| Téma: Réti József (1925 – 1973) |
| Rendes Kis |
|
József Réti - Un'aura amorosa - Mozart: Così fan tutte
Mozart: Così fan tutte - Ferrando áriája, 1. felv. / Un'aura amorosa (Act 1)
Ferrando: Réti József
Vezényel / Conductor: Medveczky Ádám |
|
| Rendes Kis |
|
József Réti Dalla sua pace Mozart Don Giovanni
József Réti Dalla sua pace
Mozart: Don Giovanni
Don Ottavio's aria |
|
| keresztkem |
|
Réti József nagy zeneművész volt, nyilván nem véletlenűl volt tanár is a Zeneakadémián, bár én nem igazán rajongtam a hangjáért.Nekem túlságosan rezgő és tremolós volt az Ő tenorja, bár zeneileg tökéletes pontossággal intonált.A Mátyás templom ünnepi miséin igen gyakran énekelt nagy áhitattal és igaz katolikus hittel.
A Operában Des Grieux ként hallotttam láttam a Puccini: Manon Lescaut-ban és Dávidként a Mesterdalnokokban.
Legyen neki könnyű a föld!
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
... és, Réti József, akin becenévként rajta ragadt a gyengéden dédelgető Dudi. Egyszerre utalva dugónyi termetére, és húsos, de nem kövér, kedéllyel beburkoló kedvességére. A Honvéd Együttes kórusában énekelt, mint Melis is, meg Ilosvay Róbert. A Zenekadémia után az Opera tagja lett. Almaviva grófként játékos szerelmes A sevillai borbélyban. A Lamberto Gardelli-vezényelte Rossiniben ő a címszereplő Ory grófja.
Dudit hangja szerelmes fiatal férfiak szerepkörére sodorta. Magabiztosan és erkölcsi tisztasággal tudott szerelmet énekelni. Mégsem epebajos szerelmesként siránkozott csukott ablakok alatt. Színpadra lépte kezdeteitől győztesnek ígérkezett könnyed, magától értetődő énekszava. Rajtakaphatatlan volt, mikor vesz lélegzetet. Oly tökéletes volt légzéstechnikája, hogy tavaszi levegőt éreztünk körülötte. Áriája derűs bizakodással emelkedett az ég felé, mint egy jókedvű rigó hálaéneke a rügyező bokrok között. Kristálytiszta, áttetsző, mégis férfiasan telt hangja bravúros technikája mellett nem a bravúr hangászati mutatványaival szédítette hallgatóit. Rétit hallgatva Mozart-bonvivánként vagy oratóriumokban: szépnek, sikeresnek tűnt fel a Teremtés. Örömök várakoztak az emberre. Ha a büszkén éneklő Réti Józsefet követjük útján: baj nem érhet minket, szégyenkezve elsompolyognak az erdő mélyére az acsargó rémek. Az Isten is megenyhülten néz le a világra.
A lírai tenor, a színpadi hősszerelmes sudár legény. Réti nem volt nyurga. Pöttöm embernek nagy a szíve és nagy a hangja. Nem ordibagép. Csak áradtak belőle a dallamok választékosan, szerényen és jó ízléssel. Nagy színpadi játékbiztonsággal. Mély kultúrával. És azzal a természetességgel, hogy nem is lehetett érteni, az emberek miért nem fejezik ki mindennap ilyen tisztán gondolataikat. Őszintén érez, ahogy friss forrás árad a sziklafalból. Mégis annyi makacs megkötöttséggel nézik az emberek a színházat, hogy Hüvelyk Matyi lángolását eltolják maguktól, mintha ők maguk mind Wagner-hősök volnának.
A sors ajándékának éreztem, ha Szegeden a Virág cukrászda teraszán, Margit-szigeten a színészterelő deszkapalánk mögött élvezhettem bőven ontott kedvességét és tréfakészségét. Egyetlen hivatalos érintkezésünk, hogy a Szöktetés a szerájból felújítását rendező Makai Péter az opera recitativóiról leszedette velem az idővel a súgópéldányt elborító, ceruzával beírt rögtönzéseket. Závodszky Zoltán dalszövegei érintetlenek maradtak, de kiegyenesíttettem az énekbeszédek szövegét. Réti az előadásban Belmonteként szembefordult Constanzáért az egész világgal. Rokokó nippként harcolt szerelméért. Alacsony volt, de arányosan tagolt termetű. És áradó humora önmagára is kiterjedt. Mintha kívülről nézte volna azt a kurta vitézt, akit olvataggá tett a szerelem.
A csodálatos emberi hangforrásnak rövidre méreteztetett élete. 1973. november 5-én, 48 évesen meghalt. Halála után tizenöt évvel azonban nagy nemzetközi karriert futott be hangja. Felfedezték holta után. És ünnepelt lírai tenorrá vált A HANG. Pataky Kálmán után az első magyar tenor, akinek vokális tisztasága, szövegejtése csodálattal töltötte el világszerte a zeneszeretőket. A legenda úgy véli, Herbert von Karajan leánya kutakodott Réti lemezfelvételei után. A Magyar Televízió szerkesztője, Várbíró Judit - aki Rétiről tisztelgő filmet is forgatott - nyomra vezetett. A poszthumusz fölfedezés úgy történt, hogy Monike Montagne egy koncertügynökség zenebolond tisztviselőnője moziban meghallotta Réti csudás hangját. Egy francia film elején feltettek egy lemezt, onnan diadalmaskodott a hang. Miután a lemez lopott jószágként került a filmbe, névtelen volt a tenorista. Monike Montagne kitartó nyomozásba kezdett. Megtudta az énekes nevét. Végigkutatott zenei bolhapiacokat. Gyűltek Réti lemezei. Réti Mozart-felvételei divatba jöttek. Réti neve ismerősebb a nagyvilágon, mint idehaza.
Holta után tizenöt évvel, ha nem is lett halhatatlan tenor, de hallhatóvá lett a világ zenekedvelőinek.
... http://www.nol.hu/archivum/archiv-452996 |
|
|