| Téma: Magyar identitás |
|
| Rendes Kis |
|
 Eddig 865-en vesztették el a szlovák állampolgárságukat
Forrás: hirek.sk
Eddig 865-en veszítették el szlovák állampolgárságukat azért, mert felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 55-en magyarok. Szlovákiában 2010 óta hatályos a szigorított állampolgársági törvény, a kormány azóta ígéri annak enyhítését. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor kerül a pozsonyi Országgyűlés asztalára a módosítás.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=169303&cim=eddig_865_en_vesztettek_el_a ... |
|
| Rendes Kis |
|
Emelkedett moralitás
Azt hiszem, ehhez mi már soha nem szokunk hozzá. Hiába a román államhatalom közel százéves homogenizáló igyekezete, és hiába a romániai magyarság kényelmességből, megfelelési vágyból, beolvadási kényszerből, egzisztenciális szempontokból fakadó minden „igyekezete”, bizonyos mérce alá sehogy sem tudunk lesüllyedni. Legalábbis arra látszik utalni az a számomra reprezentatív minta, amelyet nem nagyon szűk környezetem produkál a Băsescu-család ügyének megítélésében.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=167532&cim=emelkedett_moralitas |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Gubík László: Mi, magyarok összetartozunk, és csak együtt van jövőnk!
LÉVA. A nemzeti összetartozás napján, június negyedikén a trianoni eseményekre emlékezünk, viselve annak fájó következményét: a Kárpát-medencei magyarság szétszakítottságát. Ennek apropóján a magyar állampolgárságát nyíltan vállaló, lévai Gubík László, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvidéki referense osztotta meg gondolatait portálunkkal. Kitért a Riadólánc elnevezésű kezdeményezés nemzeti összetartozásunkat erősítő tevékenységére és a lévai Esterházy-emléktábla mai felavatására is.
... http://www.hirek.sk/itthon/20140604111733/Gubik-Laszlo-Mi-magyarok-osszetarto ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Robert Dornhelm rekviemje egy temesvári forradalmárért
Forrás: nyugatijelen.com
Csütörtökön délután az utolsó felvonása zajlott az Osztrák kultúra aradi napjainak, amelya megyei tanács, a megyei kulturális központ rendezésében, a Musikforum Europa, a bukaresti osztrák nagykövetség hathatós támogatásával elsőrangú rendezvényeket, személyiségeket hozott Aradra.
Az utolsó napon, csütörtök délután Robert Dornhelm filmrendező volt a főszereplő. Ami számunkra azért is különleges, mert Dornhelm Temesváron született, 14 éves korában (1961) szüleivel innen kivándorolva futott be a filmszakmában, s azért is, mert Rekviem Dominicért című, Aranyglóbusz díjjal jutalmazott alkotása Temesváron játszódik, 1989 decemberének véres napjaiban. A filmet romániai premierként láthatta az aradi közönség.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=166214&cim=robert_dornhelm_rekviemje_egy_teme ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Köröstárkányi magyarirtás 1919 tavaszán
Forrás: alfahir.hu
1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.
Károlyi Mihályék katonai leszerelő tevékenységének köszönhetően 1919 elején teljesen védtelenül maradt a Nagyváradtól 70 kilométerre, a Fekete-Körös völgyében élő szórványmagyarság is. A térségben megalakult a Román Nemzeti Tanács, azonban az igazi hatalom a román Nemzeti Gárda kezében volt.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=163177&cim=korostarkanyi_magyarirtas_1919_t ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Egy édes, egy keserű
Forrás: foci-live.hu
Márciusi ünnepeinket, megemlékezéseinket és tüntetéseinket követően megállapíthatjuk, nem a teljes többségi nemzet van ellenünk, csak annak a többsége, mondjuk, úgy kilencvenkilenc százaléka. Persze, ez nem teljesen komoly megállapítás, de így mutat a felszín. A fecsegő, a csárogó, a melldöngető, a büntetlenül vandálkodó, az állam hatalmával és igazságszolgáltatással visszaélő.
Hogy mit tesz a mély? Hát az ugyancsak hallgat, s nekünk nem is nagyon áll módunkban megvallatni. Hogy nincs éppen mindenki ellenünk, azt hadd bizonyítsa Victor Ponta hozzánk intézett köszöntője, de erre azt is mondhatjuk, nem több a kormányzati partnernek kijáró udvariassági gesztusnál. Igencsak lehet, hogy így van, de Stelian Tănase írót és filozófust senki és semmi nem kötelezte arra, hogy meleg szavakkal méltassa nemzeti ünnepünket, az ünneplés mikéntjét, az ünneplők magatartását, amit egyenesen követendő például állít a románság elé. Hogy szokna már le a gusztustalan csárogásról, az uszításról, az uszításnak való kritikátlan bedőlésről, s tanuljon meg végre tartással, méltósággal ünnepelni. Ha tud…
Sabin Ghermant sem kényszeríti senki, hogy az igazságnak legalább egy töredékét elmondja a márciusi ünnepről, s Mircea Dinescunak sem írta elő senki, hogy a maga kesernyés humorával mondja a szemébe a köldöknéző nacionalistáknak, miről is kellene – akár nehéz szívvel is! – lemondaniuk, s mit kellene megtanulniuk, hogy valakik, legalább távolról, európaiaknak higgyék őket.
A romániai demokrácia helyzete és állapota – huszonöt esztendőkkel a „nagy forradalom” után – „tragikus, de még nem halálos”. Ezt önvigasztalásként mondom, bár indokoltabban állíthatnám, hogy itt negyedszázadnyi idő után sem változott semmi. Ugyanaz a kizárólagosság, ugyanaz a kettős mércével való méregetés, méricskélés, mint eddig, ugyanaz a hazug-ságáradat, „demokratúra”, akár mindvégig 1989 után.
Hogy van némi lazulás, azt akár el is lehetne ismerni, ha nem cáfolnának mireánk a tények. Ama bizonyos kilencvenkilenc százalék tényei. Például: Marosvásárhelyen megtiltják, hogy a magyarok a főtérre menjenek, de a „fekete március” szégyenletes évfordulóján egyenesen oda invitálják a haló poraiból újra feltámasztott Vatra Românească nevű terrorszervezetet.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=161321&cim=egy_edes_egy_keseru |
|
| Rendes Kis |
|
 Tőkés László száműzetésben
Forrás: mno.hu
Hogy mi mindent néz végig az Európai Unió?! Többek között azt is, ami megtörténhet Romániában, miközben azt ordítják Európa arcába, hogy a Golán-fennsíkot meg kell tisztítani az őslakos araboktól, Erdélyt a szélsőséges magyaroktól. Az Európai Unió sunyi és csendes. Igazuk lehet azoknak, akik bizonygatva mondják, hogy az utolsókat rúgja. Ám azt is belénk.
Az unió egyik fenegyereke Románia, a másik Szlovákia, magyar birtokokon állammá hizlalt gübülmények. Románia most ismét Tőkés Lászlóval van elfoglalva, meg azzal, hogyan merészel egyáltalán megszólalni ő maga is, népe is.
Én azzal foglalkozom most gondolatban és írásban, hogyan lehetett az, hogy Románia kimozdításának minden halálos kockázatát 1989-ben egy magyar, született protestáns, fiatal pap vállalta el. Így, igekötővel: elvállalta az ellenszegülés minden változatát, ami kellett, kivéve a megölő szerszámot, 1989. december 15-én, és végigvitte azt, az őstulok Ceauşescu haláláig.
Miért, hogy egyetlen ortodox román pap nem tette meg ezt? Hogyan? Miért vállalta egy temesvári fiatal magyar pap, és nem vállalta senki, senki román? Harminchat karátos gyávaság ellenében egy ifjú magyar pap?
Nemrég egy ortodox pap szakszerűen kiverte a kikötött román lányból az ördögöt, s a lány belehalt. Az ördög él. Most a román ortodox nacionalista rendszer ki akarja verni az országból állampolgársága nélkül Tőkés Lászlót, a magas műveltségű, európai szintű politikust, nemkívánatos személynek tekintve, haza ne jöhessen Székelyföldre, ősei falujába, Málnásra, mert jogot követel az élőnek, a magyarnak.
Az Európai Parlament hallgat, kushad, huny, meghunyázkodik. Az unió piacként kezeli a tagországokat, Románia 19. századi gyarmatként Erdélyt. Tőkést 1989-ben a földig elrománosított Szilágyságba száműzték. Tudták már, mivé vált az a rész, kiknek prédikálhat Menyőben, a már román faluban. Most is száműzik, lám. Talán a Krím-félszigetre, talán Madagaszkár szigetére. És mi mit teszünk ezalatt?
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=161322&cim=tokes_laszlo_szamuzetesben |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Így gondozd a magyarságodat!
mandiner.blog.hu
Nemzetpolitikai gyakorlatok kezdőknek és haladóknak: I. Kezdő szint Első feladat: Ön egy túlnyomórészt magyar lakosságú település lakója a Kárpát-medencében. Jön a menetrendszerű influenzajárvány, belázasodik, ezért...
... http://mandiner.blog.hu/2014/02/25/igy_gondozd_a_magyarsagodat
Tokár Géza felvidéki blogger nemzetstratégiai tesztje a kisember nézőpontjából. Ti meddig jutnátok benne? Elakadnátok a kezdő szinten, vagy menne a haladó is?
... www.facebook.com/konzervatorium |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyarul kampányol a magyar diákokért egy szlovák iskola
Forrás: www.sikerado.hu
A felvidéki Bátorkeszin magyar nyelvű szórólappal kampányol a helyi szlovák iskola. Azt kérik a magyar szülőktől, írassák szlovák tannyelvű iskolába a gyerekeiket. Arra hivatkozik az iskola szlovák vezetése, hogy a gyerekek így jobban boldogulnak majd az életben. A Magyar Közösség Pártja (MKP) veszélyesnek tartja a bátorkeszi példát.
„Miért a mi iskolánkat választani? Azért, hogy gyermeke ne szégyelljen beszélni állam nyelvünkön. Azért, hogy ne féltsék őt elengedni járásunk határain túl. Azért, hogy minőséges alapokat szerezzen gyermeke a további tanulmányaihoz” (sic!) – áll hibás magyarsággal a bátorkeszi szlovák iskola szórólapján.
Az intézmény igazgatója azt állítja, senkit nem akartak megsérteni, csak esélyt adtak a szülőknek, hogy szlovák tannyelvű iskolába járassák gyermeküket.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=157158&cim=magyarul_kampanyol_a_magyar_ ... |
|
| Rendes Kis |
|
Négy puskatus
Nagyapját négy román csendőr puskatussal irányította a siguranciáig. Hol is volt? Mikor
is volt? Csak ezen a két franciakockás lapon,vagy az egész életében? Soha nem
hangzott el esti vacsora utáni asztali beszélgetésekben. Pedig gyerekkorában mennyi
részlete kelt életre a Premysl körüli harcoknak, a 82-es ezred viselt dolgainak, az ezred
trénjének beosztott katonáiról, a tífusz(és egyéb) járványokról, a hadikórház hol orosz
hadifogoly, hol pedig kiszabadított betegeiről és sebesültjeiről, polyák orvosáról és ápoló
nővéreiről,a divíziónak adott esti népszínműves műsorokról. A színész nagyapa – sok híja
nem volt, de – élve megúszta a frontot. Állomáshelyére, szülőföldjéhez közel, tértek meg;
Erdélyben már az impérium szelei fújdogáltak. Nincs új, amit ezekről az évekről mondani
lehet. Nincs újabb nyomorúság, legfeljebb rafináltabb, az azóta bekövetkezettnél. A négy
puskatus története, ha el is hangzott, azonnal felitta a petróleumlámpa fénye. Most ezen
a kockás papíron, ezek között a tintaceruzával rótt sorokon találja szembe magát a
megalázott nagyapával, miközben a visszaemlékező igazi kint nyugszik egy déli
bányaváros temetőjében, fiúunokája pedig Angliába készül, vagy valahova a világ
ismeretlen csücske felé, és tudja, hogy nem fogja immár megakadályozni. És kezében a
bizonyíték, a váratlan, az arcába vért, az értelmébe villámot kergető. A négy puskatus.
Ott kezdődött az egész. Veséjére szorítja a kezét. A májára. A gerincére.
És egyre kozmásabb, egyre sötétebb kondérokban fő előbb nagyszülei, aztán szülei,
aztán az ő és már az utódai nemzedéke.
... www.facebook.com/notes/botar-attila/n%C3%A9gy-puskatus/10151899583027984 |
|
|
| tiszavirág |
|
Ami még ide tartozik, Máté Gábor ott az igazgató, Jakupcsek volt férje és két idősebb gyermekeinek az apja.....
(Én is a napokban kaptam meg ezt a levelet....lehet, hogy van közös ismerősünk? |
|
| katáng |
|
A vers elhangzott napjainkban Budapesten, a Katona József Színházban, az "Illaberek" előadásán.
A színlap szerint az előadás a mai magyar társadalom egyik fontos jelenségét, a kivándorlást mutatja meg. Jól ismert karakterekkel találkozhatunk, olyan élethelyzetben levő emberekkel, akiknek problémái különböznek, a választott megoldásuk azonban ugyanaz: otthonuk elhagyása, életük újrakezdése egy másik országban.
Kiss Judit Ágnes: Szó
Hazádból,
hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még , ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mély repül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül.
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt. |
|
| mamácska |
|
„A gyerekeimnek mindig azt szoktam mondani, hogy aki úgy biciklizik, hogy mindig hátra néz, az jó nagyot esik. Az a fontos, amit holnap, holnapután tudunk tenni, nem pedig az, ami tegnap történt" - mondja a Heti Válasznak adott interjújában a kettős állampolgárságról szóló, kudarccal végződő 2004-es népszavazásról Böjte Csaba, miután az évfordulón, december 5-én az ötszázezredik, egyszerűsített eljárással honosított magyar állampolgár lett.
A dévai árvaházat alapító ferences szerzetes édesanyjával, Böjte Juliannával együtt tette le az esküt az Országház kupolatermében, több tucat „gyermeke" társaságában, és párhuzamot vont az árvák és a határon túli magyarok sorsa között. „Megtapasztalták, hogy nemet mondtak rájuk, nemet mondtak a szüleik egymásra, ezért kerültek az utcára. Mi igent mondtunk rájuk, amikor befogadtuk őket. Igent kell mondjunk az országra, ahol élünk, a térségre, ahová születtünk. Arra biztatom őket, hogy senkinek ne mondjanak soha nemet - fogalmaz.
Bár vannak, akik szerint a határon túl élőknek nem kellene beleszólniuk az anyaország sorsának alakításába, Csaba testvér élni fog szavazati jogával is. „Én eddig is sokszor belekotyogtam a magyar életbe. Nemigen van olyan város az országban, ahol ne prédikáltam volna - mondja. - Továbbra is ezt szeretném csinálni." |
|
| panda |
|
És, lehet hogy Ruzsa Magdi 1 milliónál majd lemond a másik állampolgárságáról... 
Egy szép június negyedikei napon  |
|
| panda |
|
|
Lehet, hogy már százezer környékén ez volt betervezve... |
|
| onogur |
|
|
Nagy sakkmester, aki ezt így összehozta! |
|
| Rendes Kis |
|
Most kapcsolok, hogy Csaba testvér december 5-én vette fel az állampolgárságot !  |
|
| mackó |
|
|
Eszembe nem jutott volna, hogy Ő még nem magyar állampolgár. |
|
|