| Téma: Érdekes.... |
|
| Rendes Kis |
|
Ezt mondom én is: az infláció az n+1. adónem.
A jó állam az adóbevételeit jó célokra fordítja, a rossz elpocsékolja. |
|
| mpd |
|
|
Az állami rablás szükségszerű.A valódi növekedés szinte mindig valami állami pénzből történik. Ahhoz pedig az államnak el kell vennie, és kitől tudna elvenni, ha nem a végfogyasztótól. A vállalkozótól azt veszi el, amit az a melósainak kéne adjon. |
|
| Rendes Kis |
|
Ez az "infláció a gazdaság motorja" szimpla marketing duma.
Az áll. eng. rablás eufém neve.
A pénz hitellevél, az infláció pedig hitelrontás.
A pénz kibocsátója nem eléggé szavahihető: nem garantálja a pénz értéktartását. |
|
| mpd |
|
Na most, ha betiltanák az inflációt, akkor aztán tényleg borulna minden.
Hiszen általában ez mindenféle "növekedés" alapja. Márpedig jópár közgazdász felkötné magát, ha egyszer a politika meghirdetné: nem kell mindenáron növekedni! (Mint ahogy tényleg nem kéne.) |
|
| mpd |
|
Rendben, de nekem úgy tűnik, felülről ránkerőltetett jogászi gondolkodás ez: az alattvaló csak szívjon, méghozzá MINDEN gazdasági folyamat végén ő fog szívni (ld. ÁFA).
És lám, mostanra már beletörődtünk, hogy "jövedelem"-nek tekintsük a saját megrövidítésünket, ha az nem teljeskörű (egy kis koncot visszadobnak, mint mikor a tolvaj visszaad a rablott pénzből egy taxiravalót). |
|
| Rendes Kis |
|
Pünkt a benzinár nem jó példa, mert annak nem (csak) az infláció miatt, hanem a világpiac miatt változik az ára.
Nem fogadom el azt az érvelésedet, hogy az infláció "van".
Az inflációt "csinálják".
Abban egyetértek, hogy az infláció botrány: áll. eng. rablás, extra adó.
Nem új jelenség, már régi királyok is olykor körbevágták az aranypénzeket.
Abban is igazad van, hogy sokan tesznek úgy, mintha az infláció "adottság" lenne: eleve belekalkulálják az áraikba.
Ezt nevezik "inflációs várakozás"-nak. |
|
| orosz_hussalata |
|
"Azonban, ha józan ésszel szemléled a dolgokat"
Itt bukik a logikád. Jogban a józan ész nem játszik szerepet, a legkisebb formai dolognak is nagyobb jelentősége van. |
|
| mpd |
|
Na, kezdünk közelíteni.
A banki betétkamat, mint jövedelem meghatározásra az alábbi példát ajánlom figyelmedbe.
Kölcsönadok Neked 1000 forintot. Te veszel rajta mondjuk LSD-t, majd eladod a diszkóban, és így az 1000 forint helyett lesz 1500 forintod. A projekt végén visszaadsz nekem 1100 forintot.
Látszólag, és a mindenkori hatalom "maus halten, weiter arbeiten" hozzáállása szerint én kerestem 100 forintot.
Viszont, az eltelt idő alatt a benzin drágult 11 forinttal, úgyhogy megtankoltam a kocsim tíz literes tankját 110 forinttal drágábban, mintha a kölcsön helyett már akkor megtankolok.
Az inflációt csak azért kell belekeverni, merthogy az egész ahhoz igazodik.
Nominálisan ki a fenét érdekel, hogy nekem száz forinttal több van, mintha nem csinálok semmit? Ha ez számítana valamit, a millió billpengős bankjegyekkel nem kellett volna a budipapírt kiváltani. A pénz önmagában csak szemét, az a lényeg, mit kapsz érte.
A pénz ÉRTÉKE számít, és ebből a szempontból viszont a banki betét VESZTESÉGES. |
|
| Rendes Kis |
|
A kamatjövedelem teljesen megfelel a definíciódnak: a banktól KAPOTT pénzösszeg.
Az inflációt hiba ebbe az ügybe belekeverni.
Az, hogy a pénz értéke az infláció miatt csökken, éppúgy érinti a kamat-, mint az összes többi jövedelmet.
Az infláció: extra jövedelemadó.
Ha a betéti kamat kisebb, mint az inflációs ráta, az azt jelenti, hogy az állami gengszterizmushoz banki gengszterizmus is társul.
Nem mellesleg: az infláció nemcsak jövedelemadó, hanem vagyonadó is: nemcsak a kamat, hanem a pénztőke értéke is romlik. |
|
| mpd |
|
Asszem megint fogalmi szinten térünk el megint.
A jövedelem, adóügyi szempontból, minden olyan összeget takar, amit KAP az ember.
Mint egy portás a bejáratnál: aki bejön, az jövedelem.
Azonban, ha józan ésszel szemléled a dolgokat, nem nevezheted jövedelemnek a banki kamatot, mert általa NEM NŐ reálértékben a pénzed, hanem csak kevesebbel csökken, mintha a párnacihában tartanád. Az infláció ilyen szempontból mellékes, hogy miért van és ki gerjeszti: van, és emiatt mint külső körülménnyel, számolni kell vele (mint a kapufa a fociban). |
|
| Rendes Kis |
|
A bank fizet neked azért, hogy a pénzedet használhassa.
Az infláció ettől teljesen független dolog: az állami gengszterizmus, az összes jövedelem megcsapolása. |
|
| mpd |
|
Úgy van, de az én betétemet helyezi ki, és azon keres.
Én meg beteszem, és egy év múlva az inflációt figyelembe véve kevesebbet fog érni.
Vagy nem így van? |
|
| Rendes Kis |
|
Barátom, ne csináld, ez nagyon alap: a betétkamat a banknak kiadás, az ügyfélnek bevétel.
A bank a hitelkamat és a betéti kamat különbségén keres. |
|
| mpd |
|
Bahhh, ez tőrőlmetszett ortodox közgazdasági áltudomány.
Ha a betétkamat jövedelem lenne, akkor tönkremenne a bank. (Ez meg unortodox!!!) |
|
| Rendes Kis |
|
|
Úgy bizony: a betétkamat jövedelem, az infláció pedig lopás: a kamat- (és minden egyéb) jövedelmek áll. eng. megcsapolása. |
|
| orosz_hussalata |
|
"Miért volna a betétkamat jövedelem? Soha nem éri el az infláció mértékét, úgyhogy inkább veszteségcsökkentés, semmint jövedelem."
 Ilyen alapon a munkabér sem jövedelem, hiszen a bér lényegesen kisebb az elvégzett munka értékénél. Ezt az is bizonyítja, hogy eddig egyetlen példát sem ismerünk aki a béréből a munkaerejét örökre meg tudta volna újítani. (értsd örök életű)
"Infláción felüli jövedelmet az állam szokott biztosítani a csókos államkötvény-vásárlóknak."
Ez nem csókosság kérdése, te is vehetsz államkötvényt.
A csókosok ennél sokkal nagyobb hasznot húznak szóbeli tanácsadásért, ügyvédi munkáért, és általában olyan dolgokért aminek semmi látszata nincs. |
|
| mpd |
|
Miért volna a betétkamat jövedelem? Soha nem éri el az infláció mértékét, úgyhogy inkább veszteségcsökkentés, semmint jövedelem.
Infláción felüli jövedelmet az állam szokott biztosítani a csókos államkötvény-vásárlóknak. |
|
| orosz_hussalata |
|
Gondolom úgy jön, hogy ez is jövedelem.
Egyéb tekintetben szerintem a kormány túl messze ment a léhűtők támogatásában a termelők/megtakarítók rovására. |
|
| mpd |
|
|
Józan ésszel nehezen indokolható, hogy jön a képbe az eho, ha egy banki lekötésről van szó (erre a törvény indoklása sem ad magyarázatot), de a törvény az törvény: augusztus 1-jétől a kamatadón felül 6 százalékos eho terheli a legtöbb megtakarítást (kivételek azért akadnak). Valójában tehát nem történt más, minthogy a kamatadó 16 százalékról 22 százalékra emelkedett úgy, hogy közben látszólag nem sérült az egykulcsos adórendszer – ezt szerette volna a kormány elérni, ezt a megoldást találta hozzá. |
|
|