| Téma: Lusztrációs törvény |
|
| iszalag |
|
A lusztrációs törvény nemcsak a gyakorlatban – az államigazgatás és a gazdasági élet nagy részének erkölcsi megtisztításával –, hanem a szellemiségében is megváltoztatta a cseh társadalmat. Mivel e cikkben a kommunizmus bukása utáni csehországi demokratizálódási folyamatok eredményeit keressük, röviden vázoljuk fel itt nagyvonalakban az említett törvényt, hadd ismerkedhessen meg vele a magyar jobboldal is.
A 451/1991. törvénygyűjtemény néhány további feltételt szab bizonyos funkciók betöltéséhez:
az államigazgatásban,
a hadseregben,
a hírszerző szolgálatnál,
a rendőri testületeknél,
a köztársasági elnök hivatalában,
a parlamentben, a kormányhivatalban,
az alkotmánybíróságon, a legfelső bíróságon,
a tudományos akadémia elnökségében,
a rádiónál és a televíziónál, sajtóirodáknál,
állami vállalatoknál, állami szervezeteknél, részvénytársaságoknál (ahol a többségi részvényes az állam), állami pénzintézeteknél, állami alapítványoknál, állami közlekedési vállalatoknál.
E funkciók betöltéséhez az alábbi feltételek szükségesek:
az állampolgár 1948. február 25. és 1989. november17. között
nem volt állam- és nemzetbiztonsági testület tagja;
nem szerepelt az állambiztonsági szervek nyilvántartásában mint rezidens, ügynök, továbbá „konspirációs” lakás bérlője vagy tulajdonosa;
nem volt informátor vagy más szellemi munkatársa az állambiztonsági szerveknek.
Nem volt a Csehszlovák Kommunista Pártnak körzeti, vagy annál magasabb szinten titkára, elnökségi tagja, a párt központi bizottságának tagja.
Nem dolgozott a pártmunkát irányító hivatalokban,
nem volt munkásőr,
nem volt a Nemzeti Front akcióosztagának tagja;
nem volt a „felülvizsgálati és normalizációs bizottságok” tagja 1968. augusztus 21. után.
Nem tanult a párt főiskoláján állambiztonsági, illetve közbiztonsági ismereteket;
nem volt a Szovjet Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériuma Politikai Főiskolájának diákja, vagy azon három hónapnál hosszabb tanfolyam résztvevője.
Ilyen megközelítésben – igaz a törvény már nincs érvényben (nem szükséges) – talán érthetőbb, miért ír keveset a magyar sajtó a cseh politikáról. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a cseh bíróságok a rendszerváltás után a diktatúrának több mint 200 ezer áldozatát rehabilitálták, vagy hogy a régi rendszer jogsértéseinek üldözésére létrehozták a Kommunizmus Bűneit Nyomozó és Dokumentáló Hivatalt, amely az országos rendőri szerveken belül teljhatalommal működik, egyre világosabban látjuk, mi az, amit elszalasztottunk.
Hogy Magyarországon a demokratizálódási-megtisztulási folyamatba hibák csúsztak, nem kérdéses. De hogy ezek a hibák mennyire lettek volna elkerülhetők, megérdemelne egy alapos elemzést.
http://www.mno.hu/portal/121325 |
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
dr. Major Ákos (igen, Tamás bátyja) irányította a Népbíróságokat, ahol a kb. 600 igazolóhely (aki mozgott Horthy alatt, igazolnia kellett magát egy ilyen bizottság előtt, maga Major is átesett rajta, hisz H. alatt hadbíró volt) elsőfokú határozatai ellen fellebbezni lehetett. Majd megunták és egyszerűen B-listáztak, 3-fős kupaktanácsok, minisztériumonként hetek alatt 62 ezer embert állítottak félre. Major egyik addig becsült jogásztársa pl. "vidéken lett cukrászsegéd". Ha lenne igazi múltfeltárás, talán tudni lehetne, hogy mi lett vele aztán, sokan disszidáltak.
LÉNYEG: Ha 1989 után 60000-en bevonták volna vitorlájukat és engedték volna egy új elit kialakulását, köztük a keresztény értelmiség kibontakozását, ma más lenne a helyzet.
Ma már vagyonnyilatkozattal kellene kezdeni és pl. kínai felügyelőkkel. Alternatíva: 100 foknál forr a dalom
http://www.fw.hu/remekm/forum/index.php?f=2&t=9627 |
|
|
|
|