Téma: Mit eszünk ma ? |
|
mpd |
|
Jaja. Arany minden szavad eftássam. Aki ínyenc, műveljen kertet! Én is ezt teszem. Emiatt aztán van olyan év, hogy alig eszek ződpaprikát, merhogy nem termett mondjuk egy jólirányzott jégeső miatt. Máskor a szőlő fagy el, akkor abból eszünk kevesebbet. Most pl. második éve kajszi-diéta van, egyszerre fingott ki mindkét fám, és a pótlások még nem teremnek. |
|
rafiki |
|
Maradjunk annyiban, hogy egy őstermelői piacon a biocucc nem versenyképes. Ha nem adsz neki vegyszert, olyan áron kell adnod, hogy a kutya sem veszi meg. A vevő meg nincs abban a helyzetben, hogy ránézésre megmondja mennyi a károsanyagtartalom. Innentől a vegyszertartalom ellenőrizhetetlen.
Aki piacra viszi az árut, bármely keveset is, az nem az 5_tő_magamnak feleslegét viszi ki, hanem jól megfontoltan többet ültet, és abból a lehető legegyszerűbb módon piacos terméket (értsd: szép piros) csinál. Nem termeszti, hanem csinálja. Szakértelem nélkül, vegyszerrel, a lebukás veszélye nélkül. (A hónapos retek az etalon. Jó korán, vízzel és nitrogénnel megnyomva.)
A kulcsszó - mint ahogy már elhangzott - az ELLENŐRZÖTT_termesztés. Vagy pedig: csináld magad.
|
|
mpd |
|
Paradigma: Mari néninek van egy férje, aki a kertet rendezi, az asszony meg viszi a piacra a cuccokat. 1. Így Mari néninek hiába van böcsületes képe, és manapság már NEM kell a téeszből mérget lopnia: elvégezte az őstermelőknek ajánlott 30 vagy 60 órás gyorstalpalót. De a szabadforgalmú vegyszerek mértéktelen fogyasztása is ellenjavalt toxikológus körökben. A széles körben használt Gramoxone gyomirtó pl. biztos (lassú és kínos) halált hozott a fogyasztójára. 2. Egy gazda nem hagyja pusztulni az elvetett növényét, ezzel magam is így vagyok. Minden tű karalábé elvesztése KUDARC. 3. Ld. fentebb (1). 4. Ld. fentebb. (1) 5. Ld. fentebb. (paradigma) |
|
glens |
|
Nem, mindössze ha a józan eszemre hallgatok, akkor valami azt súgja, hogy a piacon a Mari néni a kert végében termelt öt tő parikáját 10 tő paradicsomát nem permetezi a TSZ-ből lopott méreggel. 1. Mari néninek böcsületes képe van, nem hiszem, hogy lopna mérget a TSZ-ből. 2. Fölösleges neki permeteznie, ha az a néhány tő kipusztul, az nem olyan nagy veszteség, mi a fenének vesződne vele? 3. Már nincs is TSZ, honnan lopná hozzá a mérget? 4. Meglehetősen életszerűtlen, hogy elmegy egy mezőgazdasági boltba mérget venni, arről nem is beszélve, hogy valószínűleg ott nagy kiszerelésekben árusítanak. 5. Nehéz elképzelni Mari nénit a púpos hátán a permetezővel. |
|
|
mpd |
|
A kevés adat több, mint a semennyi adat! Már megint a statisztikánál kötünk ki, de célszerű néhány alapvetést tenni. És máris nyakig vagyunk a polfizikában. Tehát: 1. Van-e arra adatod vagy elméleted (ami azonos értékű ,) hogy az őstermelők mentalitása, szakmai szintje, tisztessége változik a földrajzi pozíciójukkal? Azaz, a nyírmadocsai őstermelő említett paraméterei szignifikánsan különböznek-e a körösnagyharsányitól, vagy a lábatlanitól, esetleg az őriszentpéteritől? Vagyhát, természetesen a jászberényitől. 2. Alá tudod-e támasztani, hogy én jellemzően mindig a kivételekkel, szélsőérték-őstermelőkkel találkozom? |
|
glens |
|
Nem én, sose voltam kóla rajongó. |
|
glens |
|
Ne viccelj mán, te nem jártál 1990 előtt piacon? Tele volt akkor is öregasszonnyal, árulták a zöldséget, gyümölcsöt, tojást. És az a sok öregasszony mind Mucsáról származott?
Tulajdonképpen az általánosítással van problémám. Néhány mucsai mintából próbálsz messzemenő következtetéseket levonni az egész országra vonatkozóan. |
|
mpd |
|
Egyedül a karamell miatt viszolygok kicsinyég. Az valahogy nem szimpi. Emlékszel még a kék kólára? |
|
glens |
|
Nagyjából annyira vagyok pesti, mint te.
Apenta kóla: Víz, Cukor, Szén-dioxid (min. 3,0 g/l), Színezék (szulfitos-ammóniás karamell), Savanyúságot szabályozó anyagok (foszforsav, citromsav, nátrium-citrátok), Édesítőszerek (ciklamátok, aceszulfám K, szukralóz), Tartósítószerek (kálium-szorbát, nátrium-benzoát), Aroma (koffein), Aromák, Stabilizátor (gumiarábikum). Hát... nem túl egészséges, de legalább az íze rossz. |
|
mpd |
|
Ne viccelj mán, te nem jártál 1990 előtt piacon? Tele volt akkor is öregasszonnyal, árulták a zöldséget, gyümölcsöt, tojást. Bár tojást nem annyira, azt a gyűjtőhelyeken le lehetett adni, nem kellett bajlódni vele. Nagyanyám is kint volt, hetente kétszer volt nagypiac, a köztes napokon csak zöldségpiac. |
|
glens |
|
Szapora népség lehet, hogy az egész országban telepítették a fattyaikat. |
|
mpd |
|
Mi bajod az Apenta kólával?! Kétezer méter mélyről feltörő magyar kristályvíz, magyar nap érlelte kóladió, magyar foszforsavval dúsítva - kell-e ennél jobb?? |
|
mpd |
|
A nagyüzemi tehenek nem legelnek. Éppen ezért nem szeretik a nagyüzemi tejet a pesti sznobok |
|
mpd |
|
Hát barátom, ez ízlés dolga, mint a kecskesajt. Én legalább ismerek néhány tucatnyi őstermelőt, úgyhogy van legalább valamennyi alapom az ítéletalkotáshoz. Emlékszem, még a téesz-időkben, az akkori őstermelők a téeszből LOPATTAK vegyszert maguknak. A közeli cukorgyár egyik termeltetési mérnöke mesélte, hogy a kertszomszédját rajtakapta, amint a krumpliját AZODRIN-nal kezelte. Az pedig már nincs messze a napalm, a dúsított plutónium meg a ciánkáli keverékétől. Ha jól emlékszem, szabályos felhasználás esetén is valami 45 nap a várakozási ideje. A mai őstermelők ugyanezek, vagy ezek gyerekei. |
|
glens |
|
Te, a nagyüzemi tehenek nem a kétszámjegyű főút mellett legelnek? (Aki képes meginni a kólát, az ne papoljon egészségről. ) |
|
mpd |
|
Annál is inkább helyes a bűgés, merthogy egyfelől a klímaváltozás, másfelől a határok megszűnése miatt egyre újabb és újabb növénybetegségek jelennek meg. Pár (öt-hat) éve bemondta a rádióban valaki, hogy a spanyol gyümölcsökkel behurcoltunk pár új, nálunk addig ismeretlen monília-törzset. Fasza. Most aki Érdi bőtermő meggyet akar termeszteni, a gatyája rámegy a tavaszi vegyszerezésekre, és még akkor se lehet biztos a dolgában. A korai meggyekben meg (őstermelők!!!) garantált a rézmaradvány. Az egész sznobéria a "tanyasi biotermékek" iránt onnan ered, hogy nagyapáink idejében a krumplibogáron meg a peronoszpórán kívül más ellen nemigen kellett vegyszerrel védekezni. Akkor valóban bio volt az uborka, az alma, a meggy is. (A krumpli NEM, mert ész nélkül szórták - nejlonharisnyából!!!! - a DDT-t meg később a Wofatoxot) Ma meg fordítva: a tanyasi a veszélyesebb, fentebb és korábbi hozzászólásokban részletezett okokból. |
|
glens |
|
A kecskesajt az egyik kedvencem. |
|
glens |
|
Ki van zárva, hogy én megbízzak egy őstermelőben. Túlontúl jól ismerem őket. Mindet? Nem hiszem, hogy általánosítható ez a ledorongoló vélemény. Meg kell találni azt, akinél pl. jó és szép a tojás, jóízű a barack, a paprika, a paradicsom, aztán rendszeresen nála kell vásárolni. Meg olyan öregasszonyoktól is szoktam, aki kijön öt szál répával, három paradicsommal, paprikával (bár lehet, hogy otthon meg kidobom amit megvettem).
A sajttermelőben meg abszolút megbízom. Stabil a minősége annak, amit árul, és az íze, állaga olyan, hogy máshol nem kapsz olyat. |
|
mpd |
|
De mármostan mondjad meg: miért is jó a kecskekolbász? Meg nem enném, már bocsánat, nemhogy pénzt adjak érte. Egyszer anyósom kapott ottan falun valakitől kecsketúrót. Abból csinált túróslepényt. Hát az első falat is nehezen ment le, de azzal én be is fejeztem. Az emberiség történetét nézve, kecskét ott tartanak és esznek KÉNYSZERBŐL, ahol még a birka se él meg. Manapság meg, lám, divat lesz. |
|
Békáscity |
|
múlt héten kecskesajtokat és kecskekolbászt vettünk Pomázon túl Pilisszentkereszt előtt egy mesebeli kis házkban |
|
rafiki |
|
Helyes a bőgés oroszlán! |
|
mpd |
|
A nagyüzemi termékben (szedd magad) jobban meg lehet bízni. Van némi különbség a régebben Keszthelyen végzett növényvédelmi mérnök, meg a harmincórás tanfolyamot elvégzett őstermelő szakértelme között. A nagyüzemi (értsd: profi, bejelentett és ellenőrzött, nem háznál, a kiskonyhában készült) tejtermékre is igaz. |
|
rafiki |
|
Ebben sok igazság lakozik. |
|
mpd |
|
Ijjen paradicsomot termelek én es, idén először. Magáról a növényről nincs nagy véleményem, elég nyüzüge: vékony szárú, gyámoltalan kis vakarcs. remélem, a bogyója olyan, aminek gondolom. Ha az ember Maklár felé megy Egerbe, sokkoló élményben van része: a falu előtt, az út szélén egy kis placcon jutúrót meg sajtokat árulnak. Házi különlegesség. De vettünk egyszer a gyerekeknek (mikor még nem tudtuk, hogy laktóz-intoleráncsok) tanyasi tejet. Aztán láttam, hol legelnek azok a tehenek: egy kétszámjegyű főút mellett. Aztán volt szerencsém egy növényvédelmi felügyelővel a mucsai piacon ellenőrzést tartani: a termékminták szinte mindegyike tartalmazott vegyszermaradványokat, zömük jóval határérték felett. Félreértés ne legyen: NEM a viszonteladóktól (kereskedők) vettünk mintákat, hanem a termelőktől, saját termékükből. Ki van zárva, hogy én megbízzak egy őstermelőben. Túlontúl jól ismerem őket. Gyönyörű egészséges hónapos retek egy néni asztalán a piacon? Csak a fejem csóválom rá: nem szabad megvenni. A bolti, ha nem is olyan jó (ide-oda szállítás alatt fonnyad), de követhető, ellenőrzött. Az ember vigyázzon a májára, az egészség fontosabb, mint a kulináris gyönyörök. |
|
|