| Téma: Ukrajna |
|
| Rendes Kis |
|
De, olvastam, a "határvidék" státuszon el is merengtem.
Nincs is azzal semmi bajom, csak annyi, hogy Kárpátalja ne az ő, hanem a mi határvidékünk legyen. |
|
| mpd |
|
Hát osszad barátom, a történelem amúgy is művészet, megmondta már Spengler. (Vagy hogyhítták azt a Namianeve fickót)
Nem hiszem, hogy ne lenne történész, aki nem 4, 5 vagy 6 részre osztja a keleti szlávokat, hanem tizennégyre, mint ahogy olyan is bizonyosan van, aki tagadja hogy egyáltalán léteztek.
(Ld. még (33), mert a (35) írásakor azt még nyilvánvalóan nem olvastad) |
|
| Rendes Kis |
|
Nem sokat nyomoztam, a Gúgli szerint a krajina szlovák szó és azt jelenti, hogy ország.
Csipetnyi fantáziával és halvány orosztudással ehhez "u" elöljárót biggyesztve hajlamos vagyok elhinni a "határvidék"-et.
És, mint mondám, arra is hajlamos vagyok, hogy a keleti szlávokat 3-nál több csoportra osszam.
Különös tekintettel a kárpátaljai ruszinokra, akiket több szál fűz a Szent Koronához, mint a Kijevi Ruszhoz. |
|
| mpd |
|
|
Na ennyit az ukrán eredetmítoszról. |
|
| mpd |
|
Az ukránoknál a „kisorosz” elnevezés a 19. századig élt, akkor kezdte felváltani az
„ukrán”. Az „Ukrajna” mint területi megjelölés már a 13. századtól kezdve kimutatható a
szónak eredeti, „határvidék” jelentésében. A „határvidék” státusz időről időre más-más
területekre volt értendő, és egyáltalán nem kötődött stabilan egy meghatározott földrajzi
térséghez. „Ukrajná”-nak nevezték a halicsi fejedelemség és a litvánok közötti
„határsávot” éppúgy, mint a Russia Minor és a tatárok közötti ütközőzónát. Ez utóbbi
különösen sokat változott. |
|
| mpd |
|
Nem kellett volna sokat nyomoznod pedig.....
Ukrajna = határmellék. Krajina a mai napig határt jelent a szlávoknál.
Ott van a linkelt könyvben, mindjárt az elején.
Azaz, nemhogy az ország kapta volna a népről a nevét (mint Magyarország), hanem egyenesen az ott élő népeket emlegették úgy, hogy "határmellékiek".
Egyébként sincsen igazad, merthogy a kijevi Rusz idején arrafelé élt szlávok közös ősei a mai oroszoknak és ukránoknak. Azaz, nincs értelme annak a kérdésnek*, hogy melyik volt előbb: ha egy az eredetük, akkor bizony pontosan egyidősek. És az ukránoknak (mint a szlovákoknak vagy a románoknak) csak legújabban jutott eszükbe külön eredetmítoszt fabrikálni. Akik igazából valamennyire őseiknek tekinthetők (ha már mindenáron külön eredetet akarnak a ruszkiktól), a kozákok, azok meg mindig is orosznak vallották magukat.
*Ugyanaz a kérdés, mint ha pl. azt kérdezed: az ember és a csimpánz közös őse vajon ember volt vagy csimpánz? Ez is egy tökéletesen értelmetlen kérdés. |
|
| Rendes Kis |
|
Persze, azt azért még nem ártana bizonyítani, hogy keleti szlávból pontosan 3 féle van
és nem 2 és nem 4.
Mint ahogy a francia, a német és az olasz identitás is XIX. századi találmány.
Lehet, hogy az ukrán identitást a Habsburgok találták ki a cár atyuska ellenében ... |
|
| Rendes Kis |
|
Noshát: azok a keleti szlávok, akik se nem szürke oroszok, se nem fehér oroszok: azok az ukránok.
Hogy honnan kapták az ukrán nevet, azt még nem tudtam kinyomozni.
Az "ukrajna" szó valószínűleg egyszerűen "ország"-ot jelent.
Tehát lehet, hogy az "ukrán" az egyszerűen "ember"-t ... |
|
| mpd |
|
A normann–varégok kelet–európai jelenlétét és államalkotó részvételét
a Kijevi Rusz létrejöttében nem lehet tagadni, hiszen a források ezt egyértelműen
igazolják. Ugyanúgy a szlávok sem rekeszthetők ki az államszervezés folyamatából.
Hozzátennénk, a jelenleginél több figyelmet érdemelne a balti, a finn és a török elemek
szerepe a Kijevi Rusz etnikai rétegződésében, a varég és a szláv etnikai összetevőknél
valószínűleg kisebb súllyal.
A Kijevi Rusz a keleti szlávok, a normann–varégok, és a fent említett kisebb etnikumok
összeolvadásából keletkezett államalakulat volt. A PVL tanúsága szerint a Kijevi Rusz
11
lakói önmagukat russzkij-nak nevezték, önelnevezésük tükröződött a szomszédos államok
11–13. századi szóhasználatában. A Ruszt alkotó etnikumokat a szlávok asszimilálták, de
ennek következtében a keleti szláv tömb maga is differenciálódott. A későbbi Ukrajna
szempontjából a szláv – varég elem mellett a sztyeppei csoportok érdemelnek kiemelt
figyelmet, a finnséghez tartozó csoportok az ukrán etnogenezis szempontjából kevésbé
lényeges szerepet játszottak. |
|
|
| mpd |
|
1. Nép és ország – egykor és ma
Ukrajna és az ukrán nép történetének megírásakor ugyanazt a kérdést kell feltenni, mint
minden mai nép történetének kutatásakor: mely időpontig vezethető vissza a mai állapot
akár földrajzi akár etnikai értelemben. Azaz meddig lehet meghatározó szempontnak
tekinteni a nyelvi–kulturális identitáson alapuló közösségtudatot, és hol a határ, amikor ezt
el kell vetnünk. A kérdésre munkánk egésze fog választ adni. Áthidaló megoldásnak
kínálkozik a mai földrajzi keretekből (országhatár) való kiindulás, azaz a mai Ukrajna
területén élő civilizációk teljeskörű bemutatása. Ami miatt ezt mégis elvetjük, az az, hogy
pl. sem a Fekete-tenger melléki görög kolóniák, sem a szlávok megjelenése előtti
népvándorláskor sztyeppei civilizációinak hagyatékát nem tekintjük az ukrán történelem
meghatározó elemének; mivel a területi egybeesésen túl semmi nem kapcsolja a kialakuló
Ukrajnához. Mindezeket előrebocsátva rögzíthetjük vizsgálódásunk egyik pillérét: az
ukrán történelem kezdeteit a szlávok kelet–európai megjelenéséhez, illetve a szláv
népesség differenciálódásával a keleti szláv tömb elkülönüléséhez kötjük.
A keleti szláv csoporton belüli differenciálódás viszonylag kései volta (13–14. század)
miatt kell leszögeznünk, hogy a Kijevi Rusz létrejöttének és régiók bomlásának időszakát,
mint a keleti szlávok történetének közös gyökerét és alapját szemléljük. Mind a keleti
szlávok, mind azon belül az orosz, ukrán, belorusz etnogenezisben fontos szerep jutott
azoknak a népcsoportoknak, amelyekkel találkoztak, szimbiózisban éltek, vagy
asszimilálták őket. A nagy területen szétszórva és jelentősen különböző éghajlati
körülmények között élő, más-más közösségekkel kapcsolatba kerülő keleti szlávok
valószínűleg sohasem alkottak teljes nyelvi és kulturális egységet, ezért óorosz népről
(drevnerusskaia narodnost’ beszélni illúzió. Ezt az egységet a szerveződő politikai
alakulat (Rusz), a Bizáncból felvett ortodox kereszténység és a nyomában keletkezett
írásművek nyelvezete sugallja. Azaz: a középkor valóságát olyan szemponton keresztül
mutatja be, amelyet a kor felfogása meghatározónak tekintett, illetve a hatalmat gyakorló
elit szemszögéből fontos volt. Az etnikailag heterogén, sztyeppei elemekkel keveredett
varég–szláv fejedelmi dinasztia valóban egységesen saját uralma alattinak tekintette a
Kijevi Rusz egészét. Ezt fejezte ki a „russzkij” megjelölés, amely nem etnikai, hanem
alattvalói–függőségi hovatartozást jelölt. A kereszténység felvételét a dinasztia uralma
alatti terület egészére kiterjedő – a nagyfejedelem által támogatott – misszió eredményezte.
A korai írásművek keletkezési helye is valamely fejedelmi központhoz (és ezzel
megegyező püspöki székhelyhez) köthető. Ezen szint „alatti” valóság mindig is sokszínű
volt, ezt mutatja a törzsi hagyományokra visszanyúló szokásrendszer (ld. az őskrónika 12.
század elején rögzített adatait), vagy a szájhagyományban hosszú ideig fennmaradt
mondavilág (bilinák). |
|
| mpd |
|
Keleti szláv törzsek éltek arrafelé, akik sem oroszok, sem ukránok nem voltak. (Nem lévén még akkor ilyen nevű népek)
Népvándorláskori népmaradványokkal karöltve.
Aztán lengyelek, litvánok, lipekek (asszimilálódott tatarak) jöttek-mentek.
Annyi erővel, mint az ukránok, a svédek-dánok is magukénak követelhetnék a Rusz egész területét, tekintve, hogy Rurik hódoltatta azokat annak idején. Aztán a fiai, vejei jó szokás szerint egymás ellen fordultak, így lett Kijev mellett Novgorod és Moszkva is központ.
Vitába szállhatnál IV. Ivánnal e kérdésben, ő az orosz birodalom legitimációjához kompletten fel (itt-ott át-)dolgozta a történelmet, természetesen magát is Rurikovicsnak beállítva. És, láss csodát, az akkori keresztény egyházak, hosszas viták után bár, de el is fogadták ezt az érvelést. |
|
| Rendes Kis |
|
Pontosan a Kijevi Ruszra gondolok.
Szerinted az kiknek az országa volt ? |
|
| mpd |
|
|
Nafene. Egy sosemvolt országnak hogyan lehet történelme? Csak nem a Kijevi Ruszra gondolsz? az annyira volt ukrán, mint amennyire én hottentotta vagyok. |
|
| Rendes Kis |
|
Ukrajnának nagyobb múltja van, mint Oroszországnak.
Csak a tatárjárás őket még jobban megviselte, mint minket. |
|
| mpd |
|
Amúgy is, kezd orwelli lenni ez a helyzet. A ruszkikkal mutyizó Tyimosenkót lecsukatta Janukovics, akit most szintén ruszkibarátsággal vádolnak. Közben,a nyilvánvalóan a ruszkikkal való bizniszelésben meggazdagodott oligarchák verik a tamtamot.
Most akkor Óceániával vagy Eurázsiával állunk harcban? Ki kicsoda?
Egy biztos: arrafelé mindenki hazudik, aki csak megszólal.
Mi meg erősen aggódunk a drága Ukrajna (ami sose volt a történelemben, nyilván nem véletlenül) területi integritása miatt. |
|
| mpd |
|
Annyira imádom, hogy aggódunk Ukrajnáért, miközben ukránok (ne legyenek kétségeink: hazafiaknak tartják magukat, és mások is őket) felgyújtják a vereckei emlékművet.
Én azt mondom: ott rohaggyon meg egész Ukrajna, annyira se érdekel mint a harangöntés. Az ottani magyaroktól hands off!!!, mert különben mi is bevonulunk a Kárpátajjára. (Na jó, majd felbérelünk valami zsoldosokat) |
|
| mamácska |
|
Megszólalt Putyin: "nem akarunk háborút kezdeni Ukrajnával"
2014. március 04., kedd, 12:06 Utolsó frissítés: 2 perce
Szerző: hvg.hu
Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján válogatott újságírók előtt. Arról beszélt: alkotmányellenes hatalomátvétel, puccs zajlott le Ukrajnában. Szerinte most nincs szükség arra, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába, de a lehetőséget fenntartják, háborúzni azonban nem akarnak. Az orosz lépéseket Putyin "humanitárius küldetésnek" nevezte, kijelentve: nem akarnak senkit sem szolgasorba dönteni. Az elnök most először szólalt meg az ukrán válsággal kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatóján az újságírók szinte elárasztották kérdésekkel az orosz elnököt, aki láthatóan alig bírta jegyzetelni a záporozó kérdéseket.
Putyin értékelése szerint alkotmányellenes hatalomátvétel, puccs zajlott le Ukrajnában. Szerinte Janukovics szinte mindenbe belement az ellenzékkel, sohasem adott ki tűzparancsot, sőt arra adott utasítást, hogy a rendőrök vonuljanak vissza Kijevből. Amikor elutazott Harkovba, a hatalmat átvették tőle. Radikálisokat látni Kijev utcáin, még ma is – tette hozzá az orosz államfő. |
|
| panda |
|
Na nemá, a GDP igenis hasznos dolog...
Főleg, a kenyérre kenhető változata. 
|
|
| mamácska |
|
Visszarendelte az ukrán határ közelében lévő orosz katonai egységeket Vlagyimir Putyin elnök. A csapatok hivatalosan gyakorlatoztak. A Krím félszigeten azonban továbbra is vannak orosz katonák, de újabb akció nem történt.
Az orosz fekete-tengeri flotta már hétfőn cáfolta, hogy kedd hajnalig adtak volna ultimátumot az ukrán hadseregnek a kivonulásra. Az orosz közlemény az ukrán háborús retorika részének nevezte a rémhírkeltést. Az orosz egységek nem szálltak meg újabb, még ukrán ellenőrzés alatt álló laktanyát, de azzal fenyegetnek, hogy megszüntetik a támaszpontok áram- és vízellátását.
www.hirtv.hu
|
|
| Rendes Kis |
|
 Orosz hadműveletek Ukrajnában? – A NATO főtitkára „aggódik"
Orosz harckocsik bevetésre készen Szimferopol határában - Forrás: hotnews.ro/YouTube
Aggodalmát fejezte ki délelőtt a Krím-félszigeten zajló események miatt Anders Fogh Ramsussen NATO-főtitkár. A politikus a Twitteren közzétett rövid üzenetében emellett azt írja: „felszólítom Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely növelheti a feszültséget, vagy félreértésre adhat okot".
... http://erdely.ma/vilag.php?id=159531&cim=orosz_hadmuveletek_ukrajnaban_a_nato ... |
|
| Rendes Kis |
|
Rossz kijevi üzenet
Forrás: igazmondo.hu
Nagyon rossz üzenet az, ha egy győztes kisebbségekbe köt bele örömünnep gyanánt. Tényleg az uniós mércével is korrektnek tekinthető nyelvtörvény jelentette a legnagyobb akadályt a megújulni vágyó Ukrajna útjában? Valóban e jogszabályon áll vagy bukik az ukrán állam jövője?
Mi, magyarok nem éppen pozitív határon túli tapasztalataink miatt reagálunk különösen érzékenyen az ilyen lépésekre még akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy Kijevben mindent az ukrán–orosz ellentét ír felül, s ennek az olykor szó szerint vérre menő harcnak csak passzív elszenvedői a kárpátaljai magyarok. Korábban a balti államok, mostanában talán Moldova példája mutatja leginkább, mennyire nehéz a független államiság stabilizálása az oroszosító szovjet évtizedek után. A végletesen megosztott Ukrajnában ugyanakkor naiv az, aki azt hiszi, hogy egy nyelvtörvényen múlik az új nemzetállam megteremtése.
Ha az oroszellenes és nacionalista jelszavak mellett Európa nevét is zászlajára tűzte a Janukovicsot elzavaró, alakulóban lévő új hatalom, akkor legalább a látszatra adnia kellene egy keveset. Ugyanez fordítva elmondható Brüsszelről is. Ha Klicsko vagy akár a szélsőjobboldali Tyahnibok jó volt előretolt csatárnak a Moszkvával folytatott geopolitikai harcban, akkor most, a meccs megnyerése után illene hangosan jelezni Kijev formálódó vezetésének, hogy a gólok megünneplése közepette nem való lerúgni a nézők fejét. Kárpátalján a magyarok feszülten, szorongva, de többnyire távolságtartón szemlélték a vérfagyasztó történéseket. Ez a közel százötvenezres közösség Európát választja Oroszországgal szemben, hiszen akadálymentes kapcsolatot akar tartani Magyarországgal, élvezni akarja a mozgásszabadságot, és jólétet remél a nyugati iránytól, bárki is képviselje azt. Ugyanakkor a kárpátal-jaiak az utóbbi negyed évszázadban semmit sem kaptak Kijevtől, így a hatalomért ölre menő politikusok nevei érdektelenek számukra. A most megsemmisített nyelvtörvényt Janukovicsék az orosz ajkúaknak készítették, a magyar határ mentén csak egyetlen baj volt vele: a gyakorlatban nem működött. Amiből persze még véletlenül sem a jogszabály eltörlése kellene hogy következzen, sokkal inkább annak hatékonyabb érvényesítése.
A gyors elkedvetlenedésen túl korai lenne mélyreható következtetéseket levonni a kárpátaljai magyarok közeljövőjét illetően. Ha van számukra jó hír, talán az, hogy közéletük – legalább egy időre – vélhetően megszabadul az egy héttel ezelőtt még Janukovicsék mellett szónokló Gajdos Istvántól, az örök politikai túlélőtől, helyezkedőtől, az MSZP kedvenc határon túli politikusától. A mi lesz Ukrajnával kérdést Kárpátalján egy másik nagy kérdőjel kíséri. A Lenin-szobrok tömeges és frenetikus érzést keltő döntögetései után nacionalista hullám vagy az uniós támogatók által kordában tartott, az eddiginél nemcsak kevésbé korrupt, de legalább az oroszon kívüli kisebbségekben nem ellenséget, hanem partnert látó elit kerül-e a kormányrúd mögé? Nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem a közel kétszázezres lélekszámú észak-bukovinai román közösség miatt nyíltan aggódó Bukarestnek sem mindegy, milyen irányt vesznek az ukrajnai események. Az utóbbi hetekben-hónapokban hiperaktív Lengyelország is felléphet Ukrajnában élő nemzettársaiért, a kijevi váltásban kimagasló szerepet játszó Brüsszelnek pedig kutya kötelessége számon kérni, megkövetelni a sokat hangoztatott európai értékek érvényesülését a kisebbségi jogok terén is. Ugye, nem fogunk ismét csalódni?
Pataky István
Magyar Nemzet
... http://erdely.ma/vilag.php?id=159438&cim=rossz_kijevi_uzenet |
|
| mediator |
|
Hát, igen. Bár mindig is az erősebb kutya *evett*, de az igaz, hogy a mi korszakunk annyiban különleges, hogy 2009-ben átléptük az olajcsúcsot, ezért a maradék, gyorsuló ütemben fogyó forrásokért egyre gyorsulóan, egyre durvább lesz a küzdelem, amelyek hasonló lázadások képében fognak megjelenni.
Jelenleg Ukrajnát tépik szét az erőforrásai miatt a nagyhatalmak, (túl sok fölött diszponált és túl gyenge volt hozzá, hogy meg tudja védeni azokat, és lehet, hogy a pár évvel ezelőtti gázcsapelzárással tesztelték az effektív erőviszonyokat) de jönnek majd sorra mások is. (Trianont is azért szenvedtük el, mert kívül-belül gyengékké váltunk az erőforrásaink megvédésére és most sem sokkal jobb a helyzet, így csak álmodozni tudunk.)
Ezért fontos OV programja (még ha szarul csinálja akkor is!), mert egy iparosodott, energiaellátásban is önállósuló, szervezettebb, erősebb nemzet jobban meg tudja védeni az erőforrásait (vízkészlet, termőföld). Egy kókagyurcsánybajnai vajon mit tenne a stabilitásunkért az IMF-hez és a Goldman & Sachs-hoz dörgölőzve?
|
|
|
|
|