_magyar |
|
| keresztkem |
|
Kevésbé szoktak jelentőséget tulajdonitani neki, sőt sokan nem is tudják, hogy a Kassai Szent Erzsébet Dóm altemplomi részében nyugoszik Zrinyi Ilona és Bercsényi Miklós kuruc fővezér is.
Annak meg még kevesebben "tudói", hogy Thököly Imre erdélyi fejedelem hamvai a Késmárki Evangélikus Templomban nyugszanak, akit ugyanakkor "temettek oda" 1906-ban, mint amikor Kassára II.Rákóczi Ferencet. Merthogy Thököly Imre evangélikus volt.
keresztkem |
|
|
| Rendes Kis |
|
Árnyékjelentés készül a nyelvi jogok betartásáról
erdely.ma
A kisebbségi nyelvi jogok betartásáról készít árnyékjelentést Markó Attila és a Mikó Imre Jogvédő
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=143497
Markó Attila szerint a minisztereknek küldött levél mellé csatolta az ET szakértői bizottságának korábbi, kétszáz oldalas jelentését, amely számos kérdésben elmarasztalja Romániát, és jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A képviselő – aki korábban a kormány kisebbségügyi hivatalát vezette – sajtótájékoztatón kifejtette: tapasztalata szerint az elmúlt években szinte semmi változás nem történt a kisebbségi nyelvek használata terén, vagy esetenként visszalépés történt.
... www.facebook.com/Pesszimiska?hc_location=stream |
|
|
| Rendes Kis |
|
 KASSA - Európa Kulturális Fővárosa 2013-ban.
Pénteken mi is itt koncertezünk. A kassai eseményekben jelentős rész jut a magyar vonatkozású rendezvényeknek is. Aki ellátogat Kassára, bizonyára megtiszteli majd a magyar emlékhelyeinket is, olyanokat mint például a II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírboltja. Mi is ezt tesszük, ha ott leszünk.
"A fejedelem maradványait 1906. október 29-én helyezték Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban örök nyugalomra. Az újratemetés helyszíneként sok település neve felmerült, azonban mindegyik ellen akadt kifogás. végül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is.égül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is."
http://www.muemlekem.hu/magazin/kassa_rakoczi_sirbolt_szent_erzsebet_szekeseg ...
... www.facebook.com/photo.php?fbid=10151431987721440&set=a.10150392378316440.352 ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Magyarul vagy románul
Szép anyanyelvünk van, amelynek sok évszázados szövegeit ma is gond nélkül olvassuk, nem úgy mint a mai angolok, akik nehezen értik meg az eredeti nyelven íródott, halhatatlan Shakespeare-drámákat.
Vannak magyar Nobel-díjasaink, több ezer feltalálónk, nemzetközileg elismert tudósaink, művészeink, sportolóink, akik az Isten adta tehetségük mellett valószínűleg sokat tanultak, képezték magukat.
Különböző szociális kutatások és felmérések igazolják, hogy az ember leghatékonyabban az anyanyelvén tanul. A mi „magyarjaink“ ellenben román iskolába íratják gyermekeiket, mert „majd jobban fognak érvényesülni” (erről azonban lehetne még sokat vitázni). Amikor a kicsi gyermekek a betűvetés, olvasás, számolás nehézségeivel küszködnek, ami nem kis feladat még anyanyelven sem, megnyomorítják őket azzal, hogy amikor a legfontosabb lenne tanítónénik-bácsik odaadó magyarázatát sem érthetik meg.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=142510&cim=magyarul_vagy_romanul |
|
| Rendes Kis |
|
 Egri Csillagok - törökül: Új időszak kezdődik
A könyvet az isztambuli Török-Magyar Baráti Társaság gondozásában, Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával adják ki. A regényt a Magyarországon tanult orvos, Erdal Şalıkoğlu ültette át török nyelvre. A kötethez Hóvári János ankarai magyar nagykövet előszót, Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet főigazgatója és Császtvay Tünde irodalomtörténész bevezetőt, valamint Kiss Gábor isztambuli főkonzul utószót írt.
A könyv borítóját Faragó Miklós készítette. A kötetről Hóvári János ankarai nagykövet hangsúlyozta: fontos, hogy Törökországban ismerjék a 16. századdal kapcsolatos magyar felfogást, s az egri diadal közép-európai jelentőségét. „Ez méltó emlékezés is egyben - tette hozzá a nagykövet - Gárdonyi Gézára, aki 150 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyban."
A Magyarországon méltán nagysikerű regény törökországi megjelentetése jelzi azt is, hogy a török közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel fordul saját történelme felé, árnyaltabb képet szeretne kapni az elmúlt évszázadok eseményeiről. A török történelmi tudatban eddig a 150 éves hódoltságról teljesen más kép élt, mint amit a magyar iskolákban tanítanak. A törökök úgy tudták, hogy a két nép békésen megfért egymás mellett, közös kormányzás volt és ők támogatták a magyarokat a nyugatról jövő idegen behatolás visszaszorításában. Nem is értik, hogy a magyarokban miért él negatív kép erről a másfél évszázadról. A törökök ráadásul a magyarokat rokon népként tartják számon.
Törökország az elmúlt időben hozzálátott történelmének ismételt feldolgozásához, az Ottomán Birodalom európai kulturális örökségének nagyobb megbecsüléséhez. Ma már sokkal jobban értékelik azokat a kulturális emlékeket, amelyeket évszázadokkal ezelőtt elődeik hagytak maguk után. A török közvélemény ezért is fordul egyre nagyobb érdeklődéssel Magyarország felé is. A török birodalom mentalitásával, kultúrájával igazából soha nem is tűnt el ebből a térségből.
... http://www.turkinfo.hu/db/mutat.php?tabla=hirek&&id=6971
... www.facebook.com/pallagi.erzsebet |
|
|