| Téma: Európai Unió |
|
|
| mamácska |
|
Összeomolhat az EU?
Habár az EU-párti erők elnyerték az európai parlamenti helyek háromnegyedét a májusi választásokon, az általános közhangulat és az euroszkeptikusok lendülete azt jelzi, hogy az európai polgárok egyre inkább azon integráció ellen fordulnak, amit az ő nevükben hoztak létre - állapította meg Gareth Harding a Foreign Affairs mértékadó amerikai külpolitikai folyóiratban.
A brit újságíró úgy látja, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell úgynevezett demokratikus deficitjét, meg kell győznie az európai polgárokat, hogy valóban képes jobbá tenni életüket, máskülönben össze fog omlani.
Az EU-ellenes pártok nagy-britanniai és francia győzelme és más országokban - Ausztriában, Dániában, Görögországban, Magyarországon és Hollandiában - elért erős eredményük bizonyítéka annak, hogy az euroszkepticizmus ma már nem pusztán brit betegség, hanem az egész kontinensen elterjedt - írta a Missouri School of Journalism brüsszeli programjának vezetője.
Harding szerint ahhoz, hogy az EU visszanyerje az emberek bizalmát, alapvető változásokat kell végrehajtania működésében.
Először is, javítania kell PR-ján. Az európai intézmények nem hallgatják meg az európai embereket, és nem is kommunikálnak feléjük hatékonyan. Nem csoda, hogy a felmérések szerint az EU polgárainak kétharmada úgy érzi, az unió nem ismeri az emberek igényeit, háromnegyedük pedig úgy gondolja, nem hallják a hangját Brüsszelben.
Másrészt, mivel a kontinens lakosainak nagy része rendkívüli gazdasági nehézségekkel néz szembe, az Európai Bizottság szolidaritást mutathatna velük azzal, hogy megnyirbálja a brüsszeli bürokraták bőkezű juttatásait, illetve felszámol néhány "papírtologató intézetet", amelynek kevés a valódi haszna. Harding emlékeztet rá: a Bizottságban 25 ezren dolgoznak - ötödük pedig többet keres, mint a brit miniszterelnök.
Harmadrészt - és elsősorban - a populista hullámot csak úgy lehet megállítani, ha az EU képes lesz "pénzt tenni az emberek zsebébe", és a foglalkoztatás reális reményét tudja nyújtani polgárainak. Harding szerint az Európai Bizottság az elmúlt években ugyan drákói megszorításokat rendelt el, a munkahelyteremtés és a növekedés evangéliumát zengte - azonban ezek közül egyiket sem sikerült elhoznia. A Bizottságnak hatékonyabban kell használnia 140 milliárd eurós költségvetését: például munkahelyeket teremtő programokat kell indítania, támogatnia kell az innovációt, le kell bontania a még meglévő kereskedelmi korlátokat az EU-n belül, és meg kell kötnie a transzatlanti kereskedelmi szerződést az Egyesült Államokkal.
Az emberek megnyerésének a brit újságíró szerint az a receptje, hogy az EU kevesebbet csinál, de azt jobban. Brüsszelnek óvakodnia kell attól, hogy olyan várakozásokat támasszon magával szemben, amelyeket nem tud teljesíteni, ehelyett korlátozott célokat kell megfogalmaznia, de azokat sikeresen véghez kell vinnie. Mostanra már Franciaország és Németország - az EU két hagyományos "motorja" - is elismeri, hogy az uniós törvényhozás túlburjánzott.
Az EU konkrét lépésekkel teheti magát rugalmasabbá és kevésbé hiperaktívvá - írta Harding. Először is, ki kell vonni a szerződésekből az "Európai népek egyre szorosabb összefogására" vonatkozó kitételt, azaz fel kell adni az unió folyamatos mélyítésének célkitűzését (ez még az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésből származik, annak első mondata). Brüsszelnek eddig jószerivel minden kérdésre a "több Európa" volt az alapválasza.
Ha azonban a választóknak mindig a "több Európa" vagy a "nem Európa" között kell választaniuk, akkor előbb-utóbb a "nem Európa" mellett fognak voksolni. Az EP-választások eredménye éppen ezt látszik megerősíteni.
A szerződésekben ezenkívül le kell szögezni, hogy az EU-nak csak akkor szabad lépnie, ha megalapozott indoka van egy európai szintű intézkedésnek. Példának okáért nincs logikus magyarázat arra, hogy Brüsszel miért támogatja a francia gazdákat más államok adófizetőinek pénzéből, miért fizet belgiumi beruházásokat, vagy miért akarja meghatározni, hogy a brit orvosok heti hány órát dolgozhatnak.
Végül, az uniónak javítania kell elszámoltathatóságán. A brüsszeli intézmények hatalmas jogköröket birtokolnak, de anélkül működnek, hogy konzultálnának a polgárokkal - illetve figyelmen kívül hagyják azokat, ha "rossz" választ adnak (mint például az ír népszavazásokkor). Harding szerint a legjobb módja Brüsszel és ez európaiak szinkronba hozásának az lenne, ha a választók valóban beleszólhatnának abba, hogy ki legyen a Bizottság elnöke. Azt a Lisszaboni Szerződés is tartalmazza, hogy a Bizottság vezetőjének kinevezésekor figyelembe kell venni a parlamenti választások eredményét. Az EU-tagállamok vezetőinek be kell tartaniuk ezt az ígéretet.
Az Európai Unió mindig is elitista projekt volt, ám ez addig nem volt baj, ameddig csak egy nyugat-európai kereskedelmi klub volt. Mára azonban az unió egy szuverén állam számos sajátosságát hordozza - saját valutával, határőrséggel és a nemzeti költségvetésekbe való beleszólás jogával rendelkezik -, így intézkedései sokkal mélyebben érintik az európai polgárok életét. A polgárok támogatása és részvétele nélkül viszont az unió elsorvad.
Ennek megakadályozása érdekében az EU-nak demokratikusabbá és kevésbé tolakodóvá kell válnia, és mindenekelőtt bizonyítania kell, hogy képes jobbá tenni polgárai életét. Ha a sevillaiakat, szófiaiakat és stockholmiakat egyaránt képes meggyőzni arról, hogy csökkenteni tudja számláikat, állásukat és utcáikat biztonságosabbá, környezetüket pedig tisztábbá tudja tenni, akkor sikerrel járhat. Ellenkező esetben azonban recsegni-ropogni fog, végül pedig össze fog omlani - írta Gareth Harding brit újságíró a Foreign Affairs honlapján.
MTI |
|
| mamácska |
|
Jean-Claude Juncker kinevezéséről vitáznak a svéd, holland, brit és német kormány vezetői Svédországban. Angela Merkel szerint a néppárt továbbra is a luxemburgi politikust támogatja, de az ellenzők azt mondják: Juncker gyengítené a nemzeti jogköröket, ezért nem fogadják el a jelölését. A magyar kormány is más jelöltet akar Juncker helyett.
Egy csónakban eveznek Jean-Claude Juncker ellenzői és támogatói. A britek, hollandok és svédek szerint a luxemburgi politikus túl merev eurokrata. Ők liberálisabb Európát szeretnének, a nemzeti döntési jogkörök fenntartásával. „Sokszor kellett már magas rangú pozíciókat betöltő emberekről döntenem. Mindig azt mondom, először arról kell megállapodni, hogy mi is a munkaköri leírás, és csak utána tárgyalni arról, hogy ki a megfelelő jelölt” – mondta Mark Rutte holland kormányfő.
Juncker deklarált célja az európai egyesült államok megteremtése, az ellenzők szerint viszont ehhez a bizottsági elnöknek nincs joga. „A jelenlegi csúcsjelölt, Jean-Claude Juncker a lisszaboni szerződés szellemében nem megfelelő ember, de helyette konkrét névről egyelőre nem döntöttünk” – mondta Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.
Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia – a németekhez hasonlóan – az EU nettó befizetője, ők adják a pénzt a többi tagállamnak, Angela Merkel ezért ült le tárgyalni velük. „Mindenki tudja, hogy Juncker a néppárt jelöltje, és most nem is róla tárgyalunk, hanem arról, hogy milyen Európát szeretnénk a következő öt évben. Fontos, hogy a leendő biztos képes legyen például azonnali munkahelyteremtésre” – mondta a német kancellár.
Tovább folyik a vita: szerintük nem Juncker a megfelelőTovább folyik a vita: szerintük nem
Jean-Claude Juncker kinevezését a magyar kormány is ellenzi a föderális Európa koncepciója miatt. Az EP-képviselők július 15-én szavaznak az Európai Bizottság új elnökéről.
„Azt szeretnénk, hogy az Európai Unió nyitottabb, rugalmasabb szervezet legyen. A megszokott doktrínák helyett arra kell koncentrálnunk, hogy miként tudunk gazdasági növekedést generálni. Ehhez át kell alakítani sok intézmény működését, vezetését” – mondta David Cameron brit miniszterelnök.
A múlt héten felmerült, hogy Juncker helyett Christine Lagarde az IMF vezetői székéből átülne a bizottság élére, de a francia közgazdász ezt cáfolta. |
|
|
| Rendes Kis |
|
A brit sajtó tolakodó viselkedésére panaszkodik Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akit nem akar az Európai Bizottság élén látni David Cameron brit miniszterelnök. Az utóbbi újra összecsapott ez ügyben a Junckert támogató Angela Merkellel.
A két európai nagyhatalom első számú vezetője a héten újra megütközött egymással ebben az ügyben. A világ legfejlettebb országait tömörítő G7 brüsszeli csúcstalálkozója után "őszinte" beszélgetést folytattak Juncker jelöléséről. A diplomácia zsargonban ez a jelző azt jelenti, hogy meglehetősen keményen szembe mentek egymással - emlékeztetett Ben Wright, a BBC tudósítója. Cameront még a Barack Obama amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján is faggatták erről a kérdésről.
... http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kiborult_orban_ellenfele_johet_a_nepsz ... |
|
|
| mamácska |
|
Gazdasági érdekek miatt kérheti ismét az Európai Bizottság, hogy Magyarország hagyjon fel a rezsicsökkentéssel és az energiaárak hatósági árszabályozásával – jelentette ki Németh Szilárd.
A Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta, visszautasítják az Európai Bizottság ajánlását, ugyanis semmilyen jogszabály nincs, ami erre kötelezné Magyarországot. Németh Szilárd szerint nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar emberek is többször kiálltak már a rezsicsökkentés mellett.
– Elég világos, hogy pénzről van szó, ugyanis semmiféle jogszabály nincs az Unióban, semmiféle, amire hivatkozva kérhetnék azt, hogy a hatósági árszabályozást az egyetemes szolgáltatás területén vezessük ki. Egyértelműek számunkra a gazdasági érdekek, de az is, hogy a rezsicsökkentés politikája mellett Magyarországon egy békemenet és két és félmillió ember tett hitet – mondta Németh Szilárd. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Szájer: Juncker jelölése egy hatalomátvételi kísérlet
Nem személyi kérdés az Európai Bizottság elnökének megválasztása – mondta a Hír TV-ben Szájer József.
A Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József a Hír TV-ben hangsúlyozta: a magyar kormánypárt
továbbra is kiáll amellett, hogy az Európai Unióban a nemzetállamok érdekét kell képviselni és nem
szabad, hogy felboruljon az egyensúly a közös intézmények és a tagországok között. A politikus szerint
Jean Claude Juncker jelölése az Európai Bizottság vezetői posztjára gyakorlatilag egy hatalomátvételi
kísérlet. Szájer József emlékeztetett rá: a luxemburgi politikus egy olyan föderális Európa koncepcióját
támogatja, amelyet a Fidesz elutasít.
... http://mandiner.hu/cikk/20140601_szajer_juncker_jelolese_egy_hatalomatveteli_ ... |
|
| Rendes Kis |
|
Sajtóértesülés: Merkel kihátrált Juncker mögül
... Az ülés után Francois Hollande francia államfő azt mondta bizalmasainak, hogy egy Junckert
támogató "félmondat is elég lett volna az ügy elrendezéséhez" a német kancellár részéről. Cameron
fenyegetése azonban hatott, és így Merkel nem állt ki Jean-Claude Juncker mellett.
... Angela Merkel attól tart, hogy az Európai Tanács befolyásának csökkenésével és az EP
megerősödésével felborul az egyensúly az uniós intézmények között, Nagy-Britannia pedig kilép az
EU-ból, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
... Ugyanakkor ha az EP marad alul, a választók úgy érezhetik, hogy becsapták őket - írta a Spiegel,
hozzátéve, hogy Merkel szükség esetén hajlandó feláldozni a néppárti csúcsjelöltet, de nem akar a
választókat becsapó politikus szerepébe kerülni. Ezért Junckernek önként vissza kellene vonulnia,
amit a jelenlegi állás szerint annyira nehéz elérni, mint "elképzelni egy szögletes kört" - áll a
hamburgi hetilap beszámolójában. A német kancellár mindenesetre pénteken egyértelműen kiállt
Jean-Claude Juncker mellett, és azt mondta, minden megbeszélést abban a szellemben folytat, hogy a
néppárti csúcsjelölt legyen a brüsszeli bizottság következő vezetője. A Spiegel szerint akár hinni is
lehet a kancellár szavaiban, de a hitelességét a tettein is le lehet mérni, amelyek azonban "egyelőre
más nyelvet beszélnek, a választásokra fütyülő hatalom nyelvét".
... http://www.hirado.hu/2014/06/01/sajtoertesules-merkel-kihatralt-juncker-mogul ...
... www.facebook.com/gbathori?fref=nf |
|
| mpd |
|
|
Sőt. Szinte mindenki utálja ott. De Hmvhely annyira elkötelezett jobbos falu, hogy ha maga Belzebub indulna a fidesz, de méginkább a kdnp színeiben, azt is megválasztanák, minden utálkozásuk ellenére. Ez Rapcsáknak köszönhető, úgymond hagyományt teremtett. |
|
|
|
|
| tiszavirág |
|
|
A hódmezővásárhelyiek meg voltak vele elégedve.... |
|
|
|
| mpd |
|
|
Uramatyám!!! OV akar lenni a Bizoccság elnöke!!! |
|
| Rendes Kis |
|
Orbán–Merkel koalíció Juncker ellen
Uniós vezetők három éve megpuccsolták volna, az európai választás után mégis befolyásos helyzetbe került a magyar
miniszterelnök, a Fidesz nélkül ugyanis hibahatáron belüli a Néppárt parlamenti többsége. Miért Orbán Viktor lett a
Jean-Claude Juncker-ellenes uniós kormányfői koalíció élharcosa?
... http://hetivalasz.hu/vilag/orbanmerkel-koalicio-juncker-ellen-77259/ |
|
| mamácska |
|
Angela Merkel német kancellár már nem támogatja teljes mellszélességgel Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság következő elnökének. Ezzel engedett több EU-tagország vezetője, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyomásának, akik Juncker ellen foglaltak állást.
Az Európai Bizottság (EB) következő vezetőjét a jelöltek széles tablójából kellene kiválasztani - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a tegnapi uniós csúcsértekezlet után, amivel nyílttá tette a poszt elnyeréséért folyó versenyt. Az ötórás tanácskozás után született döntés komoly presztízsveszteség Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnöknek, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport korábbi vezetőjének, aki az Európai Néppárt (EPP) hivatalos jelöltje - emlékeztet a Financial Times (FT). |
|
| panda |
|
Erősödik a Juncker-ellenes néppárti tábor
2014. május 27., kedd 17:40, frissítve: kedd 20:49 , forrás: MTI, MNO, szerző: BuL
Egyre szilárdabb a Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnökjelölttel szembeni belső ellenzék, aminek most élére állt David Cameron. Juncker legfőbb hibájának a föderális EU túlzott támogatását tartja a brit kormányfő.
http://mno.hu/kulfold/erosodik-a-juncker-ellenes-nepparti-tabor-1228850
|
|
| orosz_hussalata |
|
|
Meglepő, hogy a felvidékiek ugyanúgy két képviselőt küldenek ( igaz két pártból), mint az erdélyiek, holott létszámban azért igen jelentő eltérés van. |
|
| mackó |
|
Pont ilyet kerestem! Kösz.  |
|
|
| mamácska |
|
Egyre szilárdabb a Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnökjelölttel szembeni belső ellenzék, aminek most élére állt David Cameron. Juncker legfőbb hibájának a föderális EU túlzott támogatását tartja a brit kormányfő.
Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnökévé való jelölése ellen lobbizik a brit kormányfő, aki Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének – tudta meg a Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből.
A Financial Times című lap értesülése szerint David Cameron más jelöltekkel is előállt, Jean-Claude Juncker helyett Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel, valamint Jyrki Katainen finn miniszterelnököt is szívesen látná az Európai Bizottság élén.
Sértődékeny Juncker, de nem áll ki
Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is. RÉSZLETEK
A brit kormányfő a brit EU-tagság jövőjéről szóló, 2017-ben esedékes népszavazásra való tekintettel állítólag azt szeretné, ha egy „szimpatikus” elnöke lenne a bizottságnak Juncker helyett, akinek az euró köré épülő egységes Európáról vallott nézetei nem csengenek egybe a brit közvéleményével. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta Cameron párttársainak a hírek szerint. Ismert, Orbán Viktor pontosan ugyanígy fogalmazott szombaton a Hír TV P8 című műsorában.
A konzervatív brit kormányfő már pénteken arról beszélt, hogy mind Juncker, mind pedig szociáldemokrata ellenlábasa, Martin Schulz jelölését elutasítja, mert mindkét politikus túl „föderalista”. A Reuters úgy tudja, Cameron már a hétvégén felvette a kapcsolatot más állam-, illetve kormányfőkkel, hogy alternatívákról egyeztessen velük. A hírügynökség szerint hat ország vezetőjével beszélt telefonon, köztük Angela Merkel német kancellárral, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Juncker elhasalhat, ha Cameron összerakja a tábort
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen brüsszeli találkozón tekintik át a vasárnap lezárult európai parlamenti választások nyomán előállt helyzetet, ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó személyi jelölés ügyét.
David Cameron irodájának szóvivője szerint a brit „miniszterelnök egyetértett kollégáival abban, hogy a keddi találkozó csak kezdete a folyamatnak és több egyeztetésre lesz szükség az elkövetkező hónapokban”.
Hírügynökségek megjegyezték, amennyiben David Cameron a maga oldalára tudja állítani a felsorolt hat EU-tagállamot, nem lesz meg a szükséges többség Juncker jelöléséhez.
Angela Merkel hétfőn kiállt a luxembourgi politikus jelölése mellett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egyetlen párt sem tudja csak a saját erejére támaszkodva meghatározni, hogy ki legyen a bizottság következő elnöke.
|
|
|