| Téma: Nagy magyar kortársaink |
| pandala |
|
Ma szerda.
Na, neglesz a harmadik Nobeldíjasunk a héten? .... 
( Krasznahorkai László )
|
|
|
|
|
| tiszavirág |
|
Esterházy?
Eszterházy?
Úgy tudom, hogy a híres család sarjait Esterházynak kell írni.
Sajnos ebből származik a "mi" Esterházy Péterünk is.
|
|
|
| mamácska |
|
Idén tavasszal van Attila nagykirály halálának 1560. évfordulója. A Magyarok Világszövetsége április 26-án, pénteken, az MVSZ Küldöttgyűlésének nyitónapján emlékezik meg a hunok és magyarok világtörténelmet író nagy alakjáról - közölte hétfőn az MVSZ Sajtószolgálata.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke délután 5 órakor adja át a Dr. Hegedűs Loránt püspök részére posztumusz, valamint Szaniszló Ferenc újságíró részére odaítélt A Magyar Nemzetért érdemérmeket. Ezt követően, 18 órától Szörényi Levente Attila Isten kardja címmel tart előadást.
Tekintettel a nagy érdeklődésre, a rendezvény – amelyre az MVSZ székházában, a Magyarok Házában kerül sor –, belépőjegyes lesz. A jegyek árusítása április 15-én kezdődik.
MVSZ Sajtószolgálat |
|
| Rendes Kis |
|
Már nemcsak azt láthatjuk, hogy miként lehetséges romjaiból újjáépíteni egy gazdaságot, hanem arra a kérdésre is választ kaphatunk, mit jelent a bor- és szőlőkultúra ma, 2013-ban Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a parlamentben abból az alkalomból, hogy a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta Degenfeld-Lindner Mária grófnőnek.
... http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=190594 |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Márványlap gróf Eszterházy János emlékére az Országházban – AUDIÓ
Mi magyarok a Duna medencéjében kettős hivatást teljesítünk: a keresztény magyart és az általános európait.
Ez az 1939-es pozsonyi keltezésű, gróf Eszterházy Jánostól származó idézet szerepel a felvidéki mártír politikus emléktáblá- ján, amely mától az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának termét nemesíti.
... http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=137344&cim=marvanylap |
|
| rafiki |
|
Nagyon didaktikus (a fuga üzemmód megértése szempontjából) az előadás és amennyire
meg tudom ítélni technikailag igen nehéznek tűnik. Mindazonáltal a zongara-hangzás sokkal
szegényesebb, mint az orgona-változat (szerintem - a tévedés jogát fenntarva).
Sosem értettem, hogy Cziffra György hogyan tudott olyan bámulatosan zongorázni azokkal
a virsli formájú ujjaival. |
|
|
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta.
/Makovecz is!
Michelangelo is!
Leonardo is!
Bach szintén Istennek alkotott.. |
|
| iszalag |
|
Idézet:
1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva” – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-ai hangulat alakításában.
|
|
| iszalag |
|
Cziffra György
1921. nov. 5. - 1994. jan 17
Még csak 90 éves lenne..nemsokára
|
|
| iszalag |
|
Élete [szerkesztés]
Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt.
Cigányzenész családból származott. Apja, id. Cziffra György hegedűs volt, játszott számos kávézóban, színházban, Párizsban is az első világháború előtt a század elején. Fia, György is csodagyerekként indult.
Dohnányi Ernő segítségével került be a Zeneakadémiára 8 évesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon, ám hiába volt ragyogó tehetség, az „előkelő” művészvilág nehezen fogadta be; lokálokban lépett föl, míg 1942-ben behívták katonának.
Szovjet fogságba került, többször megszökött. Három év múlva szerelték le és ismét a pesti éjszakák virtuóza lett, szakmai segítséget senkitől sem kapott. A II. világháború előtt, majd a Rákosi-korszakban is sokáig a pesti éjszakák zongoravirtuóza volt. Bárokban muzsikált (Savoy, Dunakorzó, Arizona stb.), a pesti művész- és sportolóvilág lokálról lokálra követte (például Vásáry Tamás, Puskás Ferenc). Mezei Mária színésznő nemes egyszerűséggel „zongoracsodának” nevezte. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt egy oldalkocsis motorkerékpáron utazva megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. 1953-ban szabadult, és bár kezei a durva munkától tönkrementek, újra a zongorázással próbálkozott, ismét a pesti éjszakában játszott.
Budapest, XI. kerület, Badacsonyi u. 1. sz. alatt lakott, mielőtt külföldre távozott. Zongorajátéka még a tűzfalon is rendszeresen áthallatszott a szomszédba.
1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva” – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-ai hangulat alakításában.
A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta Magyaroszágot. Első koncertjeit Bécsben a Brahmssaalban, Párizsban, Londonban a Royal Albert Hallban és New Yorkban a Carnegie hallban adta. Üstökösként robbant be a világ zenei életébe, óriási sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben, és fesztiváljain, hamarosan világhírűvé vált. Rövidesen meghívták Franciaországba, ami második hazája lett. 1966-ban elindította a Festival de la Chaise Dieu-t.
Magánéleti tragédiáját nehezen viselte: egyetlen fiát, ifjabb Cziffra Györgyöt fiatalon elvesztette. Ezután felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta. A tragédia nagyon megviselte Cziffra Györgyöt, zenekarral többet nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített. Franciaországban megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, Magyarország pedig 1956-ban Liszt Ferenc-díjat, 1993-ban pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta neki. Repertoárján elsősorban Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms,és Rahmanyinov művei szerepeltek, amelyek nagy részét hanglemezre is játszotta,de barokk és reneszánsz francia szerzők műveit, mint például: Couperin, Rameau , Lully, és francia 20. századi szerzők (Ravel, Debussy, Franck) műveit is gyakran játszotta. Emellett előszeretettel játszotta saját Liszt-stílusú átiratait, parafrázisait. Fiával, ifj. Cziffra György karmesterrel (†1982) több közös koncertet adtak. |
|
|
|
|
| iszalag |
|
Koltay a József Attila szinház élén!!
Gratula, sok sikert! |
|
| iszalag |
|
Koltay Gábor rockoperát rendez Csíksomlyón
[ 2006-01-16 ] [ 13:40:36 ] [ Kultúra, oktatás, egyház ] [ - ]
Koltay Gábor rendezésében idén is rockopera ősbemutatójával zárul az Ezer Székely Leány Napja – erősítette meg a Krónikának
Süket Levente, a rendezvényt szervező alapítvány titkára. A most készülő rockopera a Csíksomlyói Szűz Máriához kapcsolódó történetet dolgoz fel.
|
|
|
| mamácska |
|
Köszönjük Neked ezt az interjút.
Nagyon becsülöm PLacid Atyát,sokan tanulhatnánk tőle.... |
|
|