| Téma: Stresszvilág |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Há', én már leírtam itt, hogy a "fenntartható fejlődés" az tulajdonképpen egy oximoron...
A "fenntartható növekedés"-ről szoktak inkább értekezni, sokszor felcserélve a kifejezéseket... |
|
|
| mpd |
|
|
Akkor pedig eleve ki van zárva hogy a fenntartható fejlődésnek bármiféle értelme legyen. Egy rendszer egyetlen eleme nem fejlődhet a többitől elszigetelten, ez így egy nagy semmi. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
Hát, az eléggé egyértelmű, hogy itt most csak az ember(iség) szempontjából néz(z)(t)ük a dolgokat... Az engem hidegen hagy, hogy esetleg kiderülhetne az is hogy nélkülünk "sokkal jobb dolga" lenne a Földnek. :--D |
|
| mpd |
|
Na és vajon miért csak az ember szemszögéből nézzük? Az íj feltalálása aZ embernek fejlődés, de az Amoeba proteusnak abszolút indifferens körülmény.
Megfordítva, a baktériumoknak kétségtelenül fejlődés az antibiotikum-rezisztencia megszerzése. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Igen, a létrejövő új nem föltétlenül jobb mint a régi, csak más. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Szerintem, a fejlődés fogalmába minden olyan is beleszámít, aminek esetleg negatív mellékhatása is lehetséges...
Pattintott kőszerszámokkal pl. embert is könnyebb volt ölni.. 
|
|
| mpd |
|
Értem. Akkor az első mobiltelefon volt a fejlődés, a sok új mobil meg növekedés.
De BIZTOS, hogy a mobiltelefon az fejlődés? |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Fejlődés (latinul evolúció) az, ha valami olyan jön létre, ami addig még nem volt. |
|
| mpd |
|
csak egyet? 
Hát ha már így szóba került, talán definiálni kéne, mi is az a fejlődés. Több mobiltelefon, az fejlődés? |
|
|
| mediator |
|
Szerintem van fenntartható fejlődés, csak az adott zárt keretek között, nem mennyiségi, hanem minőségi mérce alapján.
Szerintem ugyanarról beszélünk, de nem pont ugyanazt, de ettől függetlenül egyet értünk. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Az a baj, hogy kevés a fűszer. 
Kéne már egy Kwisatz Haderach... |
|
| Felkesz Deneverr |
|
És, rossz is így ez a kifejezés, mert ez egy oximoron, szvsz. A fejlődés, ha van, az eleve fenn van tartva. 
A "fenntartható növekedés"-el vannak inkább gondok, mert abból származnak az "...,akkor ma már négyzetméterenként 87632 embernek kellene élnie a Földön"-féle következtetések...
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Hát igen, nem lehet (nincs értelme) összehasonlítani a két számot...
Az első (a 33.86 petaflop/s) az másodpercenkénti floating-point műveletekre vonatkozik. Az emberek nagyon nagy százaléka(99.99...:-D) még 1 flop/s sebességre sem képes!! 
|
|
| fokos |
|
Hát igen.
Vagy fenntartható (szaporodunk, mint a nyulak, kettővel kevesebben halnak meg betegségben/éhezésben/háborúban, ahányan születnek), vagy fejlődés (élvezetből szexelünk, mert ha nem, nem jut pénz az új/jobb/szebb/modernebb autóra/lakásra/robotra/egyéb felesleges extrákra).
Bőven rendelkezünk egyfelől megfelelő mennyiségű gumi és gyógyszergyárral, másrészint azzal a technológiai tudással,ami életre szólóan tartós eszközöket állíthat elő.
|
|
| mpd |
|
Fenntartható fejlődés nem létezik.
Amúgy ugyanazt mondod mint én, csak posztmodernebbül. |
|
|
|
| mediator |
|
Szerintem az általad leírt folyamat az emberi civilizáció természetes jelensége, annak minden ódiumával együtt.
A fejlődési folyamataink differenciálódnak, mindenféle szervezeteink tovább struktúrálódnak, a technikai fejlődésünk exponenciálisan felgyorsult (pl. a mesterséges intelligencia kutatások során idén nyáron a kínaiak elérték 33.860 billiárd/sec számítógépes műveleti sebességet, amellyel a számítógép az emberi agy 38 mrd/sec sebességét vészesen megközelítette), ugyanakkor megfigyelhető egy absztraháló integrálódási folyamat is amelynek eredménye a GLOBALIZÁCIÓ. Amely lehet spontán is, és tervezett is.
A probléma - szerintem - az, hogy a spontán globalizáció és az erőltetett, imperialista globalizáció között ma még nem tudunk különbséget tenni. Vannak ugyan használható létmodelljeink (fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb.), azonban ezek általánosan nem ismertek, ezért nem is válhattak széles körben elfogadott működési elvekké.
A legnagyobb baj az, hogy hogy technikai fejlődésünk és az ahhoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi-politikai folyamatok sokkal gyorsabb üteműek, mint az etikai, kultúrális fejlődésünk üteme, ezért aztán ez lesz a vesztünk is - legalábbis a populáció túlnyomó többségéé. |
|
| mpd |
|
Elég öreg vagyok már annak megítéléséhez, hogy változik a nyugati (vagy nevezhetjük euroatlantinak is) civilizáció.
A hetvenes-nyolcvanas évek sci-fi írói némi joggal hitték, hogy a gépesítés, automatizálás, robotizálás, új energiaforrások majd kényelmesebbé teszik az emberek életét - és főleg nyugodtabbá!
Hiszen a létbizonytalanság szükségképpen megszűnik, eltűnnek vagy mérséklődnek a társadalmi különbségek. A fejletlenebb része az emberiségnek fejlődésnek indul, és egy boldogabb kor köszönt be.
Hát ebből semmi nem lett, a luddisták bizonyultak élesebb eszűnek. Ők rögtön rájöttek, hogy a gépesítés nem az egész emberiség, hanem csak és kizárólag a gépek tulajdonosainak javát szolgálják!!! És nemcsak a gépek, hanem mindenféle találmány, újítás, újdonság, fejlesztés. Ha feltalálná valaki az ingyen nyerhető energiát, azonnal megvenné a találmányt egy befektető, és ugyanúgy pénzért adná az energiát, csak éppen neki növekedne meg a haszna.
Ez a kapitalizmus logikája. Amikor Henry Ford rendelkezett egy túl jó alkatrész minőségének csökkentéséről, eldőlt a jövő.
A gépesítés, az automatizálás és minden amit az elején felsoroltam, csak az elit életszínvonalát javította. Akik nem tartoznak oda, azok létbizonytalansága jelentősen és állandóan nő. Szinte folyamatos stressznek vannak kitéve.
Nézzetek körül, véreim, válasszatok ki találomra egy rokont, ismerőst, aki régebben ugyanabban a munkakörben dolgozik valahol! Mindegy, hogy állami vagy magáncég alkalmazottja. Aztán gondolkodjatok el rajta: többet vagy kevesebbet dolgozik mint öt, tíz, húsz éve? De magatokon is ellenőrizhetitek: nosza, lássuk, nyugodtabbak vagytok, vagy éppen stresszesebbek? Több időtök van a családra vagy kevesebb? Többet dolgoztok vagy kevesebbet?
Bizony, rá fog mindenki jönni, hogy szarabb lett a helyzet, mégpedig szépen fokozatosan, folyamatosan. Pedig mi itt, elvileg felszabadultunk a kommunista iga alól, eljött a szabadság - és a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a stressz, az infarktus, a rák.
Úgyhogy elmondhatjuk, politikai berendezkedéstől független a jelenség.
Szép új világ. Huxley, Orwell és Bradbury nevét kéne harsognunk, és fellázadni valahogy ez ellen, ami nem szükségszerű! Hiszen az előállított javak lehetővé tennék, hogy kevesebbet dolgozzunk, jobban és nyugodtabban éljünk!
Ébresztő emberek! |
|
|