| Téma: István Király, az Unióalapító |
|
| keresztkem |
|
A mai magyar "panelszinházbajáró" nem tud különbséget tenni az olcsó és hatásvadász EREDETIESKEDÉS és a VALÓDI EREDETISÉG között.Az NÉKI MINDEGGY! A lényeg: hogy ő és csak ő meg tuggyon botránykozni valamennyire, amennyire csak lehet.Hogy min' és mivel, az is MINDEGGY!
keresztkem |
|
| mpd |
|
Én megnéztem, de dögunalom volt. A megszokott libernyák klisék, pl. bajor -> német -> náci.
Géza kimászott a sírból majd énekelt, Torda füves cigit szívott piros bundában, Koppány csákánnyal vert agyon egy - szerencsére mű - lovat.
Nagyferó és Vargamiki egy Trabanton érkezett a színpadra.
Mindenki napszemcsiben volt, dacára az esti időpontnak.
A pogányokat villanyos keresztekkel öldösték, meg kommandósok géppityukkal.
Ezek persze jól bevált panelek.
Én egyet nem értettem: volt olyan szereplő, aki csak háttal jött le a karzatról mindég. Ez feladta a leckét, nem tudtam megfejteni az értelmét. |
|
| keresztkem |
|
Ősszintén örülök annak, hogy várakozásaimban nem csalatkoztam: az Alföldi Róbert által "űberrendezett" István a király TOTÁLISAN BEFUCCSOLT.Amint olvasom az Index meg az Origo "kritikáiból" persze, meg az itteni reakciókból, mert JÓMAGAM természetesen--és Istennek hála--nem láttam EZT A SZART. Mindenesetre sokan valamiféle buzis kacérkodó évődést vártak egy "melleggé" rendezőiszinházzákoncepcionált István és Koppány között, meg persze azt, hogy Asztrik apát, amúgy papi pedofil módon megront néhány kórista kisfiút "élből", s mindez nagy csalódásukra a libsiknek-bibsiknek "nem jött össze". Meghogy az intellektuális environment-környezet se jól "adódik manapság" a darab számára annak révén, hogy Dr.Orbán --István--"keletre fordult" többnyire a mai valóságunkban--és a nyugattól-níugat felől meg éppenséggel "el"-fele, ahogyan azt persze éppenséggel a megszimpatizált Koppánytól "várná el" a liberális kánon....
MINDENESETRE MÉGEGYSZER HÁLÁT ADOK A JÓISTENNEK, HOGY TEGNAP ESTE NEM ILY' MARHASÁGGAL VERTEM AGYON A JÓ DRÁGA IDŐT!
keresztkem |
|
|
| negyven rabló |
|
Én is erre vetemedtem.
Belátom, hogy nem vagyok ölég haladó, tán a földhözragadt surmó jelző is rámfér, a botfülű meg végképp, ráadásul a dramaturgiában sem vagyok járatos, így aztán eccerű nézőként nyugodtan kijelenthetem, hogy ez egy szar!
Ha annak idején Varga Miklós a színészi képességei esetleges hiánya, ill. a testméretei miatt nem jelenhetett meg a színen, akkor most Stohl Buci a hangja híján igen? (Jó, nem hamis, de egyszerűen nincs hangja!) Talán a kar, meg esetleg egy-két hang, de az egészet látva... szóval, ezért kár volt! Arról nem is beszélek, hogy egy ezer évvel ezelőtt, az államalapításról szóló történetet lehet ugyan ballonkabátban és rendőregyenruhában, cigarettát szívva előadni, de talán nem annyira hiteles! Kérem, ez az én szememben katasztrófa!
Ölég snassz most felsorolni az eredeti hangokat, de azért emlékezzünk egy kicsit: Varga Miklós, Vikidál, Deák Bill Gyula, Berek Kati, Sebestyén Márta, Nagy Feró(nincs hangja, de qrva jó), Sörös Sándor, Balázs Péter, és a többi...
Amekkora durranás volt ez akkoriban, akkora bukás az én szememben ez a mostani rendezés!
No de ne feledjük, hogy aki ma 20-25 éves, annak az eredeti előadás a misztikum homályába vész! Neki ez lesz az István a király! 
Épp most lett vége. Szóval, a Himnuszt sem tudták előadni rendesen!
Nem értem Szörényit!
|
|
|
| orosz_hussalata |
|
Nézem az előadást, mert az ember mégse mondjon kritikát látatlanban.
Hát ez valami óborzalom, énekhang sokaknál a playback dacára sincs. Na most komolyan, azt hogy gondolja a "rendező úr", hogy hiteles, ha Blaskó lépcsőn felfelé sprintelve énekel.
A szinpadi kép szar, erőszakos "üzenetek".
A retekklub rendszeresen benyom valami reklámot, de ez alig ront az "élményen". Nyilván roberta miatt vállalták be a közvetítést. |
|
| Rendes Kis |
|
Beethoven: Re Stefano / King Stephan (Overture) - Leonard Bernstein, Wiener Philarmoniker
"„István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz — akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik"
... www.facebook.com/mr3bartokradio?ref=stream&hc_location=stream |
|
| alexander |
|
Petőfi koszorúi c. vers jut ma eszembe, az orbán beszédet hallgatván, amely egy hazúg magyarfób történelem szerves folytatása, amelyet gyarmatosítóink írtak nekünk. Illene tudnia zsidesz beszédíróknak, hogy Habsburg-ház az eredeti székesfehérvár nyomait is el akarta törölni, ezért szállítatták az árpádházi királyok sírleleteit Székesfehérvárra.
Nos, az elhazudott finnugrista, magyar történelemhez statisztál orbán viktor és pártja.
A tv műsorok is ehhez az amnéziához adnak segítséget aug. 20. ünnepén, amikor a zsidó honfoglalásról vetítenek filmet, majd a zsidó kibuc újhonfoglalók elfogult igazságát és az amerikai agymosást halljuk, ismeretterjesztés ürügyén. Ma Romsics Ignác magyarfób tört kutató és Nagy György riporter végzik a szoc-lib kampány agymosását. Marosi E. hazúgságait pótolván.Egyre nyilvánvalóbb, hogy a zsidész helytartóság mennyire nem magyar, a nemzeti identitás és hagyományok tekintetében. Parasztvakítás történik nemzeti ünnepünkön, a se szív, se ész megszólalásokban, és a külsőségek is csak a nemzet magárahagyottságát kívánják feledtetni.
Hogy is lehetne ez másként a zsidó Finkelstájn és R. Werber, fidesz-mszp kampány-tanácsadó páros feltűnő szerepekkel?
Raczka honfoglalás lopakodik tervszerűen, szuverinítás már csak formailag létezik, ezt a maradékot kívánja felszámolni a zsidó befektetők liberalizációjával orbán viktor és zsidó pajzsa.
Zsidó pajzs: a fidesz kórmányban és a társadalom polcain, a közismert kettősidentitású zsidész tisztségvidelők. |
|
| alexander |
|
Petőfi koszorúi c. vers jut ma eszembe, az orbán beszédet hallgatván, amely egy hazúg magyarfób történelem szerves folytatása, amelyet gyarmatosítóink írtak nekünk. Illene tudnia zsidesz beszédíróknak, hogy Habsburg-ház az eredeti székesfehérvár nyomait is el akarta törölni, ezért szállítatták az árpádházi királyok sírleleteit Székesfehérvárra.
Nos, az elhazudott finnugrista, magyar történelemhez statisztál orbán viktor és pártja.
A tv műsorok is ehhez az amnéziához adnak segítséget aug. 20. ünnepén, amikor a zsidó honfoglalásról vetítenek filmet, majd a zsidó kibuc újhonfoglalók elfogult igazságát és az amerikai agymosást halljuk, ismeretterjesztés ürügyén. Ma Romsics Ignác magyarfób tört kutató és Nagy György riporter végzik a szoc-lib kampány agymosását. Marosi E. hazúgságait pótolván.Egyre nyilvánvalóbb, hogy a zsidész helytartóság mennyire nem magyar, a nemzeti identitás és hagyományok tekintetében. Parasztvakítás történik nemzeti ünnepünkön, a se szív, se ész megszólalásokban, és a külsőségek is csak a nemzet magárahagyottságát kívánják feledtetni.
Hogy is lehetne ez másként a zsidó Finkelstájn és R. Werber, fidesz-mszp kampány-tanácsadó páros feltűnő szerepekkel? |
|
| keresztkem |
|
Nem gondolnám, hogy szerencsés dolog Szabó Dezső "Segítség" c. expresszionista művét idekeverni--még akkor sem, ha az idecitált "szavak" ott valóban léteznek, mármint a mű 365. oldalán. Márcsak azért sem, mert a "Segitség":
1.) Nem tartozik Szabó Dezső legjobb művei közé--nyilván az "Az elsodort falu" vagy a "Nincs menekvés" mögött van.
2.) De ha még figyelembe vesszük is azt, hogy Sz.D. e művét sem tagadta meg soha akkor is:
e szöveg perszifláló gúnyolódó textus csupán, melyet egy olyan szereplője szájába ad, akivel Ő maga az iró nem ért egyet.(Boór Bálint a "nagy magyar szobrászművész", mint regényalak).Amint ahogyan sokmindenben bírálta "Ady Bandi-t" is, sőt kicikizte Őt--Ady-t, "rendesen", Kaffka Margittal egyetembe'--az "Életeim" c.önéletrajzi regényében.
Ezért azt javasolnám, ha már Szabó Dezső neve ideidéztetett Szent István ünnepünk apropo's-ján, hogy inkább azokat a megnyilatkozásait idézzük, amelyek székesfehétvári "tanárkodása" idejéből valók, s amelyek a Prohászka Ottokár püspökkel való mélységes szellemi rezonanciáit mondják-mutatják meg a "MESTER"-nak--a két nagy XX.sz. eleji MAGYAR GONDOLKODÓ: a katolikus Prohászka Ottokár és a református Szabó Dezső között.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
|
Egyre kevésbé értem, h Szörényi miért hajolt be ezeknek. |
|
| orosz_hussalata |
|
Az alföldi féle előadás a 2014-es kampány része. Ahogy az is, hogy az rtl műsorra tűzi ( ők nemzeti ünnepek alkalmából rendszerint valami bádszpenszer szerű produkcióval szoktak előállni). A sokadik beharangozóban természetesen a bemutatón mutatták bajnai elvtársat, és nem győzik megfogalmazni a mának szóló üzeneteket.
Természetesen a "politikailag elüldözött" ( és politikai okokból kinevezett ) alföldi et. közéletbe helyezése is politikai célokat szolgál, ha jól tudom főszerepet szánnak neki majd valami népszerűnek szánt tehetségkutatóban. |
|
| Rendes Kis |
|
Giccs mán a király – avagy Alföldi szado-mazója Erkellel
A Szent István eltorzított politikájával evett meg bennünket a fészkes fene.
A fenti mondatot nem én fogalmaztam. Szabó Dezsőtől való, a jobboldal kultikus regényírójától, aki a tomboló Horthy-korszak közepén, 1925-ben vetette papírra Segítség! című regénye 365. oldalán.
Hogy értekezésem elejére biggyesztettem, annak két oka is van. Az egyik: a művelt polgári világban nem kötelező Szent Istvánt ajnározni. A másik: nem olyan nagy találmány ledönteni a szobrát. 88 éve megtette már Szabó Dezső. Ha tehát Alföldi polgárokat akart pukkasztani, késett 88 esztendőt. Ha pukkaszt, nem polgári minőségemben pukkadok.
Most tehát óvatosan a szikével!
Az Istvánról szemlét írni kockázatos feladat. A mű ugyanis alapjában és egészében véve nem esztétikai fenomén. Több is, kevesebb is annál.
Ezidén kiváltképpen. Kétoldali nemzeti tabutéma rendszerváltó rockidolokkal – a múmiákat lestoppolta a Fekete ház –, háta mögött egy kísértő színházi etalonnal, mindehhez egy javában forrongó Nemzeti státuszháborúvá duzzasztott trafikosváltás. Különben is jubileumot ülünk állítólag, noha azt senki énnekem eddig meg nem magyarázta, mitől jubileumi szám a harmincas. A negyedszázados jubileum ötéves évfordulóját ünnepeljük? Vagy úgy! Egyszóval: több hisztériából, mint amennyi históriából. Hisztéria est magistra vitae.
... http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--giccs-man-a-ki ...
... www.facebook.com/marta.suhayda |
|
|