| Téma: Európa jövője (csak erős idegzetűeknek !) |
|
| mpd |
|
|
Sosem lesz olyan. annyira mások a nemzeti érdekek. Úgyhogy végül Sulcnak lehet igaza, csak nem azért, amit mond. |
|
| mediator |
|
Ez Martin Schultz-i megállapítás egy hatalmas csúsztatás, amelynek célja valójában a nemzetállamok lebontása és a szuverenitásuk szétverése.
Nem EU-kormány kell ide, hanem egy egész Európára kiterjedő multilaterális egyezmény. |
|
| mamácska |
|
Súlyos válságba került az Európai Unió?
A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé. Sajtóinformációk szerint a Nemzetközi Valutaalap csak reális terv esetén venne részt a pénzügyi mentésben.
Martin Schulz a német Sternben szerdán megjelenő interjúból a hírmagazin honlapján kedden közölt részletek szerint elmondta, hogy a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség. „A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra” – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP német szociáldemokrata elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt” – mondta Martin Schulz.
„Egy másféle EU-t akarnak”
A július elején tartott görögországi népszavazás – amelyen a többség elutasította a nemzetközi hitelezők akkori ajánlatát – „talán egy jókor érkezett figyelmeztetés volt”, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a görögök többsége hazájuk euróövezeti tagságának megőrzését szeretné, a népszavazáson leadott voksokkal pedig azt fejezték ki, hogy „egy másféle EU-t akarnak” – fejtette ki az EP elnöke, rámutatva, hogy „sokan már nem kapcsolják össze az Európa-eszmét az Európai Unióval”.
Martin Schulz védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson” – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk” – mondta Schulz az utóbbi napok fejleményeiről. „Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyok” – mondta a német politikus. Ugyanakkor „Európa nincs a halálán” – tette hozzá.
Martin Schulz a Sternnek azt is elmondta, hogy mit jegyzett fel naplójába a hétfőn reggel véget ért euróövezeti csúcstalálkozó után, amelyen 17 órai tárgyalással jutottak megállapodásra egy újabb görög támogatási program feltételeiről. „Egy kis időre bepillantottunk a szakadékba. Megláttuk, hogy milyen pusztító ereje van a bizalmatlanságnak. Miután ezt felismertük, találtunk egy közös megoldást, amely mindenkinek jó Európában” – áll Martin Schulz naplójában.
Az IMF-nek kételyei vannak?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag biztosításában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére – jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott.
Az IMF – amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben – részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.
Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.
A nyilatkozó tisztségviselő szerint a hétfői megállapodás „nem nagyon konkrét”, néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. „Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás” – jelentette ki.
|
|
| Békáscity |
|
(BZsolt)
...eszembe jut a rendszerváltás ideje. Két kultikus könyv is megjelent akkoriban. Az egyiket Fukuyama írta, a másikat Huntington. Fukuyama arról értekezett művében, hogy mivel mindenhol győzött a liberális, szabad versenyes kapitalizmus, elérkeztünk a történelem végéhez. Nincsen tovább. Mostantól az emberiségre kissé unalmas, eseménytelen jólét vár.
Huntington arról írt a maga művében, hogy a világ civilizációk összecsapásának küszöbéhez érkezett. És ezen összecsapások legnagyobbja és legvéresebbike a kereszténység és az iszlám összecsapása lesz.
Fukayamának akartunk hinni, de a szívünk legmélyén, ahol mindig elrejtőznek a legfontosabb dolgok, nos, a szívünk mélyén tudtuk, hogy Huntingtonnak van igaza. Sajnos megint nem tévedtünk.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/28962/Ezsaias#sthash.CXNbf5ba.52keb8Jl.dpuf |
|
| orosz_hussalata |
|
|
Na az usákok a fansziákat is lehallgatták. Van-e európának jövője, ha a politikusaik egyik felét bábként mozgatják az usából , a másik felét lehallgatják ( uk mint a legnagyobb hadihajó európa partjainál egy harmadik kategória). És ne feledjük nem csak politikai döntésekről, és azok folyamatáról kapnak a lehallgatók részletes képet, de a politikusok magánéletéről is, így azok könnyen zsarolhatóak is. |
|
| orosz_hussalata |
|
1. mire elég a konkrét gyűjtés? lesz-e népszavazás. ( ugye nálunk már láttunk olyat, hogy kamu gyűjtéssel sok időre elütötték ugyanabban a kérdésben valódi gyűjtés lehetőségét)
2. hol lehet aláírni?
3. Ugye nem lesz csalódás, ha esetleg kiderül, hogy a preferált párt támogatja a ttip megállapodást? |
|
| mamácska |
|
STOP TTIP!
Az Európai Unió tagállamaiban (13 országban: Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban, Finnországban, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban, Szlovéniában, Írországban, Belgiumban, Svédországban és Csehországban) eddig több mint 1 millió 895 ezren írták alá a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet (hivatalos nevén Transatlantic Trade Investment Partnership - TTIP) megalapítása ellen tiltakozó petíciót.
A felsorolt országokban már összegyűlt a kezdeményezés támogatásához szükséges aláírások 100%-a. A következő országok ahol elérhetik az érvényességhez szükséges aláírások számát: Dánia (93%-on állnak, csupán 659 aláírás hiányzik) és Horvátország (84% és csak 1285 aláírás kell az érvényességhez).
Magyarországon azonban még mindig kevesen hallottak a kezdeményezésről, és az érvényességhez szükséges aláírások 75 %-a gyűlt össze (kevesebb, mint 4000 aláírás kell az érvényességhez!).
A Stop TTIP által megszervezett aláírásgyűjtés tovább folytatódik egészen 2015 szeptemberéig, mikor is továbbítják az összegyűlt aláírásokat az Európai Bizottságnak.
https://stop-ttip.org/
Terjeszd Te is a hírt, oszd meg barátaiddal, családoddal az információkat, hogy még nagyobb nyomás alá helyezzük a döntéshozókat. Állítsuk meg együtt a TTIP egyezmény létrejöttét. Tájékozódj és szavazz az alábbi oldalon:
http://stop-ttip.org/alairas
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) olyan rendszer, ahol a cégek nemzetközi bírósága a nemzeti bíróságok felett áll, bármikor perelhetik a kormányokat, de a kormányok nem perelhetik őket. Mindezt egy szűk cégcsoport számára, a népek és a Föld kárára!
Kell nekünk ilyen USA-EU partnerség?
http://www.youtube.com/watch?v=cC0kYZYp0ec |
|
| mamácska |
|
A jelenleg az Európai Unióban érzékelhető politikai és társadalmi környezetben nem lehet nagyszabású előrelépéseket tenni – jelentette ki Marján Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerdán, A globális erőtér a XXI. század elején – biztonság és versenyképesség című konferencián.
Ennek ellenére az unió számára létfontosságú lenne a további központosítás, akár egy közös pénzügyminiszteri poszt létrehozása is. Marján Attila ezt azzal a tapasztalattal magyarázta, hogy egy közös valuta létrehozása szükségképpen együtt kell, hogy járjon az erősebb politikai integrációval, ezt azonban az Európai Unió az euró létrehozásakor nem lépte meg, most pedig lóhalálában igyekszik pótolni ezeket a hiányosságokat. Az új programok viszont nem azért kellenek, hogy ne maradjunk le versenyképesség terén, hanem mert élet-halál harc folyik az eurózóna megmentéséért.
Az említett példánál maradva ugyanakkor, egy ilyen pénzügyminiszteri poszttal kapcsolatban az is elképzelhető, hogy vétójoga lenne a tagállami költségvetések felett is, ezt pedig enyhén szólva kétséges, hogy minden tagállam szó nélkül hagyná. Pénzügyminiszterre már csak azért is szükség lehet, mert ha beindul az eurókötvények kibocsátása, a minden ország által élvezett előnyök mögött valójában Németország gazdasági ereje fog állni.
Kettészakad Európa?
Amennyiben tovább erősödne az uniós integráció, az azt is jelentené, hogy intézményesül a kétsebességes Európa, az egyik csoportba a szorosabb együttműködés hívei, a másikba azok az országok kerülnének, amelyek nem hajlandók szuverenitásukból még többet átadni Brüsszelnek. Marján felhívta rá a figyelmet, hogy ezt a folyamatot erősítheti az Egyesült Királyság politikája, mely egyre inkább eltávolodik az EU-tól, és ha a beígért referendumon a britek többsége nem is a kilépésre szavaz, a további eltávolodás akkor is valószínű. Hazánk, úgy tűnik, abba a csoportba tartozna, mely minél több jogot tartana meg tagállami szinten, már csak azért is, mert a „magországok” vélhetően az eurót használókból állnának.
Ismert, Európában soha nem látott módon megerősödtek az euroszkeptikus pártok, gondoljunk csak a francia Nemzeti Front, vagy a radikális jobboldali Brit Függetlenségi Párt tavalyi győzelmére az európai parlamenti választásokon.
Első az egyetértés
Marján szerint az első és legfontosabb feladat az lenne, hogy Európában létrehozzanak egy társadalmi egyetértést abban, hogy mit is kellene csinálni, mire kellene fókuszálni a meglévő erőforrásokat annak érdekében, hogy megakadályozzuk az unió geopolitikai és versenyképességi lemaradását. Ehhez azonban jelentős reformok kellenek, amihez viszont tagországonként kellene visszaszerezni az egyetértést. „Ehhez a politikai fókuszokat át kellene alakítani” – véli Marján.
Az egyik olyan fókusz, melyben nagy a lemaradás, a közös védelempolitika (például nincs közös hadsereg), a másik a bevándorlás és a migránsok integrációjának olyan kezelése, mely összhangban van a társadalmi elvárásokkal – elég csak az egyes párizsi külvárosokban uralkodó állapotokra gondolni. A harmadik célkitűzés a közös valuta, az euró fennmaradásának hosszú távú biztosítása, ehhez viszont sok pénz kell. Marján megemlítette, hogy ma az uniós költségvetés 39 százalékát mezőgazdaságra költjük. „Európában a gazdasági válság társadalmi válságot is hozott, de meg kell mutatni, hogy az eurót meg lehet, és meg is érdemes menteni” – hangsúlyozta Marján. Kiemelte azt is, hogy a jövőben külön költségvetés kellene az eurózónának, mely a benne lévő tagállamok GDP-jének akár 3-5 százaléka lehetne, szemben a mostani egy százalékkal.
Lengyelország fontos szerepet kaphat
Marján Attila külön kiemelte Lengyelország szerepét, mely a további integráció egyik motorja lehet, főleg akkor, ha kiesik a képből a gyakran „kerékkötőként” viselkedő Egyesült Királyság. Mint mondta, a lengyelek számára nagy erőt jelent, hogy jóban vannak a németekkel, akik már nemigen tesznek olyan nagy, európai szintű kezdeményezést, amiről előzőleg ne kérdezték volna meg őket. Noha az unió fejlődését és integrációját évtizedekig a francia–német tandem együttműködése határozta meg, előbbi mára meggyengült, és a közeljövőben nem lesz energiája nagy összeurópai projekt kitalálására és végigvitelére. A lengyelek viszont annyiban mindenképp hendikeppel indulnak, hogy jelenleg nem tagjai az eurózónának, a jövőben viszont ők is csatlakozhatnak a monetáris unióhoz.
www.mno.hu |
|
| mamácska |
|
Görögország nem lesz képes kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak a június 5-én esedékes adóssághányadot, ha addig nem jut megállapodásra a nemzetközi hitelezőivel folytatott tárgyalásokon - figyelmeztetett Nikosz Filisz, a kormányzó baloldali radikális Sziriza párt parlamenti frakciójának szóvivője szerdán.
Az utolsó részletet még kiköhögték, de mindenük ráment
Görögország a múlt héten már alig tudott törleszteni a valutaalapnak egy 750 millió eurós részletet. Athén egy ritkán használt "vészhelyzeti IMF-számla" aktiválásával teljesítette kötelezettségét, vagyis gyakorlatilag az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon. Június 5. és 19. között négy részletben újabb 1,5 milliárd eurót kell átutalnia a valutalapnak.
A görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. Az immár negyedik hónapja tartó tárgyalások lassan, vontatottan haladnak, miközben a görög államkassza gyakorlatilag kiürült.
Inkább bért és nyugdíjat fizetnek
Nikosz Filisz az ANT1 televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ha június 5-ig nem jutnak dűlőre az egyeztetéseken, az IMF nem számíthat a június 5-én esedékes 303 millió euróra. A kormány inkább a bérek és nyugdíjak kifizetésére fordítja szűkös forrásait.
Pofon az eurónak
Filisz nyilatkozata után az euró árfolyama kétheti mélypontjára csökkent a dollárhoz képest, és megállt az európai részvények erősödése.
Az euró legalacsonyabb árfolyama 1,1062 dollár volt szerdán, a hét eleje óta nagyjából 3 százalékkal gyengült az amerikai devizához képest - persze ebben a görögök mellet az EKB tegnapi nyilatkozatának is komoly szerepe van.
www.privatbankar.hu |
|
| mamácska |
|
Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front elnöke az EU-ból való kilépésről rendezne népszavazást Franciaországban, ha megnyerné a két év múlva esedékes elnökválasztást.
A pártelnök a Mega görög tévének nyilatkozva mondta ezt kedden.
“Az az elgondolásom, hogy megmondom a franciáknak, ha engem választanak meg 2017-ben, hat hónappal később népszavazás lesz” – közölte Marine Le Pen.
Az Európai Unió halott, a mi gazdaságunk, szociális jóléti rendszerünk és identitásunk halála (az EU) – folytatta Le Pen, aki arra szólította fel Görögországot, hogy kezdjen tárgyalásokat az euróövezetből való kilépésről ahelyett, hogy teljesítené a hitelezők és Brüsszel követeléseit. Üdvözölte a radikális baloldali Sziriza párt januári választási győzelmét is.
“Görögország számára az egyetlen megoldás a tárgyalás az euróból való szervezett kilépésről” – mondta a pártelnök. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front minden idők legjobb eredményét érte el a vasárnapi helyhatósági választáson, a voksok 25,97 százalékával a második lett a pártok szerinti bontásban. Nem sikerült ugyanakkor a legerősebb francia politikai erővé válnia, jóllehet a felmérésekben 30 százalékkal az élre várták. Az első helyen a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Népi Mozgalom Uniója nyerte a szavazatok 29,4 százalékával.
Forrás:alfahir.hu |
|
| mamácska |
|
AZ AMERIKAIAK BEVONULTAK LENGYELORSZÁGBA - ELRENDELTÉK A MOZGÓSÍTÁST
2015.03.24 06:32
A lengyel hadsereg azonnali hatállyal behívta a tartalékosokat - ugyanazon a napon, amikor az ukrán határra tartó amerikai hadsereg első alakulatai megérkeztek az országba. A védelmi minisztérium tegnap adta ki a közleményt, majd erőteljes tájékoztatási-kampány kezdődött a lengyel médiában, hogy a tartalékosok órákon belül elérjék a számukra kijelölt alakulatokat. Tomasz Siemoniak védelmi miniszter szerint egy készenléti ellenőrzésről van szó, melynek célja a műveleti és mozgósítási készültség tesztelése. A katonai vezetők előzetes információval nem rendelkeztek a várható mozgósításról, azt közvetlen az amerikai csapatok érkezése után rendelték el.
A balti államokba és az ukrán határra tartó amerikai haderő hétfőn érte el Lengyelország területét, többek között Stryker lövészpáncélosok érkeznek, melyek az utakon nagy feltűnést keltve, amerikai zászlót lobogtatva haladnak végig. A látványos bevonulás azonban egyértelmű erődemonstráció, korábban ugyanis ugyanilyen egységeket szállítottak át Magyarországon, több mint egy héttel ezelőtt. Ha a mozgósítás gyorsasága számítana, értelemszerűen vasúti szállítással oldanák meg a kérdést, - hazánkon keresztül ilyen módon már március 14-én megérkeztek az amerikai páncélosok az ukrán-lengyel határra. Az a tény, hogy az amerikaiak látványosan, zászlót lobogtatva, a közutakon haladnak végig, az amerikai dominanciát hivatott bemutatni.
Ez a dominancia azonban eddig sem volt kérdés, a liberális sajtó büszkén tudatta a közvéleménnyel, hogy az amerikaiak látványos vonulással "bosszantják az oroszokat". "Bosszantják" - ezt a kifejezést használták az évszázad legnagyobb háborús készülődésére, ami miatt pillanatokon belül egy újabb nagy háború kellős közepén találhatjuk magunkat.
Lengyelországban és Csehországban már forrong a közvélemény az amerikaiak bevonulása miatt, a cseh hatóságok több helyen óva intették az embereket, nehogy megdobálják az átmenetileg a városokban tartózkodó amerikai páncélosokat. A magyarországi politikusok továbbra is hallgatnak az amerikaiak háborús készülődéséről, valamint arról, hogy ebben hazánk is közvetlenül érintett.
www.hidfo.net |
|
| mamácska |
|
A Francia Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen a Financial Timesnak adott interjú során kijelentette, hogy amennyiben 2017-ben megnyeri az elnökválasztást, Franciaország kilép az eurozónából. Le Pen szerint a választások után visszatérnek a nemzeti valuta használatához, az átállás után újra a frank lesz használatban. Az elnökjelölt egyben azt is kifejtette, hogy ez Franciaország többet nyer az euró elhagyásával, mint amennyit veszít.
"Az euró elutasítása nem az egyetlen megoldás a gazdaság problémáira. Az államadósság nagy részét frankra visszük át, az adósság teljes összege változatlan marad. Ki kell jutnunk ebből a rothadó rendszerből. Mindenre új szemmel kell tekintenünk." Ugyanakkor Le Pen meg van győződve arról, hogy Franciaország kilépése az eurozóna összeomlását fogja jelenteni.
Marine Le Pen pártja a legutóbbi választásokon 25,4%-ot szerzett. A bevándorlást ellenző, az európai integrációt ellenző, és a konzervatív értékekhez visszatérő politikája miatt azonban Le Pen mostanra Franciaország legnépszerűbb politikusa lett, a közvélemény-kutatások szerint ő nyeri majd a 2017-es elnökválasztást.
www.hidfo.net.ru |
|
|
| Rendes Kis |
|
Az egyre súlyosbodó válság a politikai hatalmi rendszerben is „csúcsra jár”, hisz a helyzet
értelemszerűen hívja életre a „radikális” megoldások követelőit. A most zajló elnökválasztáson
a liberális elitek arra tesznek kísérletet, hogy mégis csak megerősítsék a globális hatalmi
logikákhoz illeszkedő válságkezelési stratégiájukat. Ha kísérletük sikerül, akkor meghosszabbíthatja
a vergődés most is zajló módját, ha viszont nem, akkor előre hozott választások lesznek, amelynek
eredménye nagy valószínűséggel az uralkodó nézetrendszerrel radikálisan szakítani kívánó erőket
juttatja hatalomba. Az ennek nyomán Görögországban és az európai uralmi térben elszabaduló indulatok
azonban minden eddiginél pusztítóbb forgatókönyveket rajzolhatnak ki. Tehát igaz ugyan, hogy
Görögország az európai kultúra bölcsője, de most lehet, hogy egyben koporsója is lesz majd.
Bogár László: Újabb görög dráma
A 2008-ban elkezdődő válság külön fejezete a PIGS országok története, ez a betűszó Portugália,
Olaszország (Itália), Görögország és Spanyolország nevének kezdőbetűiből áll.
... www.facebook.com/balazs.csepanyi.7?fref=nf |
|
| Békáscity |
|
Olvastátok ? csak ennyit találtam róla
Patrick J. Buchanan - A Nyugat halála - könyv
Fekete kolostor – Wikipédiahu.wikipedia.org/wiki/Fekete_kolostor Cached... csak az író halála évében, 1931-ben jelent ... A pacifista beállítottságú könyv egyben az író lelki átalakulásának története ... Nyugat, 12. sz. |
|
| Rendes Kis |
|
Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a projekt, amit Európai Uniónak nevezünk, elakadt",
ezért a kormányfő megújult Európa-politikát tart szükségesnek, de úgy látja, „nincs, aki
meghirdesse, nincs, aki megcsinálja, az idő pedig ellenünk dolgozik", így ezt „nekünk kell
megcsinálnunk".
... http://kdnp.hu/news/elakadt-az-eu-projekt-uj-europa-politika-kellene |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
"Nagy-Britanniának nem szabad mindenáron az Európai Unióban maradnia" – mondta hétfőn a miniszterelnök,
megerősítve, hogy két éven belül népszavazást kíván kiírni országa EU-tagságáról.
Elindul tehát egy lavina. Mert, hogy az lesz belőle, arra mérget lehet venni. A nemzetek szuverenitása
most a tét, vagyis, hogy az EU meddig mehet el egyes népek önrendelkezési jogainak korlátozásában.
(V)
Cameron megerősítette: jöhet a népszavazás az EU-ról
Nagy-Britanniának nem szabad mindenáron az Európai Unióban maradnia – mondta hétfőn a miniszterelnök.
... http://mno.hu/kulfold/cameron-megerositette-johet-a-nepszavazas-az-eu-rol-125 ... |
|
| fokos |
|
Bővebben : de.
Nagyon nagy baj, hogy nem vagyunk képesek felismerni, hogy (leegyszerűsítve) a birodalmak (USA, Orosz cárság, Kínai császárság) a javainkra, ezen keresztül az életünkre törnek.
Mindent azért tesznek (monetárisan főleg), hogy a junnyó ne működjön jól.
Európa valódi közösségként minden szinten tarolhatna. Amíg dilettánsok hada irányítja, nem lehetséges, hogy az USA ne szívja el az agyakat. Nem lehetséges, hogy ne függjünk az orosz alapanyagoktól. Nem lehetséges, hogy az orbitális munkanélküliség ellenére kínában termeltessük meg az eladott áruk nagy részét.
|
|
|