Téma: Magyar identitás |
|
Rendes Kis |
|
Tenyérnyi Erdély a világ tetején
Évek óta próbálom megfejteni Kőrösi Csoma Sándor titkát. Különösen tavasz kezdetén, amikor nemcsak szülőhelyén, de a Bob házaspárnak köszönhetően évek óta Marosvásárhelyen is a székelység nagy vándorára emlékezünk. Aki nagyenyedi batyujával a szívében és elméjében híres európai egyetemeket megjárva, jobbára gyalogosan jutott el a Himalája vonulatai közé. S miközben a lámakolostorokban az őshazára vonatkozó írott forrásokat kereste, az ismert 19 nyelv mellé olyan mélységeiben sajátította el a tibetit, ami lehetővé tette, hogy az első tibeti-angol szótárt összeállítsa.
Lehetetlent ostromló erőfeszítéseinek helyszíne a lélek számára „himalájakék békét” jelentő csodálatos tájban sok fiatalt ma is megérint, s a több mint 170 éve ható csodálatos vonzerőtől megbabonázva vállalják, hogy az erdélyi származású világhírű budapesti építész és felesége tervében részt vegyenek. Irimiás Balázs 2007-ben kerékpározott el a közel 4.000 méter magasságban fekvő elhagyott zanglai palotaerődhöz, amelyben Csoma Sándor szobáját az 1900-as évek elején Baktay Ervin azonosította.
A magárahagyott, megrongálódott épület megmentését megálmodó építészmérnök, a Csoma Szobája Közhasznú Alapítvány révén, évről évre téglajegyet és gerendát vásároló támogatókat ösztönöz az adakozásra, s önkéntes fiatalokat nyer meg, hogy a nyári hónapokban a saját maguk gyűjtötte pénzen kiutazzanak és az erőd bontásában és építésében részt vegyenek. A városi élethez szokott önkéntesek, a szervezők lelkesedésétől s a titokzatos vonzerőtől áthatva vállalják, hogy a mostoha lakhatási és tisztálkodási feltételek mellett a hagyományos anyagokkal végzett nehéz építőmunkában részt vegyenek a „lélegzetelállító” háromezer méter fölötti magasságban.
... http://erdely.ma/turizmus.php?id=139094&cim=tenyernyi_erdely_a_vilag_tetejen |
|
Rendes Kis |
|
A szórványban is lehetséges a hagyomány- és a nyelvőrzés – AUDIÓ
A szórványban is lehetséges a hagyomány- és a nyelvőrzés – mondja egy fiatal magyar szakos tanárnő: Bok Júlia, aki 4 éve tanít a Fehér megyei Balázsfalván, az összevont magyar tagoza- ton, 3 éve pedig megalakította a Hanga gyerek néptáncegyüttest.
A jelenleg 24 tagú táncegyüttes egyre gyakrabban szerepel a környező szórványtelepülések ünnepi rendezvényein, április vé- gén pedig magyarországi vendégszereplésen vesznek részt.
A Bok Júlia balázsfalvi tanárnővel László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa beszélgetett. ... http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=139123&cim=a_szorvanyban_is_lehetseges_a ... |
|
|
|
Rendes Kis |
|
Tömbmagyarsági területen szüntetne meg körzeti hivatalt a szlovák belügyminisztérium
A tervezett közigazgatási reform keretén belül megszüntetné a szlovák belügyi tárca a párkányi (Stúrovo) körzeti hivatalt, amivel a tömbmagyarsági terület közel két tucat településének lakosságát vágná el a hozzáférhető hivatali ügyintézéstől.
A szlovák belügy – jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő – közigazgatási reformja, az egy járás, egy hivatal modellű közigazgatási rendszer gyakorlatba ültetésével számol. Ennek alapján jelentős hátrányba kerülne a tömbmagyarsági párkányi körzet közel 32 ezer lakosa, mivel Szlovákia 75 járása közül egyedüli régióként maradnának saját hivatal nélkül.
A párkányi körzet közigazgatási felosztás szempontjából különleges helyzetben van, mivel Szlovákiában egyedülálló módon az érsekújvári járás (okres Nové Zámky) részeként külön körzeti hivatallal rendelkezik. Ez az állapot 2005-től áll fenn, amikor is az akkor kormánytényező Magyar Koalíció Pártja (MKP) köztes megoldásként külön körzeti hivatal létrehozását érte el az egykori járásszékhely és történelmi régió számára.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=139015&cim=tombmagyarsagi_teruleten_szu ... |
|
|
|
Rendes Kis |
|
Búcsú a református verespataktól
Bezártunk újra egy magyar református templomot Erdélyben. Talán örökre. Március 20-án búcsúztak az utolsó verespataki reformátustól, özv. Ravai Jánosné Bálint Rózsika nénitől, aki hajdanán a Beszterce megyei Somkerékről jött ide férjhez. Odakerült ez az istenháza is a néptelen, romosodó, használaton kívüli erdélyi magyar templomok hosszú jegyzékébe száznegyvenötödiknek. Már nem lesz, akiért kinyitni ezután. ... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=138793&cim=bucsu_a_reformatus_verespataktol |
|
Rendes Kis |
|
Mikes Kelemen országos Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny Bákóban
Március 23-án, szombaton szervezte meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a X. Bákó megyei magyar tantárgyversenyt, amelyre 26 oktatási helyszínről, 65 gyermek és leányka érkezett 30 oktató kíséretében. A rendezvényben most is feltétel nélküli partner volt a Bákó megyei tanfelügyelőség képviseletében, Anghel Năstase kisebbségért felelős tanfelügyelő, eleget téve kötelességüknek.
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=138272&cim=mikes_kelemen_orszagos_magyar_nyel ... |
|
Rendes Kis |
|
Egyed Ákos: a románok nem ismerik a magyarság történelmét Egyed Ákos: „úgy kell megírni a történelemkönyveket, hogy azt a fiatalok elfogadják, és megértsék belőle ’48 szellemét”
A Magyar Köztrásaság Érdemrendjének középkeresztjével nemrég kitüntetett, bodosi születésű, Kolozsváron élő Egyed Ákos történész, akadémikus azt mondja: a székely szimbólumok körüli botrány a tudatosan félrevezetett és megtévesztett románság hiányos ismereteire vezethető vissza.
– Valami olyasmit érzek, hogy egyrészt nem tudják, miről van szó, tehát történelmileg nem ismerik ennek előzményeit, hogy például a székelység a történelem folyamán, sok századon keresztül önigazgatási jogokkal rendelkező társadalmat képezett, és saját szimbólumokkal rendelkezett – fejtette ki Egyed Ákos. – Arról nem is beszélve, hogy Székelyföld székekre oszlott, és minden széknek megvolt a maga sajátossága. Másrészt azt sem tudhatják, hogy mit fejeznek ki ezek a szimbólumok: a múltat, a múlton keresztül pedig a jelent. Zavarja őket az is, hogy a székelység nem rejti véka alá, hogy meg akar maradni, és – a magyarság részeként – meg akarja őrizni önazonosságát és identitását.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=138225&cim=egyed_akos_a_romanok_nem_ismeri ... |
|
|
Rendes Kis |
|
Minden településre szlovák iskolát, óvodát! – AUDIÓ
Minden településre szlovák iskolát, óvodát, erre szólította fel a pozsonyi szaktárca a felvidéki magyar többségű önkormányzato- kat, ha van pénzük, ha nincs, ha van elegendő gyermek, ha nincs.
A pozsonyi oktatási minisztérium a nyékvárkonyi példát emlí- tette, ahol állítólag 11 szülő kérte ezt, bár közülük csak 3-4 a szlovák nemzetiségű.
Az ügyre Őry Péter, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke hívta fel a figyelmet, ma pedig a parlamenti Most-Híd szlovák-magyar párt képviselője, Érsek Árpád vonta kérdőre az oktatási bizottságban Dusan Caplovic minisztert. A részleteket Haják-Szabó Mária tudósító ismertette.
Kossuth Rádió ... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=137202&cim=minden_telepulesre_szlovak_i ... |
|
|
Rendes Kis |
|
Hogy a románság szövetségesünk legyen
Az elmúlt időszakban fölöttébb feszültté vált magyar–román államközi kapcsolatok valamelyes normalizálását hozhatja Martonyi János magyar külügyminiszter tegnap kezdődött romániai látogatása. Aligha véletlen a találkozó időzítése, a bukaresti kormányváltás óta ugyanis számos kényes kérdés terheli a két ország tíz évvel ezelőtt kötött stratégiai partneri kapcsolatát, és ezek mindegyike a Romániában élő magyar közösség jogaival kapcsolatos.
Ilyen a zászlóháború, mely lám, csak nem akar csitulni, prefektus jöhet, prefektus mehet, a kormány magatartása nem változik: Dumitru Marinescu is perrel fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek nem hajlandóak levenni a hivatal homlokzatáról a közösségi jelképet. Folytathatjuk a sort nyelvi jogainkkal, autonómiaigényünk kinyilvánítása pedig továbbra is kiüti a biztosítékot Bukarestben, Titus Corlăţean nem is oly régen kiutasítással fenyegette a bukaresti magyar nagykövetet, miután a diplomata kijelentette: Magyarország támogatja a magyar közösség ilyen irányú törekvéseit.
Némi visszafogottságot hozhat hát jó esetben Martonyi látogatása a felbőszült, már-már hisztérikus román hatósági reakciókban – nem véletlenül intette a külügyér román kollégáit: ne teremtsenek olyan légkört az országban, mely a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban –, áttörést, gyökeres változást azonban nem várhatunk egy ilyen diplomáciai eseménytől. Ezt a munkát magunknak kell elvégeznünk: a székelyföldi, erdélyi románságot nekünk kell meggyőznünk arról, hogy autonómiatörekvéseink nem ellenük irányulnak, és akkor talán a bukaresti megnyilvánulások is józanabbak lesznek.
Az ország küszöbön álló területi-közigazgatási átszervezése – annak minden veszélyével együtt – arra is lehetőséget teremt, hogy egyre több román önkormányzati vezető felemelje szavát a Bukarest-központú, korrupció uralta, agyoncentralizált államigazgatás ellen. Jó lenne, ha kihasználnánk ezt, és rákapcsolódnánk erre az áramlatra – olyan szövetségesekre lelhetünk, akikre nem is számítunk.
Mindehhez, persze, elsősorban az kell, hogy nyitottan, de határozottan, egyértelműen fogalmazzuk meg követeléseinket, és ne folyton Bukarestben keressünk alkalmi partnereket, hanem helyben kutassuk fel potenciális szövetségeseinket.
Farcádi Botond Háromszék ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=136860&cim=hogy_a_romansag_szovetsegesu ... |
|
Rendes Kis |
|
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége: érezhető az asszimiláció
Nem csökkent idén a magyar általános iskolákba beíratott gyerekek száma Szlovákiában – állapította meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A 2013/14-es tanévre országosan 3559 iskolaköteles gyermeket írattak szülei magyar iskolába, ami lényegében megfelel az utóbbi évek átlagának. Tavaly a magyar iskolákba beíratott elsősök száma 3564 volt.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=136868&cim=szlovakiai_magyar_pedagoguso ... |
|
Rendes Kis |
|
A változást magunkon kell kezdeni – Az EMI kétnyelvű táblákkal hívja fel a figyelmet nyelvi jogainkra
Mégpedig sürgősen. Ha nem változtatunk a helyzeten, székely közösségünk rövid időn belül felszámolódik. Előttünk a fájdalmas példa: Marosvásárhely, ahol még nem olyan régen a magyar közösség vezető helyzetben volt, mára már teljesen kiszolgáltatottá vált, nem szólhat bele még a saját dolgaiba sem. Szörnyű érzés idegenné válni a saját szülőföldön.
Sepsiszentgyörgy is ezen az úton halad. De még mindig nem késő cselekedni. Van egy 25 százalékos előnyünk, amivel, ha tudatosan gazdálkodunk, lassíthatjuk a folyamatot, sőt, megakadályozhatjuk azt. Ne várjunk megoldást a politikumtól, csak magunkra számíthatunk. Mi pedig sokan vagyunk, ez jelenthet megoldást, ha akarjuk.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=136370&cim=a_valtozast_magunkon_kell_kezden ... |
|
|
Rendes Kis |
|
Kövér: nemzetpolitikai veszélyből esélyt kovácsolhatunk
Kövér László szerint nehéz év áll a környező országok magyar nemzeti közösségei előtt, de egységes fellépéssel a nemzetpolitikai veszélyből nemzetpolitikai esélyt kovácsolhatunk. Az Országgyűlés elnöke erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülésén beszélt pénteken, Budapesten.
Kövér László felhívta rá a figyelmet, hogy népszámlálási adatok szerint az 1992 és 2002 közötti időszakhoz hasonlóan az elmúlt tíz évben is 10 százalékos lélekszámcsökkenés követezett be minden nemzeti közösségben. Ha ezt nem sikerül megállítani vagy rövid távon mérsékelni, akkor a politikai érdekképviselet is veszélybe kerülhet, mert 20 év múlva elfogynak, akiket a politikának képviselnie kellene – hangsúlyozta.
Emellett – mondta – a nemzeti közösségeket az elmúlt tíz évben nemcsak a politika viharai, hanem pénzügyi, szociális válság nehézségei is megviselték, és ezekben a szociálisan feszült szituációkban mindig nagy a veszélye annak, hogy a magyar közösségeket „jelképes vagy valóságos agresszió" éri. Ezzel kapcsolatban utalt a székely zászló körüli „hisztériakeltésre", illetve a folytatódó magyarverésekre Délvidéken.
... http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=135703&cim=kover_nemzetpolitikai_veszely ... |
|
Rendes Kis |
|
A közös Báthory István-megemlékezés erősíti a román–lengyel együttműködést
Marek Szczygiellel, Lengyelország bukaresti nagykövetével találkozott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
A találkozó egyik fő témája a lengyel elöljárók által már a ’90-es évek óta támogatott Báthory-év idei közös rendezvénysorozatának megszervezése volt, amelyre szeptemberben, Báthory István születésnapjához közeledve kerül sor a szilágysomlyói várban.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=135670&cim=a_kozos_bathory_istvan_megemlek ... |
|
|
|
|
Rendes Kis |
|
Aradimagyar
Aradi magyaron a megyeszékhely, de olykor a megye magyarjait is értik. Az alábbiakat e kettősség jegyében írom.
A 2011-es népszámlálás ideiglenes adatainak közzététele óta tudjuk, hogy mennyivel lettünk kevesebbek 2002-höz képest.
Varga E. Árpád Erdély Etnikai és felekezeti statisztikája című munkája és a Statisztikai Hivatal adatainak felhasználásával készült az itt közölt táblázat.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=134827&cim=aradi |
|
onogur |
|
Jé, ez ugyanaz, csak a szöveg más. Sokat nem cicóznak a szláv népekkel. |
|
gajo |
|
Egy másik változat:
|
|
|