| Téma: Oktatmány |
|
| Rendes Kis |
|
Nyilván: az oktatás nem légüres térben működik, hanem az általános kulturális (kulturálatlansági)
környezetben.
Tehát az illiberalizmus szellemét nem csak az oktatásban kell érvényesíteni, hanem az élet minden
területén.
Úgy is mondhatnám, hogy a kádári és posztkádári kontraszelekciót visszafordítani.
Ezt nevezhetjük delumpenizációnak. |
|
| mamácska |
|
Sajnos ezt látom a környezetemben, a gyerekeim környezetében is.
Mindegyik a másikat figyeli,milyen cuccban jár, milyen kocsija van,hová mentek nyaralni stb? Megy a rivalizálás,a sznobizmus keményen.
Az iskolai oktatás a mi időnkben szigorú volt ugyan,de megtanultuk,belénk verték a tudást.Most nem kell szégyenkeznünk. Ha néztek bármiféle vetélkedőt,amiben a kvízkérdések az általános tudást vizsgálják,szinte csak azok tudnak győzni,akik a
mi korosztályunkhoz tartoznak.A fiatalokat vagy nem érdekli,vagy nem törődnek vele. |
|
| mpd |
|
Egyetértek, de van egy bökkenő, amit Mamcsika igen jól kifejt később: a környezet. Lehetetlen egy ilyen komplex valamit, mint az oktatás, a környezet változásainak figyelembevétele nélkül vizsgálni.
A középiskolai oktatás már csak azért is undorító előttem, mert TELJESEN leépítik a biológiát. az, hogy hogyan működik az ember, hogyan nélkülözhető tudás egy mai ember esetében? Miféle intelligencia lehet enélkül? |
|
|
| mamácska |
|
Én úgy gondolom,hogy a környezet is sokat ront a mai fiatalok világnézetén.
Addig,amíg már az óvodákban elkezdődik a márkás cuccba öltöztetés és rivalizálás a szülők között,a gyerekek tv és számítógép előtti több óra hosszúságú "elfoglalása" amíg
a szülő dolgozik, nem mozognak,eltunyulnak teljesen. Aztán a sorkatonaság megszüntetése is probléma. Ha másért nem is volt jó, de a 6 hónap kiképzés alatt sportoltak és megtanították őket együtt élni másokkal, valamint a bajtársiasságot, a mások melleti kiállást,egymásra figyelést is. |
|
| Rendes Kis |
|
|
A megoldás kulcsszava alighanem az illiberalizmus. |
|
| Rendes Kis |
|
A hatvanas években, a komcsi pedagógia fellegvárában a Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolájában engem még olyan
tanarak oktattak, akik a Horthy-korszakban szocializálódtak.
A rendszerváltozás után, a gyerekeimet az egyházi iskolában olyan tanarak oktatták, akik a komcsi érában szocializálódtak.
Az unokatestvérem gimnazista korában néhány évet az Egyesült Államokban végzett.
Osztálymásodik volt, az osztályelső 1 Dél-Koreából érkezett ifjonc volt, akit odahaza reggel 9-től este 9-ig okítottak.
Egy kortársam ifi korában NB1-es kosárlabdázó volt, később edzőként működött idehaza, majd az USÁ-ban.
Aszondja, a 10 éves magyar gyerek toronymagasan jobb a hasonló korú usák gyereknél.
Viszont: nálunk a gyerekből 18 éves korára 1 életunt, fásult konzumidiótát faragnak, az usákokból pedig addigra kihozzák
az ambíciót, hogy vigye valamire, nem kell bíztatni, hajtani, csak technikai tanácsokkal ellátni, hogyan csinálja.
Nejem, aki pedagógosz, is megerősítette, hogy a magyar középiskolák outputja: a tragédiák. |
|
| mpd |
|
|
Tuggya a fene. Én ott kezdeném, hogy voltak idők (szerintem ez független a politikai berendezkedéstől), amikor még az iskolában oktatás és nevelés folyt. Ami ma ott folyik, arról kicsit más véleményem van. De mondom, asszem ez világszerte így van, szétválik a tömegoktatás és a kevés elit iskola ahol valóban tanulnak is valamit. |
|
| orosz_hussalata |
|
Van ennek mérésére objektív módszer?
Egyáltalán világos-e mi a cél? |
|
| Időszakos Állat |
|
|
Vannak emlékeim arról, hogy még az átkos idején mintha sokkal jobb lett volna a közoktatásunk, akár még viláxínvonalnak is számított állítólag. Vót valami felmérés erről akkor? Vagy mi alapján? |
|
|