| Téma: Mindent vissza |
|
| gajo |
|
Hiba? Az amerikaiak szétlőtték- és bombázták! Hiba! |
|
|
| R.András |
|
 Visszatérők: „A megnyesett fa kizöldül” – a Monte Cassino-i apátság újjáépítése
Európa egyik legrégibb és legértékesebb kolostora 1944-ben egy fatális hadvezetési hiba következtében pusztult el. Egy ilyen együttes újjáépítését nem lehetett
kétséges, mind a katolikus egyház, mind az újjáalakult olasz állam prioritásként kezelte, a lehető leghitelesebb rekonstrukció célját kitűzve.
... https://epiteszforum.hu/visszaterok-a-megnyesett-fa-kizoldul--a-monte-cassino ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
 Orosz katonai szakértő: pár hónapon belül döntenie kell a magyaroknak Kárpátaljáról
Igor Korotcsenko is megosztotta gondolatait, szerinte az Orbán-kormánynak kell döntenie, mi legyen a magyarok lakta országrésszel.
Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak pár hónapon belül döntenie kell, mi legyen Kárpátaljával és
„megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.
A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntesse a geopolitikai térképről és visszaállítsa a történelmi területei feletti ellenőrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Korotcsenko állítása szerint „Lengyelország fel akarja falni Nyugat-Ukrajna egy részét”, ezzel szemben „Magyarország nemesen, pontosan és felelősen jár el”.
... www.vadhajtasok.hu/2022/07/29/orosz-katonai-szakerto-par-honapon-belul-donten ... |
|
|
| R.András |
|
 Senki sem gondolhatja komolyan, hogy királyságot akarunk
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott beszédet mond a Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontjának átadásán Cegléden 2020. szeptember 10-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Vissza a gyökerekhez, vissza az eredethez, vissza a természetes dolgokhoz – ez a változtatás lényege, ezért lesznek kormánymegbízottakból főispánok, megyékből vármegyék, magyarázza lapunknak Tarnai Richárd. A főispánt nem érdeklik azoknak a kritikái, akik korábban hezitálás nélkül elfogadták a tanácsrendszerezést és az elvtársozást.
Hivatalosan is főispán lett. Milyen érzés?
Sokkal jobban tetszik, mint például az elvtárs. Ne feledjük, Szent Istvántól a második világháború utáni évekig főispán volt a megnevezése annak a hivatalnak, amit viselek – aztán elvtársra változtatták, azzal párhuzamosan, hogy a kommunisták szétverték a magyar közigazgatás rendszerét. Most visszatérünk a történelmi hagyományokhoz, az eredeti megnevezéshez. Megjegyzem, 12 éve, amióta betöltöm ezt a tisztséget, rengetegen kérdezték meg, mit csinál egy kormánybiztos. Ki kellett javítani a szóhasználatot, mert kormánymegbízottak voltunk, de a lényeg ugyanaz, senki nem tudta, a megnevezés mögött mi a tartalom.
Történik most változás ebben a bizonyos tartalomban?
Nem történik. A feladatunk eddig is és továbbra is az állami szolgáltatások minél magasabb szintű megszervezése az adott közigazgatási egységben. Mindez összhangban áll az Alaptörvénnyel is, amely kimondja, hogy hazánk a náci megszállástól 1990-ig megszállt ország volt, ez idő alatt pedig minden történelmi kontinuitást igyekeztek megtörni. Most pedig, szuverén országként visszatérünk a hagyományainkhoz és jól működő közigazgatást építünk.
Januártól Pest megye helyett Pest vármegye élén áll majd. Változik ezzel valami, például a czímer?
Nem, ahogy említettem, tartalmi változás nem következik be, az eredeti állapotot állítjuk helyre. A vármegye élén áll a főispán, akit a kiegyezés utáni időktől fogva mindig is a kormányzat nevezett ki.
Most többen azzal érvelnek, hogy ezek furcsa csengésű szavak, de ezt a csengést azok alakították ki, akik 1945 után szétverték a közigazgatást, a magyar államot, tanácsrendszert vezettek be és erőszakosan átneveztek mindent.
Nem változnak sem a vármegye határai, sem címere, de nem változok én sem: sem az öltözködésem, sem a viselkedésem. De ha bárki úgy érzi, elszalad velem a ló, kérem, hogy figyelmeztessen!
Tud lovagolni? Egy főispánnak illik…!
Nem tudok, de ma már máshol van a hangsúly. És bevallom, nem különösebben foglalkoztat azoknak az aggálya az átnevezések körül, akiknek korábban nem volt problémája a tanácselnöközéssel és az elvtársozással...
Sokan kritizálják az Országgyűlés döntését, a leggyakoribb vád, hogy a döntés gumicsont, ami eltereli a figyelmet a mindennapi problémákról. Mi a valódi célja a változásoknak?
Vissza a gyökerekhez, vissza az eredethez, vissza a természetes dolgokhoz – ez a változtatás lényege. A problémákról aligha akarja vagy tudja a kormány elterelni a figyelmet, naponta a háborúval, a biztonsággal, az energiaellátással, a rezsicsökkentés, a munkahelyek, a családtámogatások, a nyugdíjak megvédésével foglalkozik. Emlékezzünk csak vissza, amikor 1990-ben megalakult az Antall-kormány, mekkora hisztéria volt abból, hogy a Szent Koronával ékesített magyar címer került vissza nemzeti jelképeink közé, noha józan ésszel mindenki azt mondta, hogy ez a normális. Emlékezzünk az akkori hangokra, amelyek szerint ez felesleges volt, vagy azokra, amelyek egyenesen micisapkának gúnyolták nemzeti ereklyénket!
Gyakorlatilag ugyanaz játszódott le, ami ma is. Akkor már nem volt ereje a kormányzatnak, hogy a közigazgatásban is visszaemelje helyükre a korábbi elnevezéseket, de jó, hogy a mai kormánynak van.
És még egy párhuzam: 1990-ben is rögtön a királysággal riogattak, mint ma, de nem gondolhatja senki komolyan, hogy erre vonatkozó valós szándék felmerült volna bárkiben. Magas színvonalon működő államigazgatási rendszer épült ki az elmúlt bő évtizedben, ami méltó az országhoz, ebben a rendszerben pedig most újra a klasszikus elnevezéseket használjuk, erről van szó.
Vágvölgyi Gergely
mandiner.hu
... https://gondola.hu/cikkek/122960-Senki_sem_gondolhatja_komolyan__hogy_kiralys ... |
|
| R.András |
|
A Ház elfogadta az alaptörvény tizenegyedik módosítását: vármegyék
A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.)
Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. "A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése" - fogalmaztak.
... https://gondola.hu/hirek/289938-A_Haz_elfogadta_az_alaptorveny_tizenegyedik_m ... |
|
|
|
|
| R.András |
|
 Magyar tengerpart Cirkvenicán
Cirkvenica. 1910. László gyermekotthon. Kiadó: MSM – Magyar Sokszorosító Műipar Rt. (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)
Azok után, hogy Horvátország bekérette a magyar nagykövetet Orbán Viktor tényszerű megállapítása miatt, miszerint jó ideje nincs már tengerünk, azon nyomban el kezdett mocorogni egy adriai lap a gyűjteményemben. Pontosabban a fiumei képeslapjaim mellett vadul ficánkolni kezdett egy csodaszép cirkvenicai felvétel is.
Azt súgta, hogy ő az egyik legmagyarabb tengerparti lap, ami valaha megjelent. Hát megvizsgáltam, és igazat adtam neki. Amellett, hogy tíz évvel Trianon előtt röpítette „Miskolczra” a turulos bélyeg és a magyar szent koronás bélyegző ezt a különleges felvételt „Czirkveniczáról”, ez a lap másért is kellőképpen magyar. Sőt magyar tengerparti – csakhogy le ne szökjön a horvát politikum vérnyomása.
Egyrészt nem a horvát Crikvenica név, hanem egyenesen a magyar Cirkvenica köszön vissza szépen színezett példányunk előlapjáról. Azt is mondta, hogy ha Zágrábból megkérdeznék, hogy miért van ez így, mondjam meg nekik, azért, mert akkoriban Horvát-Szlavónország a társországunk volt, a kis Adria-parti város pedig Modrus-Fiume vármegyénkhez tartozott. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Jugoszlávia elődje még a holdban volt. Ha nem hiszik, akkor üljenek vissza a horvát politikusok az iskolapadba.
Másrészt, a cirkvenicai tengerparton a László főherceg nevét viselő gyermekotthon látható, melynek nevét magyarul, horvátul és németül is olvashatjuk e képeslapon, amit amúgy a Magyar Sokszorosító Műipar Rt. adott ki Budapesten. A szóban forgó ódon épületről tudni kell, hogy hajdan a magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Szűz Máriának szentelt kolostoraként szolgált. A barátokat a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Frangepán család Miklós nevű tagja, a későbbi bán telepítette ide még 1412-ben, hogy a vidéken „a kulturát terjesszék.”
Tartok tőle, hogy ha leírom azt is, hogy e kolostor felépítése jelenti a mai értelemben vett Cirkvenica históriájának origóját, akkor a kardjába dől a feledékeny horvát államfő, Zoran Milanovic is, akiről mégiscsak nehezen lehet elképzelni, hogy sohasem látott még Trianon előtti „horvát tengerparti” képeslapokat. Mármint olyanokat, amelyek egyben magyar tengerpartiak is voltak.
Az Időutazás a magyar múltba 91. részében is tovább küzdünk a régi képeslapokkal a magyarellenes történelemhamisítások ellen.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
... https://gondola.hu/hirek/287104-Magyar_tengerpart_Cirkvenican_.html |
|
| R.András |
|
 A Horvát és Magyar királyság Personal Unióban volt 800 évig , azaz közös királya volt. Fiume a Magyar királyság kikötője volt. A trianoni szabadkőműves diktátum után megcsonkították (elvették) Hazánk erőszakkal elcsatolt részeit, közte a tengerpartját. (Mireisz Tibor)
... www.facebook.com/agnes.frigyesy.3/posts/5491445514223610 |
|
|
|
| gajo |
|
Ezt a romhalmazt is a ruszkik csinálták? |
|
|
| gajo |
|
Majd virtuálisan visszakapjuk! Elégedetten böffentünk egyet! |
|
|