| Téma: Oktatmány |
|
| fokos |
|
A "konpetenciát" a felmerülése óta nem értem. De:
1, Szerintem tévút az egalizálás (értem ezalatt a mindenkinek kötelező tankönyvet, mondván, hogy mindenkinek jár ugyanaz a tudás)(ja bővebben nem, mert a felekezeti és alapítványi iskoláknak nem kell ezekből válogatni)
2, Ezt a rendszert (mindenki azonos tankönyvből) a liberálovics és önmagával szembemenő tökéletesen ostoba nyavajgás kényszerítette ki. (meraszegregáció)
3, Minden végzett GYP (Gyógypedagógus) pontosan tudja, hogy másképp kell viszonyulni egy autistához, mint egy Down-kóroshoz. Mást, máshogyan kell és lehet megtanítani nekik. (speciel a néptáncot én ugyanazzal a módszerrel tanítottam mindegyiknek, de ez a kivétel)
4, Ezek alapján nem szegregáció, hogy egy pedagógiailag tisztán elkülöníthető csoportot a nekik megfelelő módszerekkel oktatnak a sajátos igényeiknek megfelelő tankönyvekből, a felfogóképességüket nem meghaladó tanmenettel. (nem becigányozni akarnék, de tény, hogy a "felzárkóztatáshoz" még mindig nem készült megfelelő tanmenet) (az sincs az környezetismeret tankönyvben benne pl. hogy ne szarjunk a piszoárba, hanem a wc kagylóba, amit utána a megfelelő kezelőeszközzel le is húzunk)
Mer' midenki tuggya ezetet! (bővebben nem, hátrányos helyzetű pedagógusoktól tudom) |
|
| mpd |
|
Ez az ember nem holmi hőbörgő szekértoló ám:
Életrajz
Név Dr. Baranyi Károly
Születési hely
és idő:
Jászberény, 1949. III.9.
Családi állapot: Nős (dr. Laboda Edit orvos 1973) négy gyermek
Tanulmányok: 1968-1973 Eötvös Loránd Tudományegyetem, matematikafizika
1969-1972 Teológiai Főiskola, teológia-filozófia
2001-2002 Közoktatási Vezetőképző posztgraduális
2002– PhD doktori képzés1 (ELTE, Ped. és Pszich. Kar)
Érdeklődési
kör
– Matematika, fizika (természettudományok) tanítása
– Vallásfilozófia, pszichológia, természetfilozófia, kozmológia
– Etika és hittan oktatása
– Nevelés, iskolában, családban, személyes kapcsolatokban
– Oktatáspolitika, oktatási rendszerek működése
– Pedagógiai mérések, tantervelmélet, érettségi vizsga
– Népesedés gazdasági, oktatási, egészségügyi kérdései
– Kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok oktatása
– Érveléstechnika, kommunikáció
1 Téma: a gyermekek értékválasztása a szülők és a tanárok értékválasztásának tükrében, figyelembe véve a
szociológiai háttért.
dr. Baranyi
Károly
E-mail: |
|
| mpd |
|
Feldkirch 2006.doc
- 1 -
Baranyi Károly:
Oktatás: beruházás az emberi tőkébe
Egy részlet belőle:
4. Az oktatás tévútjai
A profitszerzésre irányuló tevékenység átalakította az oktatási rendszereket. A teljesség igénye
nélkül összefoglaljuk az oktatás reformokat, és ezek következményeit.
A legfontosabb az, hogy az oktatás tartalmát a munkaadó közvetlen igényei szerint reformálták
meg. Háttérbe kerültek a művészetek, az érzelmi nevelés, az etikai nevelés. Kompetenciákat tanítanak.
Nem várják el, nem is kívánatos, hogy a tanulók érdeklődésből, a tudásért tanuljanak. Azt
mondják, hogy az iskolának célja, hogy a „munkaerőpiac kihívásaira” felkészíteni a diákokat.
Ezzel az igénnyel nyilvánvalóan a nagy munkaadók, a multinacionális vállatok lépnek fel. Számukra
az a fontos, hogy a munkavállaló további befektetés nélkül munkába állítható legyen, vagyis
az iskolában szerezze meg azokat a viszonylag egyszerű ismereteket, amelyek a munkafolyamatokban
való részvételhez szükségesek.8 Ezeket az ismereteket nevezik ma kompetenciáknak.
A kompetencia olyan tudás, amelyre a tömegtermelésben közvetlenül szükség van.9
A kompetenciákat fejlesztő tanítás tudatlan magabiztosságra nevel. Egy példán keresztül szeretném
ezt megvilágítani. Magyarországon a 2006. évi érettségi vizsgán10 történelemből több kérdésben
izolált idézeteteket adtak a vizsgázók kezébe. A feladat az volt, hogy ezeket az összefüggéstelen
mondatokat tekintse forrásnak és válaszoljanak – egy-egy kipontozott sorban, egy mondatnyi
terjedelemben – olyan kérdésekre, amelyekre több évi elmélyült tanulás után is szorongva
válaszol az ember. |
|
| mpd |
|
Ezzel nagyon egyet tudok érteni:
1.1 Az EGSZB számos véleményében szót emelt az oktatásnak mint alapvető emberi jognak az elismerése mellett, azzal érvelve, hogy az oktatás központi célja továbbra is az, hogy megtanítsák, hogyan lehet olyan szabad, kritikus gondolkodású és független polgárokká válni, akik képesek hozzájárulni a társadalom fejlesztéséhez, amelyben élnek, és tudatában vannak annak, hogy közösek az értékeik és a kultúrájuk. |
|
| mpd |
|
Az oktatásba történő beruházás a legjobb befektetés, amely megtérül - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerdán Budapesten, a Képmás című családmagazin díjátadóján.
 |
|
| mpd |
|
Magad mondtad ki.
Miért baj, ha egy segédmunkás műveltebb mint a tégla amit farigcsál?
Miért baj, ha egy társadalom általános műveltsége emelkedik?
Muszáj a kertésznek kőhülyének lenni? csak akkor tudja megfelelően nyesegetni a sövényt?
Az oktatásnál nincs jobb beruházás, ezt már sokan, köztük sok OV-nál is bölcsebb ember megmondta. (Bizony!!!! vannak és voltak olyanok, még ha nehéz is ezt elképzelni!!!) |
|
| Rendes Kis |
|
|
Sajnos, Mpd kollégánál a pont: a fehér köpeny jobban áll az emberen, mint a kék. |
|
| mamácska |
|
Gazduram! Az én véleményem szerint a legfontosabb a munkahelyteremtés. Lehet,hogy sok kiművelt emberfő diplomájával együtt nem azt tudja végezni,ami képzettségének leginkább megfelel, de legalább dolgozni tud!Az én fiam esete a példa erre: 2008.óta diplomás munkanélküli,nyelvvizsgával. Most tudott elhelyezkedni az építőiparban,mint segédmunkás.
Nem ez vágyai netovábbja,de legalább dolgozik! |
|
| mpd |
|
OV leugatta a Parlamentben Siffert. Siffer a tudásalapú társadalom mellett érvelt (nemrég még ez volt a jelszó az Eggyazászló pártnál is, dehát változnak az idők, és a tempora is móres), OV meg visszautasította és elitista-technokratának nyilvánította ezt a felfogást.
Siffer szavaival akkor most elindulunk az Összeszerelő-Ország irányába.
Csurka annak idején Pincérországról beszélt, és most forog a sírjában a röhögéstől. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Van úgy, hogy 2 úrnak szolgálunk, de abban nincs sok köszönet. |
|
| mpd |
|
Színekbül hányat ismersz?
Én meg kétféle embert ismerek: egyfelől olyat, aki csak két lehetőséget ismer mindenre, meg olyat aki nem. |
|
| Rendes Kis |
|
Vagy szolgálunk vagy nem.
Nem jut eszembe harmadik. |
|
| mpd |
|
|
Mer csak ez a kettő van? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Értem, tehát az egyetlen elfogadható magatartás az anarchia. |
|
| mpd |
|
|
Bármilyen fajta szervilizmus - szégyen. |
|
| Rendes Kis |
|
Mi ezzel a gond ?
Jó ügyet szolgálni nem szégyen. |
|
| mpd |
|
|
Goszpogyi pamiluj....... |
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Jó gondolat, hogy a szervilizmus megítélésénél egyáltalán nem lényegtelen, hogy a muki jó vagy rossz ügyet szolgál ki ! |
|
| tiszavirág |
|
|
Ha így van, ahogy te is és a libernyákok is mondják, akkor mégis csak jó a helyzet, mert a mostani szervilizmus biztosan más előjelű, mint a cucializmusban dívó, ami azt jelenti, hogy nemsokára elérünk az origóhoz, azaz a nulla ponthoz, és akkor onnantól fogva már lehet építkezni. Mózesnek is 40 évig tartott a pusztai vándoroltatás..... |
|
| Rendes Kis |
|
|
Akkor nincs mese: nem halasztható tovább (hiába próbáltuk elbliccelni) a forradalom. |
|
| mpd |
|
Eftássam, ki foglak ábrándítani.
a mindenható KLIK megjelenésével többszintesre bővült az addigi kontraszelekció. Immár a leghülyébbek a KLIK berkeiben teszik a kárt. Nyilvánvalóan az általuk kinevezett igazgatók olyanok, akik seggnyaláson kívül nem sok mindenre alkalmasak. és akkor ott vannak az iskolák egy semmirevaló igazgatóval, akinek még plusz nyalják a seggét iskolán belül is.
Illiberalizmus ide vagy oda, ez tökéletes melegágya a kontraszelekciónak. A jó fizu reményében ugyebár sokan tolonganak a Húsosfazék körül, és ezredrangú kérdés a szakmai alkalmasságuk.
Hűség, lojalitás, gyenge akarat, irányíthatóság, szervilizmus - ezek a kívánatos tulajdonságok. |
|
| Rendes Kis |
|
Ez a posztkádári életünk 1ik fő jellemvonása: a konzumidiotizmus.
Ennek a visszafordítása is része kell legyen a delumpenizációnak. |
|
| Rendes Kis |
|
Nyilván: az oktatás nem légüres térben működik, hanem az általános kulturális (kulturálatlansági)
környezetben.
Tehát az illiberalizmus szellemét nem csak az oktatásban kell érvényesíteni, hanem az élet minden
területén.
Úgy is mondhatnám, hogy a kádári és posztkádári kontraszelekciót visszafordítani.
Ezt nevezhetjük delumpenizációnak. |
|
| mamácska |
|
Sajnos ezt látom a környezetemben, a gyerekeim környezetében is.
Mindegyik a másikat figyeli,milyen cuccban jár, milyen kocsija van,hová mentek nyaralni stb? Megy a rivalizálás,a sznobizmus keményen.
Az iskolai oktatás a mi időnkben szigorú volt ugyan,de megtanultuk,belénk verték a tudást.Most nem kell szégyenkeznünk. Ha néztek bármiféle vetélkedőt,amiben a kvízkérdések az általános tudást vizsgálják,szinte csak azok tudnak győzni,akik a
mi korosztályunkhoz tartoznak.A fiatalokat vagy nem érdekli,vagy nem törődnek vele. |
|
|