| Téma: Tudtátok? |
|
| gajo |
|
nyűg:
lószőrből, csepüből vagy a kettő keverékéből font, ritkán vesszőből vagy szíjból készített, 45–50 cm hosszú kötél a végén hurokkal és pecekkel. A nyűggel a lovak két első lábát a csűdnél szokták összekötni mozgásgátlás céljából. Sok helyen az állat kötőfékjével kötik össze a lábát. A pusztai méneseknél többnyire nem használják, az igázott lovakat rendszerint munka után és éjjel lenyűgözve legeltetik; ez a lassú mozgásban, a legelésben nem akadályozza. A nyűg a lovaskatonaság felszerelési tárgyaihoz is hozzátartozott, ezt azonban → béklyónak nevezték. A nyűgöt a múlt század második felétől a kulcsos békó váltotta fel. A sztyeppi nomád népek, pl. a baskírok, a kirgizek és a mongolok ugyancsak a hátaslovak elkóborlását akadályozzák meg a nyűggel, ill. ott is az éjjeli legeltetés eszköze. – Irod. Magyar Kázmér: A békó (Népr. Ért., 1914); Tagán Galimdsán: A legelő és legeltetési rendszer a baskíroknál (Ethn., 1937); Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. I. A ló és ökör igázása a XVIII–XIX. században (Ethn., 1965).
Nyűg (Átány, Heves m.)
Szabadfalvi József
/Magyar néprajzi lexikon/
|
|
| tótumfaktum |
|
Idézet:
100 milliárdnyi ételt dobnak ki évente a magyar családok
MTI
november 18., péntek 12:20
Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ebből mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.
Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Budapesten egy szakmai konferencián.
Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül elnevezésű szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban. ....
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
A növekedés gyorsulásának üteme, bár csökkenő lassulással, de erőteljesen fokozódik!! |
|
| jojoba |
|
Ezt tudtátok?
Én nem, pedig sokat olvastam Brazíliáról.
"Hasonló problémát vet fel egy másik hipotézis is,
mely szerint a mai
Buenos Aires partjaihoz 1520-ban érkező Magellán-expedíció Concepción nevű
hajójának tűzmestere egy Varga János nevű magyar volt, ugyanis a Varga
családnév a Garayhoz hasonlóan szintén nagyon gyakori volt a spanyol
nyelvterületen. Az utóbbi elmélet kapcsán azonban fontos elmondanunk azt is,
hogy a feltételezés nem csupán a családnév magyar hangzásán alapul, hanem
azon a valószerű tényen is, hogy a Magellán-expedíció egyik fő mecénása a
magyar származású Maximilianus Transylvanus volt.
Ráadásul nem sokkal később egy német zsoldos, Hans Staden, második dél-
amerikai útja után, 1557-ben, az Amazonas és a Ríode la Plata folyók ölelte
vidékről közölt térképén a La húngara elnevezést használta a mai Brazília
legnagyobb beltengerének jelölésére.
Később a spanyol gyarmatok részét
képező La húngara vidéke portugál fennhatóság alá került, a beltenger pedig a
Patos-laguna nevet kapta. Mindazonáltal a XIX. század végéig a köznyelv
megőrizte a területtel kapcsolatosan a Pequenha Hungría és az Hungría do
Brazil, azaz Kis Magyarország és Brazíliai Magyarország elnevezéseket, amit
Brazíliában jártakor az 1848/49-es magyar emigráns,
Geőcze István is lejegyzett.
Tekintve, hogy Staden térképén más nemzettel kapcsolatos elnevezés
nem található, feltételezhető, hogy valamely felfedező, vagy a térséget is érintő
Magellán-expedíciót támogató, előbb említett Maximilianus Transylvanus iránti
tiszteletből keresztelték a lagúnát La húngarának."
|
|
|