| Téma: A Liget projekt |
|
| R.András |
|
 A világ legjobbjai közt a Liget Projekt
A világ négy legjobb nagyprojektje közé került a Városliget átfogó fejlesztése
Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. A Liget Budapest
Projekt a Best Futura Mega Project keretein belül került be egy japán, egy orosz
és egy brazil fejlesztés mellett, azaz egyedüli, vagyis a legjobb európai uniós
projektként.
... http://gondola.hu/cikkek/104219-A_vilag_legjobbjai_kozt_a_Liget_Projekt.html |
|
|
| tiszavirág |
|
Szerepeljen itt a másik oldal is:
„Mindent a maga helyén!
Felhívás a Városliget, a Budai Vár és a főváros védelmében
Alulírottak többször is szót emeltünk a városligeti múzeumi negyed építése, a Vár kulturális funkcióinak felszámolása, valamint az oda szánt kormányzati negyed terve ellen. A többszáz-milliárd forintot felemésztő giga-beruházások ésszerűtlen és szakmai szempontból indokolatlan módon rajzolják át Budapest kulturális térképét. Észrevételeink a döntéshozóknál süket fülekre találtak. Ezért kérjük azokat, akik a főváros jövőjét a szívükön viselik, hogy csatlakozzanak alábbi felhívásunkhoz:
1. A Városliget maradjon park, ne legyen »építési telek«! Az egyik legértékesebb fővárosi közparkot ne éktelenítsék el felesleges és oda nem illő épületek!
2. A kultúráért felelős kormányzat elsősorban a meglévő közgyűjtemények számára biztosítson jelentőségükhöz méltó feltételeket! Budapesten számos kihasználatlan műemlék-épület keresi rendeltetését, az új múzeumok elhelyezésénél elsősorban ezeket vegyék számításba!
3. A Budai Vár szolgálja továbbra is a kultúrát: ne száműzzék onnan a Magyar Nemzeti Galériát és az akadémiai intézeteket! A régóta tátongó foghíjak helyére inkább új kulturális intézmények kerüljenek!
4. A királyok által nem lakott Hauszmann-palota túlméretezett épületének műemléki értéke csekély, száz évvel ezelőtti arculatának helyreállítása nem indokolja a hatalmas ráfordítást.
5. Ne költöztessenek a budai várba kormányzati intézményeket! Demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak: maradjanak is ott!
Tiltakozunk a közérdek szempontjából igazolhatatlan pazarlás, a demokratikus jogrendet sértő eljárás ellen!
Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke
Marosi Ernő művészettörténész, az MTA tagja
Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke
Schneller István építész, urbanista
Baintner Károly ny.egyetemi tanár
Brenner János építész
Erő Zoltán építész
Garay Klára tanár
Jámbor Imre tájépítész
Kévés György építész
Lányi András filozófus
Mélyi József művészettörténész
Pákozdi Imre közíró
Veréb Mária tájépítész
Zöldi Anna építész-újságíró
Támogatók:
Ángyán József agrár-közgazdász, egyetemi tanár
Babiczky Tibor költő
Bali János karnagy
Bardóczi Sándor tájépítész
Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója
Béres Tamás teológus
Bojár Gábor, a Graphisoft alapító elnöke
Bródy János zenész
Czoma László, a Helikon kastélymúzeum volt igazgatója
Csomay Zsófia építész, a Hauszmann Bizottság tagja
Entz Géza művészettörténész, az OMVH volt elnöke
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke
Fodor László jogász, egyetemi tanár
Gyémánt László festő
Haraszty István képzőművész
Horányi Özséb kommunikáció-kutató, professor emeritus
Horváth Iván irodalomtörténész, egyetemi tanár
Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter
Kajner Péter közgazdász
Kárpáti Péter drámaíró
Kodácsy Tamás református lelkész
Korompay Katalin építész
Lamm Vanda jogász, az MTA tagja
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Lővei Pál művészettörténész, a Hauszmann Bizottság tagja
Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár
Miklóssy Endre urbanista
Puzsér Róbert publicista
Rózsa Gyula művészettörténész
Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi tanár
Steiger Kornél filozófus, professor emeritus
Szörényi Levente Kossuth díjas zeneszerző
Tábor Ádám költő
Térey János költő
Ullmann Tamás filozófus, egyetemi tanár
Ungváry Krisztián történész
Ungvári Tamás író
Vida Gábor biológus, az MTA tagja
Zászkaliczky Zsuzsa, a Credo főszerkesztője
Zelnik József, az MMA alelnöke"
|
|
| tiszavirág |
|
"A Városliget megújításáért
Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált.
Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával, Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.
Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.
Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.
Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke
Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója
Baldaszti Péter, üzletember
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész
Bánáti Béla, építész
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára
Barsiné Pataky Etelka, mérnök
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője
Budha Tamás, képzőművész
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus
Hartvig Lajos építész
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus
Jurecskó László, művészettörténész
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező
Lantos Csaba, közgazdász
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója
Merkely Béla, szívsebész
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész
Murádin Jenő, művészettörténész
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező
Nagy Béla, városépítész
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője
Petrányi Zsolt, művészettörténész
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Romics Imre urológus, egyetemi tanár
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész
Skardelli György, Ybl-díjas építész
Szabó Milán, sífutó olimpikon
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok
Szuper Levente, jégkorongozó,
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész
Vass László, műgyűjtő
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője"
|
|
|
|
|
|
|
| tiszavirág |
|
Betonbontás és élővé tett tó
http://ligetbudapest.reblog.hu/betonbontas-es-elove-tett-to
"Mennyire gyakori, hogy egy Városliget léptékű park megújítására nyílt pályázatot írnak ki? Mit jelentett ez a hazai szakmának?
Azt mondanám, hogy gyakorlatilag ez az eset egyedülálló.
Hogyan viszonyul az Önök nyertes tájépítészeti koncepciója az eredeti, Nebbien Henrik féle tervekhez?
Maximális tisztelettel!
..az összkép mégis eléggé elszomorító.
Azonosítani kell a Városliget valódi, védendő dendrológiai értékeit, és meg kell határozni az ezekkel kapcsolatos kezelési, védelmi feladatokat.Mindemellett szelektálni kell a spontán felnőtt, invazív fajok egyedeit, és szükséges lesz az állomány tisztítására is. A park megújítása és az optimális térszerkezet miatt ez tervezett kivágásokat is jelent. Fontos kiemelni, hogy a Városliget egy tervezett városi park,
ahogy korábban említettem „kultivált és humanizált természet”. Azaz a szakszerű beavatkozásnak helye van."
|
|
| Late Devonian |
|
Újabb hárommilliárd forintot költenek a Városliget átépítésének terveire
Medvegy Gábor
hírszerkesztő. 2016. 10. 07. 16:44
Az egyik konzorcium több mint kétszer akkora összegben nyert megbízást, mint a tagjainak tavalyi összes árbevétele.
Újabb hárommilliárd forintot költ tervekre a Városliget Zrt. – írja az Átlátszó az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában közölt adatok alapján.
Nettó 1,79 milliárd forint értékben nyert megbízást a Néprajzi Múzeum kiviteli terveinek elkészítésére a Napur Architect Építészeti Iroda Kft. által vezetett konzorcium, melynek tagja még az EXON 2000 Tervező és Kereskedelmi Kft., a Spányi Partners Zrt. és az Animatíve Kft. A négy cég tavalyi nettó árbevétele összesen 879 millió forint volt, ez a városligetes megbízás fele.
Nettó 1,27 milliárd forintért készíti el a Városliget tájépítészeti tervét a Garten Studio Kft. Ez az összeg 420 millióval magasabb a Városliget Zrt. által előzetesen becsült 850 milliónál.
Kiderült az is, hogy „előre nem látott feladatok” miatt 151 millió forinttal drágábban készíti el a Műszaki és Közlekedési Múzeum terveit a Mérték Építészeti Stúdió Kft.
|
|
| Late Devonian |
|
"Egyáltalán miért projekt? Miéert nem beruházás?"
Mert a beruházás magyarul van, a projekt viszont divatos szó.  |
|
|
| tiszavirág |
|
http://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-uj-neprajzi-muzeum.html
"Az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au is. A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el."
"A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium.
A nemzetközi zsűri egyhangúlag a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti a Néprajzi Múzeum új épületét."
"így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd."
|
|
|
| Late Devonian |
|
Mindig a nőket kell nézni! Nézd csak meg például Évát,...
|
|
| gajo |
|
A nyilvánvalót nem vettem észre!  |
|
|
| gajo |
|
Ügyes vagy!
Vajon miért néger a gyerekek lába?
Ez is egy jó propaganda kép. |
|
|
| gajo |
|
Szégyenlős ez a projekt, nem tudom az alábbi linket képként betenni.
http://mno.hu/data/cikk/1/35/18/25/cikk_1351825/DSC_8822_c_(1).jpg
Egyáltalán miért projekt? Miéert nem beruházás?
És
mi az a biodóm ami rögtön "lenyűgöző" is? Képtelenek magyar nevet találni?
A legújabb Ligetváros számban, egy bajor nagypapa és nagymama mosolyog ránk, féltőn fogva egyetlen unokája kezét, Rákosi propagandája kismiska ehhez
képest!
No, nem számít, megyek megnézem a Eisenmarkt burgot. Hajrá
ifjú és vén komcsik!! |
|
|
|
|
|
|