| Téma: Norvég pénzek - civil szervezetek |
|
| Rendes Kis |
|
Nem ilyen egyszerű: miért mondanánk le olyan pénzről, ami jár nekünk ?
Azért mert a norvégok cigánykodnak velünk ? |
|
| mpd |
|
|
Akkor egyszerű. Le kell mondani a pénzről oszt jónapot. Akkor nem merülhet föl a gyanúja sem, hogy igazából a pénz feletti rendelkezést irigyelte meg a kormány. |
|
| mamácska |
|
|
Azért abból a nézőpontból is kell nézni,hogy ez nem gazdaság élénkítésre,hanem hazánk elleni propagandára fordítódik utolsó fillérig.(lásd HA-HA tüntetés, internet-adó elleni tüntetés,rongálások,garázdaság stb.) |
|
| mpd |
|
|
Nem baj, AKKOR IS nekünk van igazunk. Mit nekünk rongyos 140 milla... |
|
| mamácska |
|
Minden Norvég Alapból érkező forrást megvon az országtól Norvégia, amennyiben az Ökotárs nem folytathatja munkáját a szerződésük alapján – ezt a budapesti norvég nagykövet mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Tove Skarstein kifejtette, nem akarják lecserélni az alapítványt, továbbra is velük akarnak dolgozni, ezért azt remélik, hogy a konfliktus mihamarabb megoldódik majd. A nagykövet megerősítette, nem ismerik el a Kehi-nyomozást, ezért sem fogadta el az illetékes miniszter Lázár János meghívását. Hozzátette, a norvég kormány is folytat egy vizsgálatot, amelyet egy független brit cég végez.
„Nos, azon múlik, hogy megoldást találunk-e erre a konfliktusra, illetve különböző technikai részletekben meg tudunk-e állapodni, illetve abban, hogy az Ökotárs folytathatja-e munkáját a szerződés alapján. Ezek a fő feltételeink, ezt követően a szerződést be lehet szüntetni, de ha a magyar kormányzat ezen kritériumoknak, elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem fogjuk befejezni, azaz 140 millió eurót fog Magyarország veszíteni” – közölte Tove Skarstein norvég nagykövet.
www.hirtv.hu |
|
|
| mamácska |
|
Erőteljes nyomást gyakorolnak a román hatóságok a csángó katolikusokra annak érdekében, hogy ne tanuljanak magyarul, és ne igényeljék a magyar állam nyújtotta oktatási-nevelési támogatást. Csángó illetékesek a Norvég Alap finanszírozásával beindított moldvai projektet sejtik a háttérben.
A csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszenek önkormányzati tisztségviselők Romániában, ráadásul a magyarellenes hadjárathoz a Norvég Alap támogatását is felhasználják. Dragos Benea, a kelet-romániai Bákó megye közgyűlésének elnöke nemrég arra figyelmeztette a csángóföldi gyermekek egy csoportját, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás. A Magyar Nemzetnek több forrásból is megerősítették, hogy a megyei képviselő-testület szociáldemokrata vezetője október 23-án a bákói Történelmi Múzeumba beszélgetett a helyi Szent József Katolikus Főgimnázium számos diákjával. Benea a találkozón közölte, hogy a megyében megszüntetik a magyar nyelv oktatását, elküldik a magyar pedagógusokat, és ehelyett bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban.
A történtekről Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató számolt be egy közösségi oldalon, felháborodásának adva hangot a gyerekek megfélemlítése miatt, akik közül többen magyar állampolgársággal is rendelkeznek. – Hogy jön ahhoz a megyei tanácselnök, hogy rusnyának, haszontalannak nevezze a csángó nyelvet? Amelyről ráadásul nem is mondta ki, hogy magyar, hiszen az tabunak számít Moldvában, viszont a magyar állam támogatását megalázónak nevezte a románok szempontjából – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a magyar nyelvű misézésért kitartó küzdelmet folytató pusztinai Szent István Egyesület elnöke, aki az egyik diák édesanyjától szerzett tudomást a tanácselnök megnyilvánulásáról.
Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által zajló moldvai magyar oktatási program koordinátora és Duma András, a Szeret-Klézse alapítvány elnöke a lap érdeklődésére közölték, ők is értesültek az incidensről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, nehéz kideríteni, pontosan mi hangzott el. Duma András kifejtette, három olyan csángó diákról is tud, aki korábbi érdeklődése ellenére végül elállt a bákói magyarórák látogatásától, és Duma mindezt a hatósági fellépéssel magyarázta. Jelenleg 29 csángó településen több mint kétezer gyerek tanul magyarul.
A csángó közösség képviselői szerint a megyei tanácselnök fellépése azzal a kísérleti programmal állhat összefüggésben, amelyet a román és a norvég kormány képviselői nemrég indítottak Bákóban. A helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projektben a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer, hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta román kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-i projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió, a UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja az országban egyedül Bákó megyében útjára indított programot.
Egyébként a projektért felelős megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Martinas Katolikus Egyesület társulása nyomán idén tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diáknak.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő februári ülésen kijelentette: szerinte semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyaroktatás.
Pogár Lászlótól, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnökétől, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bákó megyei vezetőjétől a lap megtudta, ő is értesült arról, hogy Dragos Benea „lehordta” a csángó gyerekeket, viszont az államfő-választási kampány miatt még nem tudott magyarázatot kérni az RMDSZ bukaresti koalíciós partnerét képviselő tanácselnöktől. Lapunk szintén állásfoglalásra kérte az önkormányzati vezetőt, aki titkárnője ígérete ellenére nem hívta vissza a lap munkatársát.
|
|
| mpd |
|
But Helgesen said, "We don't attach a lot of credibility to that report to put it mildly.
 |
|
| Rendes Kis |
|
Mi más lehet a sérelem, mint az álcaháló fellebbentése holmi civilnek maszkírozott ügyekről, amelyek valójában nagyon is politikai ügyeket hivatottak szolgálni.
A norvég hivatalosságok ideges toporgása is azt jelzi, hogy mindenképpen kerülniük kell az őszinte tényfeltárást, de a vádaskodásokhoz szükséges szuszt viszont
elfojtották a szakérői vizsgálatok megállapításai.
Azt meg nem vallhatják be, hogy éppen ők a középre állított harmadik fél, akivel valamilyen csereüzlet köttetett.
Minden álcázott ügyet célszerű ellátni egy második védelmi vonallal is. Ki más, mint a valódi érdekeltek titkosszolgálata képes ezt a védelmet biztosítani és
szükség esetén kézben tartani, arra az esetre, ha — mint ahogy történt is — lehull a lepel, és kiderül, hogy az álca mögött mi is húzódik valójában.
... http://flagmagazin.hu/gazdasag/boros_imre_a%E2%80%89kitiltasok%E2%80%89es%E2% ...
... www.facebook.com/balazs.csepanyi.7?fref=nf |
|
| Békáscity |
|
Nem tudom pl. a norvégok mit szólnának ha pénzelnénk az ottani civil szervezeteket az alkoholfogyasztás fellendítése érdekében
Mármint a norvég kormány - mert a nép lehet hogy nem haragudna és elkezdeni rontani és bontan
(Norvég Alap biztosan hogy csak fedőszervezet - köze nincs a norvég emberek pénzéhez) |
|
| tiszavirág |
|
De bezzeg a Szerelempark! Szűcsben! Életemben nem hallottam erről a helyről...
Vajon mi köze a nagyot álmodó nőnek az Ökotárshoz? |
|
| rintintin |
|
|
"..Lehetne ezt normálisan is kezelni." Isten őrizzen! Azt csak normális emberekkel lehet. |
|
| tiszavirág |
|
Igen. Csepreghy nagyon jól csinálja. Tárgyszerű, nem jön ki a sodrából. Vállalja a közszereplést minden fronton, nemcsak a "baráti" médiában. Olga néni sem igazán tud vele mit kezdeni. |
|
| mamácska |
|
Munkahelyteremtésre nem, szerelemparkra viszont jutott pénz a 12 millió eurós Norvég Alapból – ezt a Hír TV Célpont című műsora derítette ki. A pályázatokat elbíráló Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint igazságosan osztották el a pénzt, a nyertes alapítványok pedig nem tudnak zsebre dolgozni. A Kehi ennek ellenére 63 pályázatból 61-ben talált szabálytalanságot.
„Heves megyében nagyon sok kis faluban probléma az, hogy nem tudnak bejárni a közeli városokba dolgozni, és ezért is és a szakképzettség hiánya miatt is nagyon sok település leszakad, mert nem tudnak hova járni, dolgozni az emberek” – mondta Somogyi Mónika. A munkanélküliség problémáját akarta megoldani az Egri Norma Közhasznú Alapítvány Eger térségében. A pályázat lényege az volt, hogy az apróbb falvakban élő munkanélküli embereket kiképzik és munkába állítják őket egy erdészeti cégnél. Munkahelyteremtésre azonban nem jutott pénz a norvég alapból. „Olyan indokokkal, hogy nem találják benne a motivációt vagy a megfelelő civilséget” – tette hozzá Somogyi Mónika, az Egri Norma Közhasznú Alapítvány munkatársa. |
|
|
|
|