| Téma: Európa jövője (csak erős idegzetűeknek !) |
|
|
| Rendes Kis |
|
Jaj, bocsánat, ez a vacak vs továbblapozott a következő cikkre, Kakuk Györgyére, annak az
aláírását néztem. |
|
| mediator |
|
|
Jól értem, hogy azt mondod, hogy a Lánczi Tamás DK-s lenne? |
|
| Rendes Kis |
|
Én is előítélet nélkül olvastam az írást, éppen ezért csodálkoztam a végén, hogy az alkotója
DK-s. |
|
| menta |
|
(nem tudtam, hol van, de legalább nem voltam előítéletes) Ez lényegi:
"A bevándorlás tehát annak a kérdése, hogy részeseivé akarunk-e válni egy újabb, ezúttal egy egész kontinensen folyó társadalmi kísérletnek?"
A kommunista kísértet lombikjából még ki sem másztunk, már újra vissza akarnak gyömöszölni egy másik görebbe. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Mit keres 1 ilyen jó gondolkodású ember a DK-ban ?? |
|
|
|
| Zsíros B. Ödön |
|
|
Nem kellenek már ehhez további betolakodók, az eddigi kontinensfoglalók is elvégzik a munkát. |
|
|
|
|
|
|
| mediator |
|
|
Persze Schultz is csak egy ügynök, ő akkor szólal meg, ha benyomják rajta a PLAY gombot, ezért "kormány"-ozik itt. Persze mindez már több mint 100 éve le van írva. |
|
| mpd |
|
|
Kit érdekel Sulc? Azt mondja, az Unnyó válságban van. És ez tökre igaz, akárki mondja. |
|
| mamácska |
|
|
Annak a Schulcz-nak,akinek 8 általánosa van? Ez diktálja a táncrendet egész Európának? |
|
| mpd |
|
|
Sosem lesz olyan. annyira mások a nemzeti érdekek. Úgyhogy végül Sulcnak lehet igaza, csak nem azért, amit mond. |
|
| mediator |
|
Ez Martin Schultz-i megállapítás egy hatalmas csúsztatás, amelynek célja valójában a nemzetállamok lebontása és a szuverenitásuk szétverése.
Nem EU-kormány kell ide, hanem egy egész Európára kiterjedő multilaterális egyezmény. |
|
| mamácska |
|
Súlyos válságba került az Európai Unió?
A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé. Sajtóinformációk szerint a Nemzetközi Valutaalap csak reális terv esetén venne részt a pénzügyi mentésben.
Martin Schulz a német Sternben szerdán megjelenő interjúból a hírmagazin honlapján kedden közölt részletek szerint elmondta, hogy a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség. „A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra” – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP német szociáldemokrata elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt” – mondta Martin Schulz.
„Egy másféle EU-t akarnak”
A július elején tartott görögországi népszavazás – amelyen a többség elutasította a nemzetközi hitelezők akkori ajánlatát – „talán egy jókor érkezett figyelmeztetés volt”, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a görögök többsége hazájuk euróövezeti tagságának megőrzését szeretné, a népszavazáson leadott voksokkal pedig azt fejezték ki, hogy „egy másféle EU-t akarnak” – fejtette ki az EP elnöke, rámutatva, hogy „sokan már nem kapcsolják össze az Európa-eszmét az Európai Unióval”.
Martin Schulz védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson” – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk” – mondta Schulz az utóbbi napok fejleményeiről. „Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyok” – mondta a német politikus. Ugyanakkor „Európa nincs a halálán” – tette hozzá.
Martin Schulz a Sternnek azt is elmondta, hogy mit jegyzett fel naplójába a hétfőn reggel véget ért euróövezeti csúcstalálkozó után, amelyen 17 órai tárgyalással jutottak megállapodásra egy újabb görög támogatási program feltételeiről. „Egy kis időre bepillantottunk a szakadékba. Megláttuk, hogy milyen pusztító ereje van a bizalmatlanságnak. Miután ezt felismertük, találtunk egy közös megoldást, amely mindenkinek jó Európában” – áll Martin Schulz naplójában.
Az IMF-nek kételyei vannak?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag biztosításában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére – jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott.
Az IMF – amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben – részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.
Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.
A nyilatkozó tisztségviselő szerint a hétfői megállapodás „nem nagyon konkrét”, néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. „Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás” – jelentette ki.
|
|
| Békáscity |
|
(BZsolt)
...eszembe jut a rendszerváltás ideje. Két kultikus könyv is megjelent akkoriban. Az egyiket Fukuyama írta, a másikat Huntington. Fukuyama arról értekezett művében, hogy mivel mindenhol győzött a liberális, szabad versenyes kapitalizmus, elérkeztünk a történelem végéhez. Nincsen tovább. Mostantól az emberiségre kissé unalmas, eseménytelen jólét vár.
Huntington arról írt a maga művében, hogy a világ civilizációk összecsapásának küszöbéhez érkezett. És ezen összecsapások legnagyobbja és legvéresebbike a kereszténység és az iszlám összecsapása lesz.
Fukayamának akartunk hinni, de a szívünk legmélyén, ahol mindig elrejtőznek a legfontosabb dolgok, nos, a szívünk mélyén tudtuk, hogy Huntingtonnak van igaza. Sajnos megint nem tévedtünk.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/28962/Ezsaias#sthash.CXNbf5ba.52keb8Jl.dpuf |
|
| orosz_hussalata |
|
|
Na az usákok a fansziákat is lehallgatták. Van-e európának jövője, ha a politikusaik egyik felét bábként mozgatják az usából , a másik felét lehallgatják ( uk mint a legnagyobb hadihajó európa partjainál egy harmadik kategória). És ne feledjük nem csak politikai döntésekről, és azok folyamatáról kapnak a lehallgatók részletes képet, de a politikusok magánéletéről is, így azok könnyen zsarolhatóak is. |
|
| orosz_hussalata |
|
1. mire elég a konkrét gyűjtés? lesz-e népszavazás. ( ugye nálunk már láttunk olyat, hogy kamu gyűjtéssel sok időre elütötték ugyanabban a kérdésben valódi gyűjtés lehetőségét)
2. hol lehet aláírni?
3. Ugye nem lesz csalódás, ha esetleg kiderül, hogy a preferált párt támogatja a ttip megállapodást? |
|
| mamácska |
|
STOP TTIP!
Az Európai Unió tagállamaiban (13 országban: Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban, Finnországban, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban, Szlovéniában, Írországban, Belgiumban, Svédországban és Csehországban) eddig több mint 1 millió 895 ezren írták alá a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet (hivatalos nevén Transatlantic Trade Investment Partnership - TTIP) megalapítása ellen tiltakozó petíciót.
A felsorolt országokban már összegyűlt a kezdeményezés támogatásához szükséges aláírások 100%-a. A következő országok ahol elérhetik az érvényességhez szükséges aláírások számát: Dánia (93%-on állnak, csupán 659 aláírás hiányzik) és Horvátország (84% és csak 1285 aláírás kell az érvényességhez).
Magyarországon azonban még mindig kevesen hallottak a kezdeményezésről, és az érvényességhez szükséges aláírások 75 %-a gyűlt össze (kevesebb, mint 4000 aláírás kell az érvényességhez!).
A Stop TTIP által megszervezett aláírásgyűjtés tovább folytatódik egészen 2015 szeptemberéig, mikor is továbbítják az összegyűlt aláírásokat az Európai Bizottságnak.
https://stop-ttip.org/
Terjeszd Te is a hírt, oszd meg barátaiddal, családoddal az információkat, hogy még nagyobb nyomás alá helyezzük a döntéshozókat. Állítsuk meg együtt a TTIP egyezmény létrejöttét. Tájékozódj és szavazz az alábbi oldalon:
http://stop-ttip.org/alairas
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) olyan rendszer, ahol a cégek nemzetközi bírósága a nemzeti bíróságok felett áll, bármikor perelhetik a kormányokat, de a kormányok nem perelhetik őket. Mindezt egy szűk cégcsoport számára, a népek és a Föld kárára!
Kell nekünk ilyen USA-EU partnerség?
http://www.youtube.com/watch?v=cC0kYZYp0ec |
|
| mamácska |
|
A jelenleg az Európai Unióban érzékelhető politikai és társadalmi környezetben nem lehet nagyszabású előrelépéseket tenni – jelentette ki Marján Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerdán, A globális erőtér a XXI. század elején – biztonság és versenyképesség című konferencián.
Ennek ellenére az unió számára létfontosságú lenne a további központosítás, akár egy közös pénzügyminiszteri poszt létrehozása is. Marján Attila ezt azzal a tapasztalattal magyarázta, hogy egy közös valuta létrehozása szükségképpen együtt kell, hogy járjon az erősebb politikai integrációval, ezt azonban az Európai Unió az euró létrehozásakor nem lépte meg, most pedig lóhalálában igyekszik pótolni ezeket a hiányosságokat. Az új programok viszont nem azért kellenek, hogy ne maradjunk le versenyképesség terén, hanem mert élet-halál harc folyik az eurózóna megmentéséért.
Az említett példánál maradva ugyanakkor, egy ilyen pénzügyminiszteri poszttal kapcsolatban az is elképzelhető, hogy vétójoga lenne a tagállami költségvetések felett is, ezt pedig enyhén szólva kétséges, hogy minden tagállam szó nélkül hagyná. Pénzügyminiszterre már csak azért is szükség lehet, mert ha beindul az eurókötvények kibocsátása, a minden ország által élvezett előnyök mögött valójában Németország gazdasági ereje fog állni.
Kettészakad Európa?
Amennyiben tovább erősödne az uniós integráció, az azt is jelentené, hogy intézményesül a kétsebességes Európa, az egyik csoportba a szorosabb együttműködés hívei, a másikba azok az országok kerülnének, amelyek nem hajlandók szuverenitásukból még többet átadni Brüsszelnek. Marján felhívta rá a figyelmet, hogy ezt a folyamatot erősítheti az Egyesült Királyság politikája, mely egyre inkább eltávolodik az EU-tól, és ha a beígért referendumon a britek többsége nem is a kilépésre szavaz, a további eltávolodás akkor is valószínű. Hazánk, úgy tűnik, abba a csoportba tartozna, mely minél több jogot tartana meg tagállami szinten, már csak azért is, mert a „magországok” vélhetően az eurót használókból állnának.
Ismert, Európában soha nem látott módon megerősödtek az euroszkeptikus pártok, gondoljunk csak a francia Nemzeti Front, vagy a radikális jobboldali Brit Függetlenségi Párt tavalyi győzelmére az európai parlamenti választásokon.
Első az egyetértés
Marján szerint az első és legfontosabb feladat az lenne, hogy Európában létrehozzanak egy társadalmi egyetértést abban, hogy mit is kellene csinálni, mire kellene fókuszálni a meglévő erőforrásokat annak érdekében, hogy megakadályozzuk az unió geopolitikai és versenyképességi lemaradását. Ehhez azonban jelentős reformok kellenek, amihez viszont tagországonként kellene visszaszerezni az egyetértést. „Ehhez a politikai fókuszokat át kellene alakítani” – véli Marján.
Az egyik olyan fókusz, melyben nagy a lemaradás, a közös védelempolitika (például nincs közös hadsereg), a másik a bevándorlás és a migránsok integrációjának olyan kezelése, mely összhangban van a társadalmi elvárásokkal – elég csak az egyes párizsi külvárosokban uralkodó állapotokra gondolni. A harmadik célkitűzés a közös valuta, az euró fennmaradásának hosszú távú biztosítása, ehhez viszont sok pénz kell. Marján megemlítette, hogy ma az uniós költségvetés 39 százalékát mezőgazdaságra költjük. „Európában a gazdasági válság társadalmi válságot is hozott, de meg kell mutatni, hogy az eurót meg lehet, és meg is érdemes menteni” – hangsúlyozta Marján. Kiemelte azt is, hogy a jövőben külön költségvetés kellene az eurózónának, mely a benne lévő tagállamok GDP-jének akár 3-5 százaléka lehetne, szemben a mostani egy százalékkal.
Lengyelország fontos szerepet kaphat
Marján Attila külön kiemelte Lengyelország szerepét, mely a további integráció egyik motorja lehet, főleg akkor, ha kiesik a képből a gyakran „kerékkötőként” viselkedő Egyesült Királyság. Mint mondta, a lengyelek számára nagy erőt jelent, hogy jóban vannak a németekkel, akik már nemigen tesznek olyan nagy, európai szintű kezdeményezést, amiről előzőleg ne kérdezték volna meg őket. Noha az unió fejlődését és integrációját évtizedekig a francia–német tandem együttműködése határozta meg, előbbi mára meggyengült, és a közeljövőben nem lesz energiája nagy összeurópai projekt kitalálására és végigvitelére. A lengyelek viszont annyiban mindenképp hendikeppel indulnak, hogy jelenleg nem tagjai az eurózónának, a jövőben viszont ők is csatlakozhatnak a monetáris unióhoz.
www.mno.hu |
|
|