| Téma: A tervezett internetadóról... |
|
|
| mpd |
|
|
Ja. Németországba' sincs mindenhol internet. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Érdekes, hogy a tisztelt hőbörgőket eddig nem izgatta az, hogy a retransmissiont
a szolgáltató kiszámlázza-e nekik vagy sem. |
|
|
| mpd |
|
Én meg aszittem, hogyha a pendrájvomat a hálószobából a nappaliba helyezem át, az az átvitt adat..... |
|
| mpd |
|
ez annyira jó, hogy külön is megjelenítem (ha sikerül):
 |
|
| Rendes Kis |
|
"Mit jelent az átvitt adat"
Amit a szolgáltató kiszámláz az ügyfélnek !  |
|
|
| mpd |
|
Néhány technikai kérdés az internetadóról:
-Mit jelent az átvitt adat. Biztosan mindenki ugyanúgy értlemezi? A TCP header is számít vagy csak a payload? Szabad-e header-be rejteni hasznos adatot? Miért kell adózni header-ért. Biztosan minden szolgáltató ugyanúgy mér?
-Mi van a retransmissionnel, újraküldéssel hiba esetén, az is adózik? Vagy nem? Lehet vele adót csalni?
-Mi van az ellenőrzőösszeggel, FEC-vel? Az adócsalás? Vagy nem is adózik, hisz nem hasznos adat?
-Ha egy családnak több előfizetése is van egy szolgáltatóhoz, az összevonható-e.
-Ha egy előfizetés több sim kártyára is vonatkozik, vagy más módon
osztott előfizetés médiumok között, akkor mikor tekintendő egy
előfizetésnek, mikor külön előfizetésnek.
-Feltéve az IoT eljövetelét, kötelező lesz minden eszközre külön szerződést kötni és külön 700 Ft / előfizetés?
-Megosztható az internet magánszemélyek, cégek, vagy civil szervezetek között? Vagy az adócsalás?
-Ipari átvitelnél, pénztárgépeknél van-e adó?
-Ha egy cégnek ezernyi kütyüje van bekötve, az akkor kötelezően annyi x 5000 Ft, vagy ő csak egy előfizető?
-Több ISP esetén ugyanez?
-Ha több előfizetésem van, de eltérő a forgalom, de összevonható lesz
az adó, akkor melyik előfizetés az irányadó? (erről még szó sincs, de
nézzünk a jövőbe 2 héttel)
-A tágabb családommal is összevonhatom előfizetéseimet?
-Csinálhatok előfizetési csoportot, ahol az egész csoport egyben fizet 700 Ft-ot és az előfizető a csoport?
-Mi van, ha külföldi az előfizető?
-Azt várjuk, hogy gépek ezrei lesznek neten emberenként. Akkor most
hány előfizető van? Ha átjön a haverom és a hűtő felismeri őt és rendel
egy sört, akkor az plusz 700 Ft?
Támadások:
-Ha az
előfizetésemmel a BTK 423 etc. szerint visszaélve valaki mesterségesen
emeli a forgalmazásomat (lásd még DoS attack), akkor tényleg nekem kell
fizetnem a megnövelt adót?
-Kinek van joga méltányosságból elengedni az adót?
Adócsalási eszközök:
-Adócsalásnak és elkerülésnek számít-e
-a pendrive
-a HAM radio
-a bluetooth
-a LAN több háztartás között
-a WIFI
-az open WIFI
-a közintéményekben vagy nyilvános wifin letöltött adat
-Tömörítési algoritmusok használata
-Mesh network
-Galambposta
-Postai levél
-Egyéb
Nem sérti-e a versenysemlegességet, ha az internetet adóztatjuk, de a postát nem? Kötelezettségszegési eljárás, eh?
Ki adózik és miért?
-Miért adózik 8x többet egy cég, mint egy magánszemély? A cég aki
átvállalja a magánszemély internetköltségét hogy adózik? Miért?
Cégek közötti esélyegyenlőség:
-Ha egy magyar IT cég több tízezer forint adót fizet csak az internet
eléréseire, akkor versenyhátrányba kerül az EU-val szemben is. Ez nem
jó.
-Ha egy cég magyarországon hosztol, az drágább lesz, mint máshol
-Egy cég megteheti, hogy külföldről biztosít szolgáltatásokat és így
pénzt nyer a konkurrenciával szemben. Senki nem vizsgálta ezt a kérdést
részletesen
-Egy nem-IT cég előnyt élvez egy IT-felhasználó céggel
szemben. Nincs boríték és sárgacsekk-adó, ehelyett a modern
technológiákat alkalmazókat megadóztatjuk
-Ha valaki
magánszemélyként, őstermelőként, vagy egyéni vállalkozóként kér netet,
az lehet olcsóbb, mint egy cég? Hol a versenysemlegesség?
...
Külföld vs. belföld
-Mi van a külföldi előfizetések árelőnyével?
-Határon átnyúló WIFI?
-Roaming díj mentes 3G?
...
Technikai megjegyzések:
netadó: telekom adó extended
telekom adó: Ha nem a netadót kell eltörölni, mert az nincs, akkor az
egész telekom adót el kell törölni, különösen európai integrációnkra,
arra a tényre, hogy versenysemlegességet akarunk, roaming díj
mentességet, így ilyen extra adókra nincs szükség és lehetőség. Az egész
telekomadó törlésre vár. Pár napot,
Az eufemizmus [wilki]"
(magyarul szépítő kifejezés) olyan megfogalmazás, amely az eredeti
fogalom bántó, sértő vagy szókimondó jellegét enyhíti, gyakran olyan
kifejezéssel, amely egy kevésbé közvetlen tartalmat képvisel.
"Ez nem egy új adó" - Nyugodtan nevezhetjük mellébeszélésnek, de akár hazugságnak is.
"nem új adó" - új adó - [wiki] adó Az adó magán- vagy jogi személyek
által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként
rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Ez egy új adó, mert erre nem kellett eddig fizetni.
Konklúzió:
Nemcsak az adó mértéke a gond, nem csak az egyeztetés teljes hiánya,
nem csak az emberek semmibevétele. Sőt, nem csak az, hogy egy amatőr
készítette fércmunkát kell megvédenie hivatalból jól megfizetett
kollégáinak.
A gond az, hogy egyáltalán nincs átgondolva. Lehetetlen
a szakszerű bevezetése, de arra nincs is semmi szükség. Ha ezt valaki
bevezeti, akkor lesz 1000 módosító, 1000 per és az adó beszedésének
költsége jóval magasabb lesz magánál az adó összegénél. Ez a
fentiekből teljes mértékben látható első blikkre is, csak kár, hogy
olyanok hoznak törvényeket, akinek egy haverja sincs, aki első blikkre
megmondaná, hogy Béláim, ez egy baromi nagy gáz.
|
|
| mamácska |
|
Másfél millió forint bevételük volt az internetadó elleni tüntetés szervezőinek, október 26-án. És mindezt 4 óra alatt hozták össze, – este 6-tól, 10-ig.
És az online adományok még nincsenek is összeszámolva!
Erről ők maguk számoltak be a saját Facebook oldalukon. Bejegyzésük szerint: a tüntetésen több, mint másfél millió forintot adományoztak nekik a tüntetők, pontosan: 1.531.220 forintot. (Van itt pénz kérem).
(Ez azért elég szép órabér. – Óránként 382.805 forint ütötte a markukat).
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen címletű bankjegyeket és érméket adományoztak a liberális tüntetők a szervezőknek:
Másfél milliót kerestek az este a netadó elleni tüntetés szervezői. 2JPG
Bejegyzésükben ígérték, hogy másnapra készítenek egy elszámolást a bevételekről és a felmerült költségekről, ami hétfő estére meg is született:
Tehát az adományokból befolyt bevétel pontosan 1.531.220, Ft. – melyből lejön a rendezvényen használt technikai eszközök bérleti, szállítási és szerelési díja, mely; 850.200 forint + áfa, vagyis 1.079.754 forint.
Elszámolásuk szerint megmaradt tisztán (tiszta nyereség); 451.466 forint. – Amit elmondásuk szerint nem tesznek zsebre, hanem a későbbi, pl. a keddi tüntetésre használják fel.
Ám, ahogy az általuk közzétett, s alább is látható elszámolási táblázatot megnézzük, – rögtön feltűnik nekünk, hogy valakik itt nagyon felverték az árakat. Mindössze néhány órás munkáért (max. 5-6 óra), komoly százezreket számoltak fel, -
Internetadó elleni tüntetés - 'Elszámolás
Ezek a hihetetlenül magas költségek nemcsak nekünk tűntek fel, – hanem másoknak is. És ennek a kommentjeikben hangot is adtak. Az alábbiakban szemezgetünk ezekből:
“Ne haragudj, de ez pofátlanul drága színpad és hangosítás volt!”
“Ebből pár éhes embert ideiglenesen jól lehetne lakatni”
“S a felbujtók mennyit adtak? Rekord idő (szinte órák) alatt elkészültek a zászlók, molinók és más kellékek. Lehet,hogy hosszú hetek óta ment aknamunka.”
Szabad Riport - Százezren az internetadó ellen/Fb
Utólagos megjegyzés: Mindeközben megvolt a menetrendszerinti a 28-i keddi tüntetés is, – bár még nem tudni, hogy mekkora profitot realizálhatnak belőle a szervezők, – de számításaink szerint ez az összeg a másfél milliónál is jóval több lesz. – Mivel a helyszíni tudósítások arról számoltak be, – hogy ezen a keddi demonstráción még többen voltak, mint előzőleg vasárnap.
Jelen sorok írásakor, – a tüntetés éppen kezd elfajulni a Kossuth téren. A demonstrálók Orbánt és Putyint szidják minősíthetetlen stílusban, s egy uniós zászlót akarnak a Parlamentre kitűzni, – csakhogy rendőrsorfal állja útjukat. A tüntetők farkasszemet néznek a rendőrökkel…
|
|
| mamácska |
|
A szervezők is felelősek az internetadó elleni tüntetéseken történt erőszakért – Völgyesi Miklós szerint. Deutsch Tamás pedig felháborítónak tartja, hogy hallgatnak az egyes újságírókat ért támadásokról.
A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: a rendfenntartásról minden esetben a rendezvény szervezőinek kell gondoskodniuk. Rendőrségi fellépésre pedig csak akkor kerülhet sor, ha ezt a rendezők kérik. Az internetadó elleni múlt vasárnapi és keddi tüntetésen a résztvevők a kormányellenes rigmusok mellett több alkalommal is a tüntetés helyszíneiről tudósító Hír TV munkatársait gyalázták, és megpróbálták ellehetetleníteni az élő közvetítést.
– Akik ezt a cselekményt elkövették – arról beszélek, hogy a Hír TV stábjának egyrészt a technikai eszközeit megrongálták, másrészt akadályozták a közvetítést –, nagyon súlyos bűncselekményt követtek el, ezt a büntető törvénykönyvünk úgy nevezi, hogy közérdekű üzem működésének jelentős megzavarása. Abban az esetben, ha ezt csoportosan követik el, a Btk. 2-től 8 évig terjedő börtönnel fenyegeti az ilyen elkövetőket – mondta Völgyesi Miklós. |
|
| tiszavirág |
|
Ha jobban szereted a 444-t, tőlem azt is olvashatod. |
|
|
|
| Jethro Tull |
|
|
Nem tudom, van-e a képmutatásnak az a szintje, ahová a magyar hírlak nem megy le. Szervezik a tüntetést? Úristen, ez a világvége. |
|
| mamácska |
|
Máté T. GyulaJó barátok a tüntetésen
Álláspont. Tisztelt Olvasó! Kérem, egyvalamit az elején tisztázzunk: a vasárnapi, illetve a tegnapi tüntetéseknek az égegyadta világon semmi közük nem volt az internetadóhoz.
Máté T. Gyula – 2014.10.29. 04:21
Nem azt mondom, hogy sokan nem azért mentek el, mert nem értenek egyet az intézkedéssel, azonban a tiltakozásokat nem ezért találták ki, nem ezért szervezték.
Mert akár hiszik, akár nem, az ilyesmit bizony szervezni szokás. Az csak a városi legendákban és idealista hobbi-tengerbiológusok álmaiban működik, hogy hirtelen egy ártatlan tisztaszívű a jó ügy érdekében felhívást tesz a netre – oszt másnapra ott a tömeg az utcán. Ilyen esetekben csak a belvárosi bálnavédő anyukája és a szobatudósra csúnyácska lányát rátukmálni vágyó szomszéd Erzsó néni van ott. A színpad egy sámli, a díszlet egy A4-es papír „Te is cet vagy!” filctollfelirattal, a hangosítás pedig egy segédmikrofonos Telefunken magnó. Nincs azonban média, nincs tízezres közönség, s főleg nincs a múltból előkotort liberális politikus, tengerentúli ügyvivő és az ügy mellett máris kiálló brüsszeli korifeus!
Vasárnap és tegnap mindez megvolt, nem kicsit, nagyon. Igaz, az egész történetet itt is a „bálnamentő” civilség, a fiatalság, a high-tech diszkrét bájával öntötték le. Hiszen a politikából már mindenkinek elege van, ami három választás után nem is csoda.
Három vesztes választás után! Hiszen a hazai „demokratikus ellenzék” idén háromszor igyekezett rátukmálni termékét a magyar választóra, s az háromszor nem kért belőle. Negyedszerre még a legelszántabb Döbrögi sem próbálkozik… és főleg nem fektet belé egy fillért sem ebben a konstrukcióban a „napnyugatról” érkezett mentor.
Kérem, egy pillanatig se higgyék, hogy nagyszerű jó barátunkat, a tüntetéseket magánpasszióból végigkísérő André Goodfriend amerikai ügyvivőt vagy Neelie Kroes leköszönő (!) EU-biztost, netán Michael Roth német szocdem államminisztert egy percig is érdekli, hogy mennyibe kerül Magyarországon az internet. Kiábrándítanám hazánk „demokratáit” is: még csak az sem lépi át az ingerküszöbüket, hogy mennyire liberális a magyar kormány. Őket egyvalami érdekli: mennyire szolgálja ki őket az adott budapesti kabinet. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a szocialista-liberális kormányokat kérniük sem kellett, ők azonnal teljesítettek. Még a fizetséget sem beszélték meg előre, mint a tapasztalt prosti, csak teljesítettek, abban reménykedve, hogy később valami lecsöppen nekik is. Ha valaki ezt vulgáris hasonlatnak érzi, gondoljon bele, hogy mi a véleménye a hazát elkótyavetyélő korrupcióról, a nemzeti érdekek nyílt kiárusításáról – amire, kedves „demokraták”, nem reakció, hogy minden politikus lop. Orbánékkal nem az a baj, hogy keresztények és konzervatívak, hanem az, hogy addig szentnek tekintett nyugati gazdasági előjogokat sértettek, ráadásul nyitnak Kína és Oroszország felé. Ez tűrhetetlen, tessék tanulni a színes forradalmakból!
Emlékezzenek csak vissza a vasárnap estére. A Hősök terén a főszervező Gulyás Balázs az internetadóval kezdte, második kiáltása azonban már Paksról szólt.
A mostani nettüntetések – hasonlóan és már profibban a korábbi médiabalhéknál – a fent említett „forradalmak” mintájára épültek fel. Nem lenne ezzel baj, a modern világban mindenki elles ezt-azt. Azonban itt nem erről van szó. Belgrád, Tbiliszi, Kairó, Damaszkusz és Kijev ismétlődő vonása az, hogy az aktivistákat valamelyik civil alapítvány képezi ki, szerszámozza fel és látja el munícióval. Ugyanolyan tisztázatlan a pénzforrás, ugyanolyan a hangszóró, a színpad, a tömegben térképészeti pontossággal elhelyezett aktivista. Még a jelszó is hasonló: vasárnap a tízezres tömegben „spontán” egyszerre több helyütt kezdték el skandálni: „Aki nem ugrál, adót fizet, hejj, hejj!” Kijevben ez így hangzott: „Aki nem ugrál, az orosz, hejj, hejj!” Nyilván véletlen, ugye? Mint az utána bekövetkező balhé, amely remélhetőleg arra provokálja a rendőrséget, hogy keményen lépjen fel, hiszen köztörvényes helyzetben erre van utasítása. S akkor beköszöntött a sötét rendőri diktatúra. Jöhet tiltakozni a demokratikus Nyugat… amit mellesleg 2006-ban valahogy elfelejtett.
A hol szocialista kerületi alelnök, hol csak MSZP javasolta önkormányzati bizottsági tag Gulyás ebben a történetben a hahotázó hahásokhoz, ex-millásokhoz hasonlóan csak első számú stróman és kapcsolattartó. Demszky és Kuncze urak azért kerülnek elő a naftalinból, mert ők jó végrehajtók voltak mindig is. Mint a Majdanra odavezényelt, egy éve még közutálatnak örvendő Jacenyuk, vagy az elátkozott „tolvaj oligarcha” Porosenko. Egyikük ma Ukrajna kormányfője, a másikuk elnöke. Az ország meg vérben és csődben, de legalább lesz privatizáció, és amerikaiak ellenőrzik az energiaszektort – benne az atomerőművekkel.
Kijev azonban nem Budapest. Ezt csak idén háromszor mondták el
a magyarok.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/8437/Jo_baratok_a_tuntetesen#sthash.rB1laBlP.dpuf |
|
| mpd |
|
|
Csaxólok, hogy Bencsik álomtitkár emiatt mondott le. Vitába keveredett Lázárral, akinek a javaslatára csökkentették a kötelező átvételi árat. Persze szigorúan a lakosság érdekében. |
|
| fokos |
|
(ezért akadályozzák minden módon a szolgáltatók a magánúton, napelemmel, vagy mással termelt áram hálózatba jutását) 
(aztán sírunk, hogy buzul, ja bocs melegxik a föld) |
|
| fokos |
|
Köszi, hogy visszarántottál a póriasult, földmocskos valóságba! 
Az anyagias világban nyilván pénz szül pénzt, azért egy gondolatfutamot megért.
|
|
| mpd |
|
Csipkerózsika, te még hiszel abban, hogy az ilyesmit az adókból csinálják?
azonnal keresnének hozzá befektetőt, aki aztán koncessziót kapna és díjat szedne.
Ezért félek az ingyenes energiaforrások feltalálásától is: erős a gyanúm, hogy a mostani olajbáróknak fizetnénk a hidegfúziós energiáért is. Plusz áfát persze az államnak. |
|
| fokos |
|
|
Habár ha az adómból (meg a tiedből) kifejlesztenének egy mondjuk napelemekkel működő egyszeri nagy beruházást igénylő, műholdakkal is bőven ellátott globális lefedettségű, világvégéig önfenntartó rendszert, majd elismernék, hogy azért ingyenes mostantól, mert mindenki hozzájárult, akkor talán free lenne a wifi... |
|
| fokos |
|
|
Egyfelől egyetértek másrészint kiegészíteném azzal, hogy még olyan sincs, hogy free wifi ingyen. Ingyen a levegővétel van, nem a net. |
|
| mpd |
|
Idézet:
Az internetadó mellett szóló érv lehet, hogy az adatforgalom ingyenessége pazarlásra ösztönöz: például a felhasználók túl sok olyan videót néznek, amellyel a hirdetők etetik meg őket.
Ez a fordítva lovonülés iskolapéldája, jellegzetes közgazdász-gondolkodás. Ép ésszel elképzelhetetlen, hogy a csávó ezt komolyan mondja, de szemmel láthatóan tényleg.
Valahogy eszébe se jut, hogy talán korlátozni kéne magát a reklámot az interneten, mint olyan, tökéletesen káros dolgot, ami az adatáramlást megnehezíti. Nem, ott ugye szabadság van. Ellenben a hülye felhasználó, na ő csesztethető amiatt, amiért ezt megnézi. Hihetetlen. Kifordult ez a világ a sarkaiból. Ugyanez megy a petpalackkal. Gyártani, forgalmazni szabad (a magyar kormány is gyorsan visszakozott a termékdíjjal), sőt, a GDP-t növelő hasznos dolog. De ha a barom fogyasztó beledobja a kukába, na az mocsok egy disznó.
Holott GYÁRTANI, majd ÚJRAHASZNOSÍTANI, na az ám a környezetszennyezés, dehát azt szabad, sőt üdvös.
Elképesztő, hihetetlen, felfoghatatlan számomra ez a fajta észjárás. |
|
| mamácska |
|
Számos érvet hoz fel az internetforgalom adóztatása mellett a Bloomberg technológiai szakírója. Ezek egyike szerint ezzel lehetne arra kényszeríteni a technológiai cégeket, hogy továbbfejlesszék a decentralizált, ezért adóztathatatlan internetet.
Látszólag azokat támogatja az internetadóval szemben kirobbant heves magyarországi tiltakozás, akik úgy vélik, hogy a világháló szent tehén, amelyet nem szabad érintenie az adóztatásnak. Valójában a tiltakozás inkább arról szól, hogy a magyarok belefáradtak Orbán Viktor miniszterelnök unortodox adópolitikájába. Az információfogyasztás adóztatása önmagában nem őrült ötlet - állítja Leonid Bershidsky, a Bloomberg technológiai szakszerzője.
Illik hozzá
A világon eddig egyetlen ország sem vezetett be "bitadó" típusú közterhet, Orbán adópolitikájába azonban beleillik ez a fajta adó. Bershidsky ezt követően felsorolja a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó-rendszertől a 27 százalékos (Európa-rekorder) áfán át a különadókig az elmúlt évek adópolitikájának részleteit. Emlékeztet a telefonbeszélgetések perceire és az sms-ekre kivetett adóra is, mivel a kormány nézőpontjából az internetadó csak ennek egyik újabb eleme.
A magyaroknak elegük van az ilyen indirekt adóztatásból: ezért tüntetnek az internetezést sújtó újabb közteher ellen - véli Bershidsky. Valójában nemzetközi mércével mérve még az eredeti, korlátozás nélküli adó sem lett volna elviselhetetlen. Egy amerikai átlagpolgár, aki a tévét is a Netflix internetes szolgáltatáson keresztül nézi, havi 40 gigabájtnyi adatot fogyaszt. Ezért a magyar tervnek megfelelően 25 dollárt (6000 forintot) kellene fizetnie. Ez sok az 680 dolláros (160 ezer forint) magyar átlagfizetéshez képest, de nem több annál, amit a texasiak fizetnek havi internet-hozzáférési adóként.
Húszéves ötlet
A világhálót védő amerikai törvény, az Internet Tax Freedom Act arra a magyarázatra épül, hogy az információ elérésének szabadsága jóval nagyobb hasznot hoz a társadalom számára, mint amekkora hasznot bármilyen az internetre kivetett adótól remélhetnénk. Emellett helytelen lenne olyan közterheket kivetni online világhálós tevékenységekre (például filmletöltésre), amelyek a hasonló offline tevékenységeket (például a letöltött filmek ismételt megnézését) nem terhelik.
A bitadó ötletét a Maastricthi Egyetem két kutatója Luc Soete és Karin Kamp vetette fel először a kilencvenes években. Akkor és azóta is finoman szólva őrültnek tartják őket, ám ez nem változtat azon, hogy az internetadó melletti alapvető érvük érvényesebb, mint valaha. Eszerint a gazdasági tevékenységek egyre inkább az immateriális információ-tranzakciókhoz kapcsolódnak, ezért az - az adóztatás alapjául szolgáló - értékteremtési lánc nagy része láthatatlanná válik.
Miért ne?
Ha a kormányok általában adóztatják a fogyasztást - főként értéktöbblet- vagy forgalmi adókkal -, akkor logikus az adatfogyasztás adóztatása is. Ha a társadalom elfogadja a telefonálás percalapú adóztatását, miért ne tenné ugyanezt az internetforgalommal? De nézzük másfelől. A világháló erőforrása ugyanolyan, mint általában a javak előállításának erőforrásai: korlátos. A szükséges infrastruktúra átviteli korlátokkal rendelkező, adott rendszer. Ebből következően ha a nagy fogyasztást megadóztatjuk, és ezzel visszafogjuk, akkor gyakorlatilag a kisebb fogyasztóknak teszünk jót, mert védjük a hálózat egyenlő hozzáférésérésének lehetőségét.
Az internetadó mellett szóló érv lehet, hogy az adatforgalom ingyenessége pazarlásra ösztönöz: például a felhasználók túl sok olyan videót néznek, amellyel a hirdetők etetik meg őket. Végül van egy olyan érv az adó mellett, amelyet ellenzői sem vitatnának - véli Bershidsky. Arról van szó, hogy jó irányba lökdösné a fejlődést. Arra ösztönözné a technológiai cégeket, hogy olyan technikákat fejlesszenek ki, amelyek minimalizálják az adatforgalmat és felgyorsítják a decentralizált, hálózatos hozzáférést kínáló rendszerek fejlődését. (Ilyen például a hongkongi tüntetők szerveződését segítő FireChat.) Ezekben a felhasználók egymástól is vesznek át információt, következésképpen az ilyen rendszereket nem lehet forgalomarányos internetadóval megterhelni. |
|
|