| Téma: A gondolkodás módszertana |
| küssszvágócsér |
|
Előző itteni hozzászólásom lényege az, hogy majd' minden emberi--nevezzük így--"GONDOLKODÁSI TERRITÓRIUM" kitermeli, megteremti a saját működési módszertanát. E megállapitással kapcsolatban lehetetlen arra nem gondolnunk, hogy mennyire különböznek a természettudományok és az ú.n. társadalomtudományok--működésük módszereiben.
A természettudományokkal kapcsolatban szokták mondani, hogy az "igazi tudomány" az csakis és kizárólag a természettudomány, a azért áll így a helyzet, mert ott a tételek és állitások REPRODUKATIVAN, tehát akárhányszori megismételhetőséggel bizonyíthatóak. S valljuk be: van is ebben valami! Mégis elgondolkodik az ember azonban azon, hgy példáu az orvostudományban milyen sok a PRÓBÁLKOZÁS, sokszor még olyan gyógyszerek és betegségek esetében is, amelyek mögött évszázados tapasztalatok vagy vélt tapasztalatok vannak. Itt vannak például a sokat emlegetett antibiotikumok, amelyek "bizonyos szempontból nézvést" valóban életmentően jók. És csak manapság kezdi elismerni-fölemlegetni az orvoslás, hogy pl. az antibiotikumok adagolásával mennyi baj és betegség is keletkeztethető, pl. a rémes candidiadis albicens....Jó, hogy a súlyos(-abbnak látszó) nagy bajt elháritja az antibiotikum, ám közbe' előidéz egy másik nem kevésbé súlyosat, ami azonban csak később jelentkezik.... |
|
| küssszvágócsér |
|
Jelen sorok írója a Budapesti Műszaki Egyetemen meglehetős magas szinen ismerkedett meg a MATEMATIKÁVAL. Ugyanígy ugyanő--szerénységem--'elég jelentős szinvonalom hallgatott DOGMATIKA c. disciplinát az Egri Érseki Szemináriumban, igaz jópár évvel később.
Nyilván a fentieken kívül MÁST, más tudományágakat is kellett hogy tanuljon Budapesteen is, Egerben is, ennélfogva a különbségtevésekre-finom disztinkciókra képessé és fogékonnyá vált valamennyire, hiszen sokat kellett vizsgázni itt is ott is. Mégis, Egerben a Dogmatika tanulása közbn döbbent rá arra a hatalmas fölfedezésre: A DOGMATIKA MENNYIRE HATALMASAN HASONLIT A MATEMATIKÁRA!!!!!!!!! És ez egy olyan "fölfedezés", ami revelativ erejű, mert ha valamit egymástól nagyon távolinak vél--EGYMÁSTÓL(!)-- vagy sejt a KÖZGONDOLKODÁS, az talán éppen a MATEMATIKA és a KATOLIKUS DOGMATIKA! És mégis-mégis rá kellett jönnöm: ez egy horribilis kapitális mértékű tévedés(!) az emberi gondolkodástörténetben és tudományelméletben.
"Gondolkozz"--mondja sokszor nem is rossz szándékkal X Y-nak akkor, ha valamiben nem értenek egyet. Ám sokszor, nagyon-nagyon sokszor ez a kérés vagy fölszólitás NEM AZT JELENTI, AMI A LEIRT BETŐSOR MOND, hanem azt: "GONDOLKOZZ ÚGY, AHOGYAN ÉN"! Vagy ami még rosszabb: "GONDOLKOZZ ERRŐL A DOLOGRÓL ÚGY, AHOGYAN A GONDOLKODÁST ÉN ÉRTENI AKAROM...."ERRŐL"!"
Szóval. Evideciának tűnik, mégsem árt lerögziteni: a sakkozó nem úgy gondolkozik, mint az operáló sebész műtét közben, a bibliakutató nem "úgy" gondolkozik, mint a művészettörténész, és a matematikus nem úgy gondolkozik, mint a biológus. Amikor egyik vagy másik azt mondja: "gondolkozz", akkor a legjobb indulattal is figyelmen kívül hagyja ezt a MÓDSZERTANI KÜLÖNBSÉGTEVÉST--lényegében anélkül, hogy foglalkozna vele vagy egyáltalán tudna e MÓDSZERTANI KÜLÖNBÖZŐSÉG LÉTÉRŐL. Pedig: EZ VAN!
Viszont elképesztően érdekes és izgalmas: a matematika és a dogmatika gondolkodásmódszertani különbözősége csekély! S ez az a tény, amit a legkevesebben gondolnak. |
|
|