| Téma: Autonómia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Új elnöke van Katalóniának,
Carles Puigdemont, aki megtartja elődje 18 hónapos programját, amelynek végén megalakul az
önálló katalán köztársaság. Ennek része egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozási
folyamat, amelynek során a katalánok kinyilvánítják legfőbb nemzeti elveiket, továbbá egy
önálló társadalombiztosítási rendszer megalkotása, és egyebek mellett a katalán nemzeti
bank létrehozása.
... www.facebook.com/fontosvagy/photos/a.233656216693470.56037.187185611340531/99 ... |
|
|
|
| mamácska |
|
„Elegem van Romániából” – ez nem egy erdélyi magyar, hanem Sabin Gherman román föderalista gondolkodó alapvetése. Huszonöt éve nincs román partnere az autonómiáért harcoló erdélyi magyar kisebbségnek, ez most megváltozni látszik. Az autonómiáért harcoló román politikusok és közgondolkodók vázolták föl elképzeléseiket egy kerekasztal-beszélgetésen, a Tusványosi szabadegyetemen.
Nincs közös nyelv, nincs tisztázva, mint jelent Erdély autonómiája, ezért nincs párbeszéd a magyarok és románok közt – fejtette ki Sabin Gherman, román föderalista gondolkodó, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója, a témában rendezett pódiumbeszélgetésen.
ERDÉLY AZ ERDÉLYIEKÉ
Gherman felidézte, hogy az erdélyi románság többször is harcolt az autonómiáért. Az Erdély az erdélyieké elnevezésű 1919-ben alapított mozgalom már akkor azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi románok kevesebb jogot élveznek, mint a monarchia idején. Az erdélyi románság is érzékeli azt, hogy Bukarest szándékosan verte szét gazdaságilag Erdélyt, és a vezetők párbeszédei is inkább csak gátolják a közeledést.
Gherman kifejtette, kutatások igazolják vissza, hogy a korábban létrehozott gazdasági régiók életképtelenek, mert nincs saját területi, kulturális identitásuk. Erdély és egész Románia számára az igazi modernizáció egyet kell jelentsen a föderalizációval. A politikus szerint az RMDSZ autonómiai javaslatai technikailag irigylésre méltóan jó modellek. Az autonómiatörekvésekben a két kultúra egyenlőségét kell kihangsúlyozni mind jogi, mind nyelvi tekintetben. Nem volna szabad egymás ellenében jogokat megfogalmazni.
ROMÁNIA FÉL ÖNMAGÁTÓL
Gherman szerint Európa számára is érték, hogy Romániának van az egyik legnagyobb etnikai diverzitása az Unióban. Emiatt is felháborító, hogy a román vezetés nyomására a három közvélemény-kutató cég nem hajlandó felmérni, milyen is az erdélyi autonómia támogatottsága. A politikus felidézte, hogy az autonómiatörekvéseket támogató petícióhoz tizenkilenc-ezer aláírást gyűjtöttek össze a szükséges tízezerhez képest. A román vezetés erre fölemelte a küszöböt. Gherman szerint az autonómia támogatottsága akár az ötven százalék fölé is emelkedne egy esetleges közvélemény-kutatás alkalmával.
A politikus hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés azért is a legfontosabb, hogy a források ne vándoroljanak Bukarestbe. Teljesen természetes, hogy a magyarok félnek az asszimilációtól, a románok pedig nemzetük elárulásának éreznék a magyar ügyhöz való csatlakozást, ezért érzékenyen kell megfogalmazni a közös célokat. Gherman szerint a románságnak nem szabadna félni az etnikai sokszínűségtől, hiszen Európa Bartók közvetítésével ismerhette meg a román népzenét. Ilyen erőteljes kulturális eredményeket is képes lenne felmutatni a soknemzetiségű autonóm Erdély.
EL KELL ISMERNI, NEM VOLTUNK JÓBAN, DE TÚL KELL EZEN LÉPNÜNK
Az Erdélyi Demokratikus Liga nevében első alkalommal beszélt a magyar hallgatóság előtt Lucian Constantin, elnök. Constantin hangsúlyozta, hogy Erdélynek teljesen más kulturális és gazdasági gyökerei vannak, mint Románia más területeinek. A párt vezetősége emiatt a transzilvanista elvek alapján német, román és magyar vezetőkből áll. Legfontosabb feladatának egyelőre azt nevezte, hogy egyesületeken keresztül mindenhol jelen legyen a párt, és dialógusokat kezdeményezzen a félelmek eloszlatása érdekében.
SECURITATE-VAL AZ AUTONÓMIA ELLEN
Próbapert kezdeményez, hogy kiderüljön, valóban ellentétes -e a román alkotmánnyal a területi autonómia – fejtette ki Fancsali Ernő, a beszélgetés magyar résztvevője. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökének elmondása szerint számtalan autonómiát népészerűsítő kezdeményezést gáncsoltak el a román hatóságok a fentiekre hivatkozva. Fancsali példaként említette a három nyelvű plakát engedélyeztetésének megtagadását Kolozsváron.
A politikus szerint a mozgalom amúgy is szúrhatja román vezetés szemét, a securitate több alkalommal megpróbálta szétbomlasztani a kolozsvári tagszervezetet, két alkalommal pedig megakadályozták a mozgalom bejegyzését. Fancsali szerint egyelőre elképzelhetetlen, hogy német-román-magyar közös pártot alapítsanak, a magyar kisebbséget egyelőre túlságosan bizalmatlan a románokkal szemben.
www.pestisracok.hu |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar kérdés a Cotroceni-palotában
Forrás: kitekinto.hu
Klaus Johannis államfő belpolitikáért felelős tanácsosával, Laurențiu-Mihai Ștefannal tárgyalt
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttsége tegnap a Cotroceni-palotában.
Sándor Krisztina ügyvezető elnök, valamint Mátis Jenő és Nagy Pál alelnökök az autonómia, a
regionális átszervezés, a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata, valamint
a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tárgykörében egyeztettek az államelnöki
hivatal belpolitikai tanácsadójával.
Az EMNT vezetői hangsúlyozták: az autonómia Románia minden lakosának érdekeit szolgálná, és az
erdélyi magyar közösség fejlődésének garanciája. Laurențiu-Mihai Ștefan felhívta a figyelmet
arra, hogy a közéleti témákban megjelenő nyilatkozatok és tudományos munkák, valamint a magyar
közösségen belüli politikai viták – a nyelvi korlátok miatt – sok esetben elérhetetlenek a
szélesebb romániai közvélemény számára, ezért – véleménye szerint – minden lehetőséget meg
kellene ragadni ennek megoldására.
marosvasarhelyiradio.ro
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=184486&cim=magyar_kerdes_a_cotroceni_palot ... |
|
|
| mamácska |
|
Ha a regionális választáson a nacionalisták nyernek, két éven belül elszakadhat Katalónia Spanyolországtól.
Terveik szerint ugyanis tíz hónapon belül új katalán alaptörvényt fogadnának el, amit egy népszavazáson hagynának jóvá. Ezt követően legkésőbb 2017 márciusában mondhatnák ki a függetlenséget. A jobbközép katalán kormány tavaly novemberben népszavazást akart tartani a függetlenségről, de akkor a spanyol alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette a voksolást, amelyet végül jelképes referendumként tartottak meg.
www.hirtv.hu |
|
|
|
| mamácska |
|
2015-03-15 12:28
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro.
Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Csak Erdély érdekli a befektetőket
Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző.
A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá.
Johannis erősítheti a szándékot
Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély. Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt.
Hangzatos következtetések
Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.
mno.hu, erdely.ma
|
|
| Rendes Kis |
|
 Újabb ruszin gyűlés Kárpátalja autonómiájáért
A március 14-én tartott gyűlésen részt vett a “Podkarpatszkij Ruszinok
Egyesülete”, a “Ruszin Mozgalom”, a “Podkarpatszkij Ruszin Szojm”, a
“Duhnovics Egyesület”. A közös követelésük az, hogy ...
... http://karpathir.com/?p=27863 |
|
| Rendes Kis |
|
 Román lap: Erdély el fog szakadni Romániától
Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul National.
A román lapba Ilie Șerbănescu írt elemzést, amelyet a kolozsvaros.ro közölt magyarul. A neves közgazdász és egykori
reformügyi miniszter (1996-98) szerint az ország új elnöke nem kerülheti meg, hogy Erdély és a Regát folyamatos
távolodásával foglalkozzon. A szakember rámutat. minden régiók a politikai határoktól függetlenül a gazdasági, hatalmi
pólusok vonzáskörzetében mozognak. Úgy látja, hogy
Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és
sokkal közelebb vannak.
Miközben Brassóból, vagy Nagyszebenből nem vezet gyorsforgalmi út Bukarestbe, az autópályák nyugat felől “megérkeztek
Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé”. A külföldi befektetések “leragadnak” Erdélyben, és a Johannis
személyétől remélt német tőkebeáramlás is csak a Kárpátok ívéig jut el. Șerbănescu rámutat: Temesvárt és Kolozsvárt
hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, míg ezeket a városokat hetente több tíz járat kapcsolja Budapesthez,
Bécshez, és Frankfurthoz.
A politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése
– vonja le a következtetést a szerző.
Șerbănescu szerint a régió már érzelmileg is egyre kevésbé kötődik az ország többi részéhez.
“Az erdélyi többségi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák (Miticã Dragomir
a román Csányi Sándor, 18 éven át állt a román futballszövetség élén, amúgy hírhedten korrupt milliárdos, tavaly vád alá
is helyezték) pedig csak szórják a pénzt!”
Az eddig nagyjából tényszerű elemzés itt távolodik el (sajnos) erősen a valóságtól. A szerző ugyanis nem kevesebbet állít,
mint, hogy “már javában zajlanak a tárgyalások” a nagyhatalmak között Erdély leválásáról, amelyeknek Románia “csak
egyszerű nézője”.
... http://karpathir.com/?p=27646 |
|
|