| Téma: Hitvallók, vértanúk |
|
| keresztkem |
|
"Mindezekben a dolgokba" az a legtragikusabb, hogy ÉLNEK KÖZÖTTÜNK olyan kortársaink--jómagam is ismerek egy párat--akik azt állitják: az ún. "szocializmusban" NEM VOLT--vagy NEM LETT VOLNA--vallásüldözés, nem volt keresztényüldözés.S mindezt diplomás, agyilag normális emberek állitják, akii "felelős beosztásokban" vagy éppen vezetőként dolgozik.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
... „Néhány hónapig bujkált, majd álnéven munkát vállalt egy fővárosi üzemben.
Itt dolgozott 1951 márciusától 1952 júliusáig.
Katakomba-életében is folytatta azonban ifjúsági apostolkodását anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is belekeveredett volna a politikába. Havonként szentségimádásokat, vasárnapi és ünnepnapi zarándoklatokat a főváros környéki kegyhelyekhez, lelkigyakorlatokat és alkalmi találkozókat szervezett. Ez az életforma a Golgotára vezetett. 1952. július közepén egy napon elhurcolták a munkahelyéről és többé nem tért vissza sem oda, sem a lakására.
Több más rendtársunkat is ugyanez a sors érte. Az elkövetkezendő nyolc hónapban ők viszontlátták még egymást néhányszor az ítélet előtt. Egyik alkalommal Sándor István rendtársai felé fordult és bocsánatukat kérte, egy másik alkalommal magába merülten imádkozni látták... Eljött Nagy Szent Gergely napja. Attól a naptól kezdve nem látta őt többé senki és hírt sem kaptak róla...
Sok víz lefolyt a Dunán. Cellatársai, akik együtt töltötték vele az utolsó hónapokat, úgy emlékeznek rá, mint egy szentre. Az isteni Megváltó útját követve fölemeltetett a földről. Az utolsó imádság nem halt el az ajkán, hanem kezében a vértanúk pálmájával folytatja értünk a Mindenható előtt.”
Ádám László tartományfőnök
... http://www.magyarkurir.hu/hirek/sandor-istvan-halotti-levele |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Mintegy 80 ezer hívőt várnak Bukarestbe, Vladimir Ghika boldoggá avatásának szertartására
A ceremóniát Angelo Amato bíboros, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi 200 pap és 20 püspök koncelebrálásával.
Az első birituális – azaz latin és bizánci rítus szerint is miséző – katolikus pap a kommunista börtönökben halt meg hitéért.
Vladimir Ghika román hercegi családban született 1873-ban. Toulouse-ban szerzett jogi diplomát, majd Párizsban, később pedig Rómában folytatta tanulmányait, ahol teológusi doktorátust is szerzett. 1902-ben tért át az ortodoxról a római katolikus vallásra. A balkáni háború idején, 1913-ban kolerás betegeket gyógyított Zimniceán, majd az első világháború idején az avezzanói földrengés áldozatait, a római tüdőkórház betegeit és a háború sebesültjeit ápolta.
X. Piusz pápától engedélyt kapott arra, hogy a latin mellett bizánci rítusban is misézhessen, így ő lett az első birituális román katolikus pap. A második világháború idején és utána sem akarta elhagyni Romániát, hogy segíthesse a bukaresti szegényeket, így 1952-ben letartóztatták a román kommunista hatóságok, többször kegyetlenül megkínozták. Az elszenvedett bántalmazások következtében 1954-ben hunyt el a hírhedt jilavai börtönben.
marosvasarhelyiradio.ro
... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=148492&cim=mintegy_80_ezer_hivot_varnak_buka ... |
|
| Rendes Kis |
|
 60 évvel ezelőtt szenvedett vértanú halált Gabriella nővér Nagyváradon. Hajdú Erzsébet Csíkmadarason született 1915-ben. Iskoláit Marosvásárhelyen és Nagyváradon végezte. Érettségi után belépett Nagyváradon a Szent Orsolya Rendjébe. Egerben és Franciaországban részesült rendi kiképzésben és kapta a Gabriella nevet. Kolozsvárott és Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, mint földrajz, történelem szakos tanár. Nagyváradon tanított a szerzetes rendek feloszlatásáig. 1950-ben Marosvásárhelyre ment a szüleihez. Itt gyermekek tanításával, hitoktatással, szegénygondozással foglalkozott, míg le nem tartoztatta a rendőrség. Hitből élt, meggyőződését nem adta fel soha. Mentalitásáról, élet erejéről sokat elárul, hogy a társai magukközött kis Gepidának nevezték. Vértanúhalált halt hatvan évvel ezelőtt, a nagyváradi börtönben 1963. április 20-án.
Kérjük Székely Vértanúnk közbejárását azért, hogy az Orsolyita rend megmaradjon a Kárpát medencében.
Szeretettel, Csaba t.
... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=139013&cim=gabriella_orsolyita_szerzetesnove ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Szent Kieran püspök (Inich Cliar, 4. század közepe - Perranzaguloe, 5. század közepe)
Az Ossory egyházmegye védőszentje az ír egyház legkorábbi szentjei közé tartozik, és az ír szentek ,,elsőszülöttjének'' vagy ,,szeniorának'' nevezik. Az Írország déli csücskén elterülő Cliar- szigeten született, amikor Írország még pogány volt. A kereszténység Írországba eljutó híre harmincéves korában arra késztette, hogy Rómába menjen; s miután oktatást kapott, megkeresztelkedett. Húsz évig maradt a szent városban, tanulmányozta a Bibliát, könyveket gyűjtött, amelyeket magával akart vinni hazájába, tanulmányozta a kolostori életet, és végül püspökké szentelték. Szent Patrik aki abban az időben még Itáliában készült elő missziójára, rávette Kierant, hogy kolostort alapítson Írország közepén.
Ennyit tudunk Kieran korai történetéről. Abban az időben, amikor megszerkesztették Kieran életének ezt a leírását, az írek fontosnak tartották, hogy hangsúlyozzák: Írország apostola szoros kapcsolatban állt Rómával.
Kieran már római útja előtt nagy hatást gyakorolt akkor még teljesen pogány szüleire világos szellemével, jámbor lényével, tetszetős kifejezésmódjával, szigorú életvitelével, érett ítélőképességével ,,és mindazzal, ami egy szenthez tartozik''. Láthatjuk: nem annyira arról van itt szó, hogy a szentet sajátos egyedként mutassák be; inkább annak kijelentéséről, hogy Kieran már a természetes vallásban is a szent alapvonásait mutatta.
... www.facebook.com/magyarorszag.kereszteny?sk=photos |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Ervin Gábor különleges jelentőségű filozófus volt, akiről méltatlanul kevés szó esik – vezette föl a katolikus papról tartott konferencián a rendező ELTE újkori és kortárs filozófiai tanszékének vezetője, Boros Gábor. Ervin Gábort minden valószínűség szerint a Dunába lőtték a nyilasok.
... http://www.facebook.com/konzervatorium |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Magyar mártírpapok a kommunista rendszerben – AUDIÓ
[ 2011. május 11., 11:16 ] [146]
A rettegett román kommunista rendszerbe vezet vissza a Kossuth Rádió, azáltal, hogy egyik műsorában a kommunista diktatúrában mártírhalált halt magyar papokra emlékezik.
A műsorban olyan olyan kérdésekre keresték a választ, hogy a mai emberek mennyit tudnak ezekről a papokról, valamint arról, miként figyelték és hurcolták meg őket. Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Kossuth Rádió csíkszeredai munkatársa Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíróval, a román állambiztonsági dosszié kutatójával.
... http://www.erdely.ma/hatranyban.php?id=91332&cim=magyar_martirpapok_a_kommuni ... |
|
|
| iszalag |
|
Nagyváradon avatják boldoggá a vértanú püspököt
2010. október 29. 16:40 http://www.mno.hu/portal/745295
Még 1929 nyarán felvették a nagyváradi teológiai akadémiára, ahol már tanulmányai első két évében kivívta a szeminárium tanári karának osztatlan elismerését. A mindenben kiválónak talált és tanári pályára szánt növendéket elöljárói a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, ahol a kor kiváló tanáraitól tanulhatta meg a lelkipásztorkodáshoz szükséges alapismereteket. Budapesti professzorai hamarosan felfigyeltek a nemcsak „buzgalmáról és szerénységéről”, hanem „komoly lelki életéről és elmélyült biblikus érdeklődéséről” is tanúságot tevő Bogdánffyra.
1947 tavaszán Scheffler János püspök kérésére tanári működését félbeszakítva Szatmárra költözött, ahol tanácsosi és püspöki titkári minőségben a püspöki aula sokoldalú és nélkülözhetetlen tagja lett. A papneveldék 1948. évi államosítását követően a papi utánpótlás biztosítására Felsőbányán és Színfaluban titkos szemináriumot szervezett.
János püspök bizalmasaként 1947-től Bogdánffy Szilárd lett a szatmári és váradi egyházmegyék, valamint a bukaresti apostoli nunciatúra összekötője. A kommunista Romániában egyre fokozódó keresztényüldözés közepette Gerald P. O’Hara nunciatúrai régens 1949. február 14-én titkos püspökké szentelte. A román állambiztonsági szervek alig két hónappal később, április 5-én letartóztatták. Négy éven keresztül minden jogalap nélkül tartották fogva és kínozták a korszak rettegett börtöneiben (Jilava, Capul Midia, Máramarossziget). Koncepciós perére csak 1953 áprilisában került sor: 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár családjának és ügyvédjének sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, még perének újratárgyalása előtt, 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben belehalt az elszenvedett kínzásokba. 1992 márciusában Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási ügyét. |
|
| iszalag |
|
Ady Endre: Október 6
Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott — hősi áron —
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsúcsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.
|
|
|
| iszalag |
|
Ábrányi Emil: Október hatodikán
Amennyi könny van a szemekben,
Hulljon ki lassan, permetegben,
S elsírva mind, kezdd újra még;
Siratni őket nincs elég!
Nő, könnyeid peregjenek,
Mint szerte hulló gyöngyszemek.
S te férfi-szív, zord mint a kő,
Olvadj, ne szégyelld! Könny, elő!
Légy forrás, szirtből szökkenő.
Hulljon ki mind, gyász árjakint,
Amennyi könny van a szemekben!
Ahány fohászt szül ember ajka,
A legnemesbbet fölsóhajtva,
Mit a tusázó szív terem,
Mikor szent búja végtelen...
Fohász, a mélyek mélyiből:
Értük szakadjon égre föl!
Istent, ha alszik, verje fel
A gyász s iszony regéivel!...
Vihar gyanánt zokogja el
E nap setét történetét
Ahány fohászt szül ember ajka!
Ahány virágot kéz letéphet,
Még hervadatlant, ifjat, épet,
Díszitni a halált vele:
Jövel! tegyük kövükre le.
Mosolygó, szép menyasszony, add
Mirtusból font koszorúdat.
Oltárra fűzött friss virág
Jer méltóbb helyre: fonjad át
Kilenc bitó talapzatát!
Itt haltak, itt! E helyre vidd
Ahány virágot kéz letéphet!
Amennyi villám van az égben,
Szülemlő rémes, vad sötétben,
Mikor a nemző fergeteg
A bősz felhőt csókolja meg
S nász-táncot jár a föld pora:
Sújtson le, mint nyíl zápora!
Ahány bakó, ahány cseléd
Az árulást szolgálja még:
Szaggassa, törje, zúzza szét!
Álljon e rút fajon bosszút
Amennyi villám van az égben! |
|
|
|
|
|
|