Téma: Jobbos bank |
|
|
Rendes Kis |
|
A Vatikán és a nemzetközi pénzügyi rendszer A Szentszék Sajtótermében október 24-én mutatták be a Iustitia et Pax Pápai Tanács négy fejezetből álló jegyzékét, „A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáért egy egyetemes hatáskörrel rendelkező közhatóság távlatában” címmel. 2011. október 26. 10:45
Fotó: OrientPress Hírügynökség
A sajtótájékoztatón felszólalt Peter Turkson bíboros, a vatikáni dikasztérium elnöke, Mario Toso püspök, a tanács titkára és Leonardo Becchetti, a római Tor Vergata Egyetem gazdaságpolitika-professzora.
A világot sújtó jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság mindenkit arra hív, hogy alaposan gondolkodjon el azokról a kulturális és erkölcsi alapelvekről, amelyek a társadalmi együttélés alapját képezik – olvassuk a dokumentumról kiadott rövid tájékoztatóban. A válság arra ösztönzi a magánszektor és a közhatóságok képviselőit országos, regionális és nemzetközi szinten, hogy komolyan vizsgálják meg annak politikai, gazdasági és technikai természetű okait és a lehetséges megoldásokat.
A G20 országok vezetői 2009-es Pittsburghi Nyilatkozatukban kijelentették: „A gazdasági válság bizonyítja, hogy a felelősségen alapuló, fenntartható gazdasági tevékenység új korszakának kell elkezdődnie.”
A Szentatya Caritas in Veritate kezdetű enciklikájában megfogalmazta, hogy a válságban használnunk kell a józan ítélőképességünket és a terveznünk kell, illetve fel kell vállalni a népek, de elsősorban a jelenlegi helyzetben leginkább szenvedő országok aggodalmait. E felhívást megfogadva a Iustitia et Pax Pápai Tanács a polgári és politikai hatóságok kompetenciájának tiszteletben tartásával közzétett egy rövid jegyzéket.
A dokumentum rendszerezett formában áttekinti a pénzügyi és gazdasági válság stádiumait, valamint irányvonalakat mutat a http://www.gondola.hu/cikkek/78405-A_Vatikan_es_a_nemzetkozi_penzugyi_rendsze ... |
|
Rendes Kis |
|
Indul a magyar szegények bankja 2010. június 19. 10:43
MNO - BL Hamarosan kihelyezi az első hiteleket a magyarországi szegénybank, a Kiútprogram – írja a Népszabadság a szombati lapszámban.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben A Felcsuti Péter, Ujlaki András és Polgár András alapította Kiútprogram Közhasznú Nonporfit Zrt. tevékenységének célja az, hogy a szegények ne szakadjanak le a segélyrendszerről, és adófizető, önfoglalkoztató vállalkozóvá váljanak. A három üzletember a Grameen-modellt alkalmazza, melynek lényege, hogy segíti az öngondoskodóvá válás feltételeinek megteremtését.
A Kiútprogram előkészülete során kiderült, hogy egyes jogszabályok súlyosan akadályozzák az öngondoskodóvá válást, és megkülönböztetnek a különböző foglalkoztatási formák között – nyilatkozta a Népszabadságnak Molnár György, a Kiútprogram Zrt. igazgatóságának tagja.
Jelentősen szűkíti a programba vonhatók körét számos feltétel: nem lehet se köz-, se banki tartozás. A vállalkozóvá válást pedig az nehezíti, hogy a vállalkozás megalapításának első napjától fizetni kell a minimálbér utáni közterheket.
Nagy kihívást jelent a megvalósításban az, hogy az egyéni vállalkozóvá válás feltétele OKJ-szintű vizsga, amit csak az tud letenni, akinek megvan a nyolc általános iskolai végzettsége.
... http://mno.hu/portal/720050 |
|
Rendes Kis |
|
Hoppá: Idézet: Provident, a szegények bankja
„Szegény embereknek pénzt adni, ráadásul biztosíték nélkül, viszont magas kamat fejében, és a visszafizetésért hetenként gyötörni őket, ez mind a program szokatlanságának a jele.”
Fentieket Ujlaky András a Kiútprogram Nonprofit Zrt. (szegények bankja) igazgatója nyilatkozta az ÉS-ben. És bár ez nem szép egy igazgatótól, de Ujlaky András hatalmasat tévedett.
Ez a modell nagyon sok szegény és jómódban élő magyar ember számára ismerős, de még az újságok is megírták. Ugyanis a hetes kölcsönökkel házaló, fedezetet nem kérő, a hiteleket keményen behajtó, és ennek okán porig gyalázott Provident bank tevékenysége hajszálra megegyezik a szegények bankjának csúfolt állati fura pénzügyi intézmény működési terveivel.
Néhány ponton azért mégis eltérő. A licenc Indiából származik, ott Nobel-békedíjas lett az ötletelőből. Az alap, hogy 5 mélyszegénységben élő szerencsétlennek kell csoportot alakítania és ismertetni egymással a vállalkozási terveiket, a többieknek ezt jóvá kell hagyni, ezután kezdődik a hitelfelvétel. Először az első ember vesz fel hitelt, és már a következő héten törlesztenie kell. Ha nem fizet az első, a második nem kap hitelt és így tovább, a csoport vezetője az ötödik ember. Hogy hogyan áll fel a sorrend arra nem derült fény a cikkből, csupán arra, hogy a bank a csoportban található szerencsétlenektől várja, hogy az előttük levő, nem fizető egyedre nyomást gyakoroljanak. A hitelfelvétel során a terepmunkások intenzív kapcsolatot ápolnak a mélyszegényekkel, azután pedig a nyakukra járnak a törlesztőrészletért.
Különösnek tűnik a terepmunkások kiválasztási elve is. Diplomásokat válogatnak, olyanokat, akik nem rendelkeznek munkatapasztalattal, mert az olyan rettenetes dolog, hogy rontaná a terepmunkások hozzáállását.. Ujlaky szerint azért, mert aki egyszer már valahol dolgozott az furcsállaná a szükséges és elvárt munkamódszereket. Eszerint még a Providentnél gyakorlatot szerző „terepmunkások” is álmélkodnának. Mivel a cikk teljes homályban hagyott afelől, hogy mik azok a módszerek, jobb híján a kiválasztás magyarázatát kezdtem furcsállni.
Viszont a sok furcsaság után már nem is csodálkoztam azon az állításon, hogy nem fizetés esetén sem megy a végrehajtó a mélyszegények matracaiért. A program magyarországi adaptálásának végeredményét így már el is tudom képzelni; öten összefognak, elfogadják egymás terveit. Az első felveszi a hitelt, amit aztán együtt elisznak a kocsmában, majd a végén nyomásgyakorlás jogcímén jól elagyabugyálják egymást, kicsit később meg a terepmunkást.
Ez annál is inkább tűnik valószínűnek, mert Ujlakyék célcsoportja tulajdonképpen a cigányság, elképzelésük szerint az ő integrálásukkal megszűnnek az előítéletek, mert ma a többség „ingyenélőként és potenciális bűnözőként” tartja számon a cigányokat. De ha vállalkozót csinálnak belőlük mindjárt mindarra képesek lesznek, mint szerencsésebb körülmények közé született társaik.
Ez több ponton vitatható tétel, de nézzünk csak egyetlent: a szerencsésebbek legalább tanultak valamit, a szerencsétlenek meg éppen kijárták az általános iskolát. Ettől még lehetne kiváló teknővájó, vagy kosárfonó, de tekenőre nincs kereslet, sőt bármi másra is alig. Arról nem beszélve, hogy a bank úgy képzeli: a segélyről lemondva, a cigányember kiváltja a vállalkozói papírokat, és néhány nap múlva már fizeti vissza a kölcsönt a banknak, az államnak meg az adót, és közben inaszakadtáig dolgozik.
Nem akarnék a cigányok védelmére kelni, de talán nem kellene ilyen mértékben lebecsülni őket. Ki az a hülye cigány, aki a biztos segély helyett keményen akar dolgozni, egy csakis kockázati elemeket tartalmazó semmilyen sikerrel nem kecsegtető vállalkozásban? Továbbmegyek, én sem lennék olyan hülye.
Ujlaky igazgató a munkájáért nem fogad el fizetést, csupán a költségeit térítik meg, ugyan nem tudni, hogy az miből áll és hány forint lehet, de szerintem még így is túlfizetik. Az igazgató már a cikk elején kijelentette, hogy nem szeretik a szegények bankja elnevezést, mert az tartalmaz „valami lekicsinylő attitűdöt, leereszkedést”. Pedig nem is a név lekicsinylő, hanem az elképzelés.
Koronics Márton, http://gondola.hu/cikkek/69155 |
|
Rendes Kis |
|
Január elején indul a "szegények bankja"
Január elején kezdődik a három évre tervezett szegények bankja kísérleti projekt, amely 400 millió forinttal gazdálkodik - olvasható a Világgazdaság csütörtöki számában. A program az ország legszegényebb régióiban élő, tartósan munka nélkül lévő, sok esetben roma lakosság számára teremt lehetőséget arra, hogy létfenntartásukat helyi vállalkozásokkal tudják biztosítani. A vállalkozások beindításához 200 ezertől egymillió forintig lehet hitelt igényelni, feltétele pedig, hogy a vállalkozói csoportnak legyen üzleti terve, amelynek elkészítéséhez mentorok nyújtanak segítséget. A hitelt abból a haszonból kell visszafizetni, amelyet a vállalkozások kitermelnek. A szegények bankja nem fogyasztási hanem vállalkozói hitelt nyújt 20 százalékos kamattal, másfél éves futamidővel. A program képviselői azt tartanák sikernek, ha a felvett hitelek 75 százalékát visszafizetnék a folyamatosan működő vállalkozások, illetve a programban részt vevők életkörülményei javulnának ... http://gondola.hu/hirek/119713 |
|
|