| Téma: A liberalizmus alkonya |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem Ön - a magázódással elárulja magát -, kriptouriember.
A prolik nem is tudnak magázódni. |
|
|
| küssszvágócsér |
|
Az, hogy Ön hogyan "szólit" engem az egy dolog.(egyébként úgy, ahogyan jólesik)
Viszont az, hogy én a "prolik ivadéka" hogyan vélekedem a libgenyók-ról, no, az egy másik.
És itt ez utóbbiról lett volna szó, ha Ön nem törli ki azt, amit ebben a témában írtam.
|
|
| mpd |
|
|
Inkább "eftássam"-nak. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Drága bácsi, akkor szólítsam Önt Uram helyett Prolimnak ? |
|
| panda |
|
Nagyobb városokban ez már kötelező!.. :-D
|
|
| küssszvágócsér |
|
|
Ha ez a megjegyzés nekem szól, én készséggel elismerem, sőt deklarálom: ÉN NEM VAGYOK "ÚRIEMBER"! Soha nem is voltam "az", s nem is akartam "az" lenni. Diósgyőrvasgyári egykori jóravaló szocdem PROLIK(!) ivadéka vagyok.(Azért is beszélek néha oly' cifrán, mert megtanultam "azt" a gyárban) |
|
| Rendes Kis |
|
Úriember a felháborító dolgokon sem háborog.
Maximum szomorúan (és halkan és tömören) kommentálja a dolgot. |
|
| Rendes Kis |
|
 Miért nem vagyok Charlie
A Duna Tv szombatonként vetíti az 50 éve megszületett, világsikerű James Bond-filmeket. A 007-esnek engedélye van gyilkolásra (licence tokill), mert ő a jó
oldalon áll, és védi az emberiséget a gonosztól.
Az ilyen filmekben halomra lövik az embereket, a hullákat megszámolni felesleges, mindkét oldalon nagy a veszteség, de hála a forgatókönyvnek, mindig Bond,
vagy az ún. igazság győz. A film után elégedetten dőlünk hátra. Az életben másképp alakulnak a dolgok. A lövöldözés napjaink eseményeihez tartozik, százak,
ezrek pusztulnak el szinte óránként, legtöbbször ártatlanul, de a forgatókönyv rossz, mert igazából soha nem tudjuk meg, hol az igazság, és nem tudjuk pontosan,
kit, kiket is kell gyászolni.
Kitörölhetetlen évezredes hagyományok
A párizsi katasztrófa az egész világot felháborította, legalábbis a mi nyugati civilizációnk világát. Mi ebben a világban élünk, és ha velünk igazságtalanság
történik, akkor felháborodunk, ha bántanak bennünket, erősen visszavágunk. Igaz, volt idő, mikor egymás között se tudtunk megegyezni, akkor egymást öltük.
Szomorú, hogy az emberiség története, végeredményben a háborúk története, a többi esemény eltörpül a csaták, győzelmek és hódítások krónikái mellett.
Ürügy mindig akadt, hogy veszekedjünk, de legtöbbször az irigység, az önzés, a hatalmi vágy, a másik feletti uralkodás ösztöne buzdított a vérengzésekre.
Később már többet gondolkodtunk, újabb és újabb eszmék, „ideológiák” születtek, ezeket kíséreltük meg a másikra rákényszeríteni, ha szükséges volt, erőszakos
módszerekkel. Hát öltük egymást, minden alkalommal, és most is ezt csináljuk, a fő indítóerő legtöbbször a pénz.
Azok a kiváló, nagy emberek, akik az emberiség együttélését valamilyen törvények elfogadására késztették és azt képzelték, hogy békésen, szeretetben is lehet
élni, a három monoteista, egy istent imádó vallások alapítói, Mózes, Jézus és Mohamed voltak. Történetük ismert, a három nagy vallás ma is világunk vezető
vallásai közé tartoznak. Világunk persze változik, mindig új eszmék, új világnézetek születnek.
A 21. század a modern információs társadalom, a homo digitalis kora lesz. Új kihívások elé nézünk, életünk gyökeresen megváltozik. De vigyázat! Az évezredes
tradíciókat, az örökölt hagyományokat, szokásokat, cselekvési reflexeket nem lehet kitörölni, és ha ezeket a szemétre dobjuk, nagy bajok keletkeznek. Az ilyen
legősibb hagyomány a vallás, mely nem más, mint a hit és bizalom egy földön túli szent világban és egy mindent irányító isteni erőben.
Nem vagyok feltétlenül vallásos, de még kevésbé vagyok Charlie, sőt megvetem azokat, akik a vallást gúnyolják, az ún. szent embereket sértegetik, akik gúnyt
űznek a világ nagy részén imádatnak örvendő vallásalapítókból. De megvetek mindenkit, aki nem tiszteli embertársát, és abból él, hogy másokat pellengére állít.
A Párizsban meggyilkolt újságírókat tiszta szívemből sajnálom, a halottakról vagy jót, vagy semmit, de akik nem tanulnak még a másik kárából sem, azok
korlátoltak, nem tisztafejűek. Hogy a francia gúnylap a merénylet után pár nappal újabb gúnyolódással, milliós példányszámban jelenjen meg, ez dekadens elmebaj.
És akkor csodálkozunk, hogy még léteznek terroristák?!
Terrorizmus mindig volt a világunkban – csak másképp nevezték –, mióta a szegény gyűlöli a gazdagot, és a gazdag lenézi, és még jobban letiporja, elnyomja a
szegényt. A lázadó Spartacus is terrorista volt, mert fellázadt az igazságtalan rabszolgatartás ellen, de Dózsa György, a magyar parasztvezér is az volt, mert
követelte a jobbágy jogait.
Samuel P. Huntington, a nagy amerikai gondolkodó így fogalmaz: „A terrorizmus a történelem során mindig a gyengék fegyvere volt, vagyis azoké, akiknek nem volt
és nincshagyományos haderejük” De ne felejtsük el, hogy létezik egy államterrorizmus is, mikor a hatalmak, legtöbbször nagyhatalmak, a belső vagy külső
ellenfelet erőszakos eszközökkel ijesztgetik, rémítgetik, hogy akaratukat rákényszerítsék.
Egy másik nagy amerikai gondolkodó és politikai aktivista, Noam Chomsky ezt így definiálja: „Nem vethetünk véget a terrorizmusnak, amit a gyengék a hatalmasok
ellen alkalmaznak, ha nem nézünk szembe a kimondatlan, de sokkal szélsőségesebb terrorizmussal, amit a hatalmasok a gyengékkel szemben folytatatnak”. Különben
a mai értelmezésben a terror – mint kifejezés – először éppen a franciáknál szerepel a nagy forradalom idején, régime de la terror formájában, a jakobinusok
terrorcselekményeire utalva.
Kevésszer kimondott igazságok
A tömegeket manipulálják, hülyítik. A franciák hosszú sorokban állnak az újságosbódék előtt, hogy megvegyék a gúnylapot, ami miatt nem sokkal korábban vérengzés
zajlott. De miért csodálkozunk a „csordán”, ha a pásztorok, politikusaink is badarságokat mondanak és cselekszenek? Hollande, franciaelnök, mondotta a napokban:
„Franciaország háborúban van a dzsiháddal.”Ha ez tényleg így van, és háborúzom egy szinte láthatatlan ellenséggel, akkor a veszélyt megelőző intézkedések közé
tartozna, hogy eltiltok mindenféle provokációt, mert így életeket menthetek.AngelaMerkel német kancellárasszony – különben Európa legnépszerűbb politikusa – pár
évvel ezelőtt kijelentette, hogy megbukott a multikulturális társadalom. Igaz, hogy egy kicsivel később, de elmondta azt is, hogy egyetért Christian Wulff volt
német államfő megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált. Hát mi ez, ha nem ellentmondás?
Szóval Luther hazája, ahol megszületett az újkor egyik legforradalmibb, legmeghatározóbb vallási megújulása, a reformáció, az ország, mely XVI. Benedek
személyében nyolc éven keresztül, 2005–2013 között pápát adott a világ katolikusainak, és a régi történelmi időkben katonáit adta az Oszmán Birodalom
terjeszkedése elleni harcnak, az most hirtelen az iszlám egy része? Nem volna ideje befejezni a politikai beszédekbe burkolt, hamis, kétértelmű kommunikációt,
és helyette egyszerűen kimondani az igazságot? Merthogy létezik egy igazság, amiről keveset beszélnek.
Ismét S. P. Huntigtont idézem, aki még az 1998-ban megjelent, A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében többek között azt írja: „Az
1979-es iráni forradalmat követően az Iszlám és a Nyugat között egy civilizációközi »kvázi háború« (kvázi háború = mintha háború) vette kezdetét”.
Ez a mintha háborúzás az 1990–91-es öbölháborúban sok tízezer civil áldozatot követelt. Megjegyzem, akkor nem vonultak politikusaink az utcára, de később sem,
amikor a Balkánon a bombázásokban civilek haltak meg, aztán 2001-ben Afganisztánban az amerikai, brit légierők bombatámadásakor, ahol nagyhatalmak bombáztak
egy szerencsétlen, szegény országot, legalább húszezer civil hunyt el. 2003–2011 között „terrorellenes” háború Irakban, több százezer civil áldozattal. A kvázi
háborút az egyik fél a terrorizmus eszközeivel, a másik oldal légi fegyverek bevetésével, sorozatos „büntető bombázásokkal”, titkosszolgálati akciókkal (lásd
CIA) és gazdasági szankciókkal folytatja.
Mi is ennek az őrületnek a háttere? P. S. Huntingtont sokan kinevették, sokan túlzásnak tartották állításait, miszerint a jövő konfliktusai nem ideológiák,
„izmusok” vetélkedése mentén, hanem az egyes civilizációk közötti ellentétekben kerülnek felszínre. Erre vonatkozólag már az ötvenes években elhangzottak
kijelentések. Például LesterPearson, Kanada egykori miniszterelnöke (1963–1968) írta 1955-ben: „A legnagyobb problémák a következő időszakban nem az ugyanazon
civilizációk közé tartozó nemzetek, hanem egyes civilizációk között támadnak majd.”
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=180276&cim=miert_nem_vagyok_charlie |
|
| panda |
|
Eddig 6 milliárd forint bevétele lett a Charlie Hebdónak
2015.01.23. 22:36
A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilapnak a szerkesztőség elleni 12 áldozattal járó merénylet után megjelent első számából nyomott mind a 7 millió példány el fog kelni, ezért újranyomják a lapot - idézte az MTI a lapterjesztő vállalat.
Az Index számítása szerint ez akkor eddig 21 millió euró bevételt, azaz közel 6,5 milliárd forint bevételt hozott a lapnak. Igaz, ez nem a profit, hiszen a lapkiadásnak költségei is vannak (kinyomás, terjesztés). A 7 millió példányból 6,3 millió Franciaországban kelt el, 700 ezret szállítottak külföldre, a legtöbbet Belgiumból rendeltek.
A francia médiában a "túlélők" lapjának nevezett újság utolsó példányait is kiszállítják szombat estig az újságosoknak. A terjesztő a hétvégén nyomja újra a lapszámot, s abból hétfőn további 300 ezret kapnak az árusok. A terjesztő jelezte, hogy a szerkesztőséggel megegyeztek abban: a történelmi lapszámot addig fogják újranyomni és terjeszteni, amíg van rá kereslet. ....
http://index.hu/kultur/media/2015/01/23/eddig_6_milliard_forint_bevetele_lett ... |
|
| mpd |
|
|
Berlinnek meg egy buzi. |
|
| mamácska |
|
Kivonultak a néppárti képviselők az emberi jogok magyarországi helyzetéről szervezett Európai parlamenti meghallgatásról. A liberálisok kérték a vitát az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságban. A magyar kormányszóvivő szappanoperához hasonlította a meghallgatást.
A homoszexuálisok, a cigányok, a hajléktalanok és a magyarországi zsidók hátrányos megkülönböztetése, valamint a civil szervezetek ellenőrzése miatt támadták leginkább az Orbán-kormányt a parlamenti szakbizottságban. „Az önök kormánya megfélemlíti a civil szervezeteket, persze, hogyha egyet megfélemlítenek, akkor nyilván a többit is. És a médiát is megfélemlítik, mert annyira távolt van a média megfélemlítésétől, hogy konkrétan törvényeket is hoz annak érdekében, hogy a függetlenségüket csökkentse” – mondta Louis Michel, liberális európai parlamenti képviselő.
A bizottság a norvég civil alap pénzeit elosztó Ökotárs Alapítvány vezetőjét, az átlátszó.hu főszerkesztőjét és a Civil Összefogás Fórum képviselőjét hívta meg, de a CÖF vezetője a résztvevők kiegyensúlyozatlansága miatt nem ment el.
„Az illegális és jogtalan vizsgálatokkal nem fogunk együttműködni, ilyen például, amit a KEHI végez, aminek nincs jogalapja”, mondta Móra Veronika.
Az Ökotárs ellen fél éve folyik vizsgálat, amely eddig több pénzügyi visszaélést is feltárt a szervezetnél. Móra Veronika az ülésen azt mondta: munkájukat a norvég fél soha nem kritizálta.
„Szerintem az a probléma, hogy ha egy kormány bármelyik bejegyzett, jogszerűen működő civil szervezettel problémája van, akkor minddel problémája van. Nem egy kormányzatnak kell megmondania, hogy egy országban működő civil szervezetek közül, melyik az, amelyik neki elfogadható és neki nem elfogadható. Ez nem számháború” – fogalmazott az Ökotárs Alapítvány igazgatója.
A magyar kormányszóvivő szerint nem jó a civil szervezetekkel példálózni, hiszen 80 ezer egyesület zavartalanul működik, egy tucatnyival kapcsolatban viszont törvényességi kifogások merültek fel.
„A mai nap csak egy újabb alkalom arra, hogy egy, már unalomig ismételt, többször megválaszolt kérdéssort újra és újra politikai értelemben felhozzanak. Ezért neveztem ezt a mai napon egy olyan szappanoperának, politikai szappanoperának, amelyben már a szereplők, sőt már a forgatókönyvírók sem nagyon tudják, hogy a történet miről szól” – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán azt mondta: a magyar kormány nyitott a párbeszédre, most azonban főként csúsztatások, valótlanságok hangoztak el. A meghallgatást a két magyar szocialista képviselő, Szanyi Tibor és Ujhelyi István az Orbán-kormány nemzetközi elszigetelődésének újabb fejezeteként értékelte.
www.hirtv.hu |
|
| Rendes Kis |
|
It is sad to see the freedom of speech vs. blasphemy debates. They miss the point: what is
legal is not (and should not be) the same as what is a good idea. And what is a bad idea is
not the same as what they should jail or shoot you for. You should have the right to say
absolutely anything. But you should decide not miss the opportunity to keep quiet (e.g. not
to provoke pointlessly).
... www.facebook.com/foldiak?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
A Charlie Hebdo, új, több millió példányban elkelt számának bevételeiből kártalanítják
a keresztény boltosokat, és a templomokat is újjáépítik. Ja, nem...
Felgyújtottak három keresztény templomot és egy francia kulturális központot pénteken
Nigerben a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen tüntetők. Egyidejűleg keresztény
kereskedők boltjait is megtámadták.
A demonstráció a mintegy 260 ezer lakosú Zinder városában volt, amely Niger második
legnagyobb települése a főváros, Niamey után. "Charlie maga a sátán!", "Nyelje el a
pokol Charlie híveit!" - skandálták a tüntetők. A felgyújtott templomok közül egy katolikus,
kettő protestáns.
... www.facebook.com/400999566615679/photos/a.405415726174063.79652.4009995666156 ...
... www.facebook.com/tibor.antal.562 |
|
|
| mediator |
|
nullum crimen sine lege!  - ha még működik egyáltalán ez a klasszikus jogelv itt ebben a széteső szürreális EU-birodalomban...
(Egyébként én már hűtöm a virtuális pezsgőt Marie Le Pen győzelméhez. Lesz itt még akkora sóhajtozás, nyüszítés, hogy csak na. Pláne, ha utána meg Merkel is megy a levesbe, hogy helyet adjon egy pragmatikus politikusnak, aztán megszólalnak a németek is, hogy kérik vissza a márkájukat... Szóval nem fogunk unatkozni! )
|
|
| Rendes Kis |
|
Ez az egész ügy azért álságos, mert a probléma nem az, hogy néhány zugfirkász mit ízetlenkedik egy sajtóhulladékban.
Még csak nem is az a probléma, hogy néhány zugterrorista kinyírja a zugfirkászokat.
A probléma az, hogy Rotterdamnak muszlim polgármestere van.
Azám, hazám ! |
|
| Jethro |
|
Azt marad ki itt a kontextusból, hogy nem a Charli Hebdoe volt az első anyázás ebben a vitában. A radikális muzulmánok gyűlölik a nyugatot és mindent megtennének, hogy bármekkora kárt okozzanak, erre azért voltak példák a CH nélkül is.
OK, ez az újság ízléstelen, ebben egyetértek, de egyrészt erre akkor sem a kalasnyikov a válasz, másrészt mi lesz a következő? A nők eltiltása az autóvezetéstől? A sonka betiltása? Állítólag Angliában egyes településeken már nem karácsonyoznak a munkahelyeken, mert sértheti a muzulmánok érzékenységét.
Legközelebb a hóembert építő gyerekeket lövik halomra, mert embert ábrázolnak, és az sértő? |
|
| Rendes Kis |
|
„Nekem van egy jó barátom, Alberto Gasparri. Ha ő elkezdené szidni az anyámat, akkor
számíthatna egy pofonra. Ez normális. Nem provokálhatsz senkit. Nem bánthatod mások
hitét sem. Nem csinálhatsz viccet mások meggyőződéséből” – magyarázta egy példán
keresztül Ferenc pápa, hogy miért vannak korlátai a szólásszabadságnak.
... www.facebook.com/onodi.jacinta?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
|
Amit mi itten művelünk, lassan már kimeríti a szerkesztőségtagadás büntetőjogi tényállását ! |
|
| mediator |
|
|
hát, igen, 9/11 után már minden lehetséges és annak az ellenkezője is |
|
| Rendes Kis |
|
|
Lehet, hogy valahol a Bahamákon lógatják a lábukat és röhögnek rajtunk. |
|
| mediator |
|
|
valami csak lett velük... én sokmindent el tudok képzelni ebben a zagyva átverős világban, de azt, hogy 10-12 ember bevonásával eljátsszák az egészet, azt csak úgy tudom elképzelni, ha az egész szerkesztőség tokkal-vonóval a piszkosszolgálatok kreatúrája |
|
| Rendes Kis |
|
A pontosság kedvéért, nem láttuk a szerkesztőség hulláját.
A földön fekve az életéért könyörgő rendőr hulláját láttuk, a szerkesztőségét nem. |
|
| mediator |
|
|
Egy franciaországi szerkesztőség pár önhitt idiótája túszul ejtette az 507 milliós Európát. Nekik már mindegy, de mi még élünk! |
|
|