03:13:45
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Közélet (játék felnőtteknek)
Téma: Mindent vissza
... Elejére 1. lap 
R.András
Olvasta: 5 | Válasz | 2023. szeptember 01. 10:49 | Sorszám: 269
Visszatérők: „A megnyesett fa kizöldül” – a Monte Cassino-i apátság újjáépítése
Európa egyik legrégibb és legértékesebb kolostora 1944-ben egy fatális hadvezetési hiba következtében pusztult el. Egy ilyen együttes újjáépítését nem lehetett
kétséges, mind a katolikus egyház, mind az újjáalakult olasz állam prioritásként kezelte, a lehető leghitelesebb rekonstrukció célját kitűzve.
... https://epiteszforum.hu/visszaterok-a-megnyesett-fa-kizoldul--a-monte-cassino ...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. június 24. 09:55 | Sorszám: 268
Nagyajta
... www.kvmt.ro/hu/nagyajta.html
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. június 21. 16:01 | Sorszám: 267
Felújítják és újra felállítják a száz éve ledöntött honvédemlékművet a felvidéki Roskoványban
A honvédemlékművet 1918-ban döntötték le cseh legionáriusok, ám a helyiek elásták, így megmenekült. A nemrég előkerült mementó
a Nemzeti Örökség Intézete és a Sine Metu Egyesület együttműködésében kapja vissza régi fényét.
... https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/06/felujitjak-es-ujra-felallitjak-a-szaz ...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. június 04. 21:32 | Sorszám: 266
Rétvári Bence: a háborúból ki kell maradni
Rétvári Bence szavai szerint nem azon múlt Magyarország területi vesztesége, hogy a hadszíntereken
ki hogyan veszített, hanem azon, hogy kinek a kormánya állt ki a saját országáért
a tárgyalások alatt, és kiét hívták el, kiét nem.
... https://gondola.hu/cikkek/150826-Retvari_Bence__a_haborubol_ki_kell_maradni.html
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. május 23. 07:48 | Sorszám: 265
Tornahorváti (Chorváty)
... https://ma7.sk/telepules/tornahorvati
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. május 21. 17:58 | Sorszám: 264
Kürt (szlovákul Strekov)
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. május 11. 08:03 | Sorszám: 263
A lengyelek átneveznék Kalinyingrádot
A város középkori neve Königsberg – mi magyarok a Königsberga változatot használtuk –, a II. világháború után
Sztálin adta neki a Kalinyingrád nevet. Brzezisnki könyveiben a „kalinyingrádi kiszögellés"-ről írt.
... https://gondola.hu/cikkek/150640-A_lengyelek_atneveznek_Kalinyingradot.html
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2023. április 25. 09:48 | Sorszám: 262

... www.facebook.com/photo/?fbid=529479812670872&set=gm.786810142630020&idorvanit ...
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. október 26. 21:19 | Sorszám: 261
Kis lépés, de történelmi pillanat - Kihelyezték Szlovákia első kétnyelvű közúti irányjelző tábláját
"Kis lépés, de történelmi pillanat!" - így jellemezte Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szerdán koraeste Dunaszerdahelyen az ország első kétnyelvű közúti irányjelző táblájának kihelyezését.
... https://ma7.sk/aktualis/kis-lepes-de-tortenelmi-pillanat-kihelyeztek-szlovaki ...
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. július 30. 18:12 | Sorszám: 260
Orosz katonai szakértő: pár hónapon belül döntenie kell a magyaroknak Kárpátaljáról
Igor Korotcsenko is megosztotta gondolatait, szerinte az Orbán-kormánynak kell döntenie, mi legyen a magyarok lakta országrésszel.

Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak pár hónapon belül döntenie kell, mi legyen Kárpátaljával és

„megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.

A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntesse a geopolitikai térképről és visszaállítsa a történelmi területei feletti ellenőrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Korotcsenko állítása szerint „Lengyelország fel akarja falni Nyugat-Ukrajna egy részét”, ezzel szemben „Magyarország nemesen, pontosan és felelősen jár el”.
... www.vadhajtasok.hu/2022/07/29/orosz-katonai-szakerto-par-honapon-belul-donten ...
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. július 29. 07:16 | Sorszám: 259
Megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban

... https://gondola.hu/hirek/290305-Megszunik_a_nyelvvizsga-kotelezettseg_a_felso ...
Kommentár:
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. július 22. 11:27 | Sorszám: 258
Senki sem gondolhatja komolyan, hogy királyságot akarunk
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott beszédet mond a Magyar Államkincstár új állampapír-értékesítési pontjának átadásán Cegléden 2020. szeptember 10-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Vissza a gyökerekhez, vissza az eredethez, vissza a természetes dolgokhoz – ez a változtatás lényege, ezért lesznek kormánymegbízottakból főispánok, megyékből vármegyék, magyarázza lapunknak Tarnai Richárd. A főispánt nem érdeklik azoknak a kritikái, akik korábban hezitálás nélkül elfogadták a tanácsrendszerezést és az elvtársozást.

Hivatalosan is főispán lett. Milyen érzés?

Sokkal jobban tetszik, mint például az elvtárs. Ne feledjük, Szent Istvántól a második világháború utáni évekig főispán volt a megnevezése annak a hivatalnak, amit viselek – aztán elvtársra változtatták, azzal párhuzamosan, hogy a kommunisták szétverték a magyar közigazgatás rendszerét. Most visszatérünk a történelmi hagyományokhoz, az eredeti megnevezéshez. Megjegyzem, 12 éve, amióta betöltöm ezt a tisztséget, rengetegen kérdezték meg, mit csinál egy kormánybiztos. Ki kellett javítani a szóhasználatot, mert kormánymegbízottak voltunk, de a lényeg ugyanaz, senki nem tudta, a megnevezés mögött mi a tartalom.

Történik most változás ebben a bizonyos tartalomban?

Nem történik. A feladatunk eddig is és továbbra is az állami szolgáltatások minél magasabb szintű megszervezése az adott közigazgatási egységben. Mindez összhangban áll az Alaptörvénnyel is, amely kimondja, hogy hazánk a náci megszállástól 1990-ig megszállt ország volt, ez idő alatt pedig minden történelmi kontinuitást igyekeztek megtörni. Most pedig, szuverén országként visszatérünk a hagyományainkhoz és jól működő közigazgatást építünk.

Januártól Pest megye helyett Pest vármegye élén áll majd. Változik ezzel valami, például a czímer?

Nem, ahogy említettem, tartalmi változás nem következik be, az eredeti állapotot állítjuk helyre. A vármegye élén áll a főispán, akit a kiegyezés utáni időktől fogva mindig is a kormányzat nevezett ki.
Most többen azzal érvelnek, hogy ezek furcsa csengésű szavak, de ezt a csengést azok alakították ki, akik 1945 után szétverték a közigazgatást, a magyar államot, tanácsrendszert vezettek be és erőszakosan átneveztek mindent.

Nem változnak sem a vármegye határai, sem címere, de nem változok én sem: sem az öltözködésem, sem a viselkedésem. De ha bárki úgy érzi, elszalad velem a ló, kérem, hogy figyelmeztessen!

Tud lovagolni? Egy főispánnak illik…!

Nem tudok, de ma már máshol van a hangsúly. És bevallom, nem különösebben foglalkoztat azoknak az aggálya az átnevezések körül, akiknek korábban nem volt problémája a tanácselnöközéssel és az elvtársozással...

Sokan kritizálják az Országgyűlés döntését, a leggyakoribb vád, hogy a döntés gumicsont, ami eltereli a figyelmet a mindennapi problémákról. Mi a valódi célja a változásoknak?

Vissza a gyökerekhez, vissza az eredethez, vissza a természetes dolgokhoz – ez a változtatás lényege. A problémákról aligha akarja vagy tudja a kormány elterelni a figyelmet, naponta a háborúval, a biztonsággal, az energiaellátással, a rezsicsökkentés, a munkahelyek, a családtámogatások, a nyugdíjak megvédésével foglalkozik. Emlékezzünk csak vissza, amikor 1990-ben megalakult az Antall-kormány, mekkora hisztéria volt abból, hogy a Szent Koronával ékesített magyar címer került vissza nemzeti jelképeink közé, noha józan ésszel mindenki azt mondta, hogy ez a normális. Emlékezzünk az akkori hangokra, amelyek szerint ez felesleges volt, vagy azokra, amelyek egyenesen micisapkának gúnyolták nemzeti ereklyénket!
Gyakorlatilag ugyanaz játszódott le, ami ma is. Akkor már nem volt ereje a kormányzatnak, hogy a közigazgatásban is visszaemelje helyükre a korábbi elnevezéseket, de jó, hogy a mai kormánynak van.

És még egy párhuzam: 1990-ben is rögtön a királysággal riogattak, mint ma, de nem gondolhatja senki komolyan, hogy erre vonatkozó valós szándék felmerült volna bárkiben. Magas színvonalon működő államigazgatási rendszer épült ki az elmúlt bő évtizedben, ami méltó az országhoz, ebben a rendszerben pedig most újra a klasszikus elnevezéseket használjuk, erről van szó.

Vágvölgyi Gergely
mandiner.hu

... https://gondola.hu/cikkek/122960-Senki_sem_gondolhatja_komolyan__hogy_kiralys ...
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. július 19. 18:28 | Sorszám: 257
A Ház elfogadta az alaptörvény tizenegyedik módosítását: vármegyék

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". (Például táblákon továbbra is használható a megye.)

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. "A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése" - fogalmaztak.
... https://gondola.hu/hirek/289938-A_Haz_elfogadta_az_alaptorveny_tizenegyedik_m ...
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. június 07. 11:44 | Sorszám: 256
Árpád-vonal
Civil megemlékezés az Árpád-vonal közelében, a Lemhény fölött emelkedő 1302 méteres Gyepár-tetőn 2022. június 6-án.
... https://gondola.hu/cikkek/122597-Arpad-vonal.html
R.András
Olvasta: 7 | Válasz | 2022. június 07. 09:53 | Sorszám: 255
Magyar Pozsony – történelmi utazás Pozsonyban
A Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat keddi napján a kiállításoké volt a főszerep. Délután a pozsonyi Sétatéren került sor a Magyar Pozsony pop-up kiállítás megnyitására a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében.
... https://ma7.sk/tajaink/magyar-pozsony-tortenelmi-utazas-pozsonyban
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. június 01. 08:41 | Sorszám: 254
Magyar-e vagy? Az erdélyi műemlék-épületek megvásárlóinak nemzetiségét firtatja egy USR-politikus
Mire megkapta a sovén címkét, tisztázta, hogy valójában arra kíváncsi: hány ingatlant vásároltak fel Erdélyben az Orbán Viktorhoz közel álló szervezetek.
... https://foter.ro/cikk/magyar-e-vagy-az-erdelyi-muemlek-epuletek-megvasarloina ...
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. május 15. 21:03 | Sorszám: 253
Magyar tengerpart Cirkvenicán
Cirkvenica. 1910. László gyermekotthon. Kiadó: MSM – Magyar Sokszorosító Műipar Rt. (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)
Azok után, hogy Horvátország bekérette a magyar nagykövetet Orbán Viktor tényszerű megállapítása miatt, miszerint jó ideje nincs már tengerünk, azon nyomban el kezdett mocorogni egy adriai lap a gyűjteményemben. Pontosabban a fiumei képeslapjaim mellett vadul ficánkolni kezdett egy csodaszép cirkvenicai felvétel is.

Azt súgta, hogy ő az egyik legmagyarabb tengerparti lap, ami valaha megjelent. Hát megvizsgáltam, és igazat adtam neki. Amellett, hogy tíz évvel Trianon előtt röpítette „Miskolczra” a turulos bélyeg és a magyar szent koronás bélyegző ezt a különleges felvételt „Czirkveniczáról”, ez a lap másért is kellőképpen magyar. Sőt magyar tengerparti – csakhogy le ne szökjön a horvát politikum vérnyomása.

Egyrészt nem a horvát Crikvenica név, hanem egyenesen a magyar Cirkvenica köszön vissza szépen színezett példányunk előlapjáról. Azt is mondta, hogy ha Zágrábból megkérdeznék, hogy miért van ez így, mondjam meg nekik, azért, mert akkoriban Horvát-Szlavónország a társországunk volt, a kis Adria-parti város pedig Modrus-Fiume vármegyénkhez tartozott. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Jugoszlávia elődje még a holdban volt. Ha nem hiszik, akkor üljenek vissza a horvát politikusok az iskolapadba.

Másrészt, a cirkvenicai tengerparton a László főherceg nevét viselő gyermekotthon látható, melynek nevét magyarul, horvátul és németül is olvashatjuk e képeslapon, amit amúgy a Magyar Sokszorosító Műipar Rt. adott ki Budapesten. A szóban forgó ódon épületről tudni kell, hogy hajdan a magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Szűz Máriának szentelt kolostoraként szolgált. A barátokat a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Frangepán család Miklós nevű tagja, a későbbi bán telepítette ide még 1412-ben, hogy a vidéken „a kulturát terjesszék.”

Tartok tőle, hogy ha leírom azt is, hogy e kolostor felépítése jelenti a mai értelemben vett Cirkvenica históriájának origóját, akkor a kardjába dől a feledékeny horvát államfő, Zoran Milanovic is, akiről mégiscsak nehezen lehet elképzelni, hogy sohasem látott még Trianon előtti „horvát tengerparti” képeslapokat. Mármint olyanokat, amelyek egyben magyar tengerpartiak is voltak.

Az Időutazás a magyar múltba 91. részében is tovább küzdünk a régi képeslapokkal a magyarellenes történelemhamisítások ellen.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
... https://gondola.hu/hirek/287104-Magyar_tengerpart_Cirkvenican_.html
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. május 11. 08:52 | Sorszám: 252
A Horvát és Magyar királyság Personal Unióban volt 800 évig , azaz közös királya volt. Fiume a Magyar királyság kikötője volt. A trianoni szabadkőműves diktátum után megcsonkították (elvették) Hazánk erőszakkal elcsatolt részeit, közte a tengerpartját. (Mireisz Tibor)
... www.facebook.com/agnes.frigyesy.3/posts/5491445514223610
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. május 10. 17:42 | Sorszám: 251
Bekérették a horvát külügybe a zágrábi magyar nagykövetet
Bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét kedden, hogy adjon magyarázatot Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint "Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle" - jelentette a Hina horvát hírügynökség.
... https://gondola.hu/hirek/286868-Bekerettek_a_horvat_kulugybe_a_zagrabi_magyar ...
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. április 23. 00:11 | Sorszám: 250
Bény
... https://gondola.hu/hirek/286112-Potapi_Arpad_Janos_Felvideken_-_Beny.html
gajo
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. március 27. 22:27 | Sorszám: 249
Ezt a romhalmazt is a ruszkik csinálták?
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2022. március 26. 08:53 | Sorszám: 248
Vásárút (Trhová Hradská)
gajo
Olvasta: 6 | Válasz | 2021. december 29. 22:56 | Sorszám: 247
Majd virtuálisan visszakapjuk! Elégedetten böffentünk egyet!
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2021. december 29. 22:40 | Sorszám: 246
Balkáni együttélés - Vukovár, a megosztott város
2020. május 24.
„A háború előtt” – így kezdődik Vukováron nagyon sok mondat, megállapítás vagy visszaemlékezés. A jelenleg hivatalosan 27 ezer – a helyiek véleménye szerint 20-21 ezer – fős kelet-horvátországi város 1991 előtt a jugoszláv „Testvériség – Egység” jelszavaival fémjelzett hivatalos ideológia iskolapéldája volt, a délszláv állam soknemzetiségű és -kultúrájú jellegének megtestesülése. A nemzetiségek békés együttélésével jellemezhető, akkor még csaknem 45 ezer fő által lakott település mai lakosai nosztalgiával tekintenek vissza azokra az évtizedekre, amikor a helyiek szemében Vukovár Jugoszlávia – Belgrád és Zágráb után – „harmadik leggazdagabb városa” volt. Jelenleg periférikus helyzetéből adódó nehézségekkel, illetve a múlt sok szempontból máig feldolgozatlan terhével küszködő, rohamosan csökkenő népességszámú település.
Vukovári optimizmus - 1991-ben erre még nem sok esély mutatkozott
A magyar határtól alig 60 km-re elhelyezkedő Vukovár 1918 végén lett a formálódó Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, előtte évszázadokon át a Magyar Királyság városai közé tartozott. A középkorban még döntő részben magyar népességű szlavóniai megyeközpont a 16. század első felében török kézre került, melynek hatására népessége hamar kicserélődött, az elmenekülő magyar lakosság helyére főként balkáni eredetű csoportok költöztek. Az alapvetően magyar jellegű vidéken csupán néhány – sajátos elhelyezkedésű, nehezen megközelíthető – községben (Haraszti, Kórógy, Rétfalu, Szentlászló) maradt fenn a korábbi népesség kontinuitása, ugyanakkor Kelet-Szlavónia többi része Vukovárral együtt horvát illetve szerb többségű területté vált. A város a középkorban is létező, ugyanakkor a 18. században a korábbinál jóval nagyobb területen kialakított Szerém vármegye székhelye lett, ezzel párhuzamosan a helyi fölbirtokos – a német származású Eltz család – német népességet telepített be. Az 1700-as évek második felében épültek a városközpontnak máig sajátos karaktert adó barokk épületek is. A helyi horvát, szerb és német lakosság mellé elsősorban a 19. század második felétől magyar lakosság is települt, főként a Dráván túlról, így Vukovár már a századforduló idején is soknemzetiségű városnak számított. 1910-ben 10,4 ezer fő lakta, mellyel Horvát-Szlavónországon belül (aminek közjogilag része volt) jelentős centrumnak számított.

1918 után a jelentős részben a közigazgatásban illetve a közlekedésben dolgozó – így megélhetésüket az új állami keretek között elveszítő - magyarok száma lecsökkent, a délszlávoké növekedett. A város 1941-1944 között a Független Horvát Állam része lett, e periódusban a szerbeket több atrocitás érte. Egy, a horvát katonai alakulatok által partizánok ellen indított akció során 455 (384 szerb, 71 horvát) személyt végeztek ki; a Szerémség számos településéről – tehát nemcsak Vukovárról – elhurcolt áldozatokat a vukovári vasútállomáson gyűjtötték össze.

1945-től a jugoszláv államban a horvátországi szerbek „domináns nemzetnek” érezték magukat, ugyanakkor a multietnikus Vukovárban a horvátok, szerbek, ruszinok, magyarok, sőt bosnyákok valóban békés együttélése valósult meg, ahol a nemzetiségi kérdés – természetesen az akkor uralkodó ideológia vezérelvének is megfelelve – legfeljebb marginális szerepet játszott. A lakosság viszonylag magas életszínvonalát elsősorban a fénykorában 20 ezer (jelenleg 700) főt foglalkoztató „Borovo” cipőgyár működése biztosította. Az etnikai keveredés a családok szintjén is nagy számban volt tetten érhető (vegyes házasságok), nem véletlen, hogy a magukat „jugoszlávnak” vallók aránya – a délszláv állam más, etnikailag diverz vidékeihez, pl. a Vajdasághoz hasonlóan – 1961-1981 között meredeken emelkedett. Az utolsó jugoszláv népszámlálás (1991) idején Vukováron 44,7 ezer fő élt, melynek 47,2%-a horvát, 32,3%-a szerb, 15,1%-a jugoszláv, 3,2%-a ruszin/ukrán és 1,6%-a magyar volt.
Vukovár fentről 1991 novemberében, az ostrom végén

A felújításra tett erőfeszítések dacára ma is több száz épület áll Vukováron, amely magán viseli a háború nyomait
A város hősiességét hirdető kereszt a Duna-parton, a túloldal már Szerbia
Különleges győzelmi emlékmű (a téma ugyanaz, de a fotó Eszéken készült)
... https://pangea.blog.hu/2020/05/24/vukovar_a_megosztott_varos
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2021. december 19. 11:12 | Sorszám: 245
49 dédunokának örvend az utolsó élő erdélyi nagyasszony
Több mint 70 éve Magyarországon él, családi alapítványuk erdélyi fiatalokat támogat.

Terjedelmes interjút közölt Ugron Istvánné Bánffy Máriával, az utolsó élő erdélyi nagyasszonnyal a noileg.ro portál. A 90. életévéhez közelítő hölgy – akinek élete valódi történelemkönyv – ma is olyan friss, hogy akár negyven évet is letagadhatna korából.

Marika néni öt gyermeket szült és nevelt fel, és ma már 49 dédunokának örvend.

Az Ugron házaspár Erdélyből érkezett a második világháború idején Magyarországra. Bár a háború után a feleség visszamehetett volna Erdélybe, katona férje viszont nem, így itt maradtak. Férje, István 1997-ben elhunyt, az idős asszony Solymáron él.

... Férjem, István találta ki, hogy ha visszakapunk valamit Erdélyben, olyan sokan vagyunk rá, hogy nem érdemes szétaprózni, tegyük bele egy alapítványba. Én örültem ennek a gondolatnak, hiszen úgy nőttem fel, hogy normális volt például, hogy a családom eltartja a tanítót, hogy legyen a faluban, aki megtanítja a gyerekeket írni, olvasni. Most főleg Béla fiam intézi az ügyeket, de a családból többen besegítenek – mondta az asszony.

Az Ugron Alapítvány tevékenysége
- Oktatás
- Karitatív tevékenység
- Kulturális tevékenység
- Szervezés és adminisztráció
-- Az európai önkéntes csereprogrammal kapcsolatos tevékenységek szervezése: képzések, pedagógiai kíséret, mentorálás, konferenciák, fogadóhelyek koordinálása, küldő szervezetekkel való együttműködés és ifjúsági programokban való részvétel, mint például európai tanulmányi utak és workshopok.
-- Az alapítvány javainak adminisztrálása, vagyongazdálkodás

Ha Mária néni azt hallja, Erdély, mit érez? – hangzott el az interjú utolsó kérdése.

Honvágyat. Több mint hetven esztendeje, hogy Magyarországon élek, de nem lettem magyarországi. Tulajdonképpen nevelem magamat, hogy annak a korszaknak vége, ez egy másik világ, az nem jön vissza soha többé.
... https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2017/05/13/49-dedunokanak-orvend-az-utols ...
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...