00:49:18
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Közélet (játék felnőtteknek)
Téma: keresztény-iszlám párbeszéd
... Elejére 1. lap 
menta
Olvasta: 8 | Válasz | 2015. november 21. 14:52 | Sorszám: 115
#111 - természetesen, mínusz nulla vagyok. Mint tapasztaló Alany viszont Egy (egész).
A kérdés, hogy jó-e, ha úgy élek, hogy ajaj, de mínusz nulla vagyok, úgysem juthatok a megismerésben előre, de kááár.
Be is fejezem. Adieu! Jók legyetek!
#114 "Miből gondolod, hogy van egy tudatunktól független, objektív Tudat ?'"-kérdezed.
És te miből gondolod, hogy én azt gondolom, hogy van a tudatomtól F Ü G G E T L E N objektív Tudat?? Hol írtam ezt?
Ezt értelmezted félre?: 108 A tudattól (nem a tudatomtól, a Tudattól) független létet nem hiszem el, hogy van, hogy lehet
- mert ez nem azt jelenti.
Valamint azt, hogy "hiszem" és "tudom", azt sem szoktam keverni...
Parányi minusznulla tudatommal araszolok a Tudat felé. Ha független lenne, egész másképp tenném, nem a művészetek és a vallások útján. Mikroszkóp alá tenném, és méricskélném, vagy más, duális tudattal, diszkurzív gondolkodással. De ha független lenne, nem is lennék képes megismerésben jutni felé. Hasonló hasonlót képes felismerni (Istengyermekség - ennek a lényegi felismeréséhez Luther jutott el)

Köszönöm a beszélgetést.
Rendes Kis
Olvasta: 7 | Válasz | 2015. november 21. 12:13 | Sorszám: 114
Miből gondolod, hogy van egy tudatunktól független, objektív Tudat ?
Én csak egy van.
Ha egy másik ember is azt, mondja, hogy "én", akkor nem másik "én"-t, mond, hanem ugyanazt.
Két ember között nem "én-te" kapcsolat van, hanem "én-én" kapcsolat.
Amikor ezt a meglátásomat elmondtam Kunszt Györgynek, rábólintott, hogy ennek neve is van,
ez a "Szánkhja".
Rendes Kis
Olvasta: 7 | Válasz | 2015. november 21. 11:19 | Sorszám: 113
Ez nem egyszerűen az idő problémája.
Ez az érzékelés problémája.
A jelen pillanatában azokat a jeleket érzékelem, amelyeket az objektumok a múltban bocsátottak ki.
A távoli csillagok több milliárd éve voltak olyanok, mint amilyennek én most látom őket.
Titusz öt évvel ezelőtt látott kavicsainak képe még mindig megvan, tőle 5 fényév távolságban, igaz, erős kicsinyítésben.
A másik pedig az emlékezet problémája.
Titusz emlékezetében is halványul a kép.
Ha nem botlik meg a kövekben, valószínűleg már 5 perc múlva sem emléxik rájuk ...
Felkesz Deneverr
Olvasta: 5 | Válasz | 2015. november 20. 23:59 | Sorszám: 112
"A Kreml a miénk lesz" :--D

(A videóban szereplő jelenetek nem újak;
az persze kétségtelen, hogy így egybegyűjtve még borzalmasabbak.)
Felkesz Deneverr
Olvasta: 5 | Válasz | 2015. november 20. 23:53 | Sorszám: 111
ne viccelj, az ember egy mínusz nulla a világ többi részéhez képest!
Felkesz Deneverr
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 20. 23:51 | Sorszám: 110
eltévesztetted a topikot!...
Itt az iszlámról és a kereszténységről van (lenne) szó, bár az igaz, hogy az itteni nagymesterek is eltértek már némileg...)!
tiszavirág
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 20. 23:03 | Sorszám: 109
Na Rendes!
Most százszor kell ideírni, hogy csak erős idegzetűeknek!
Hihetetlenül borzalmas videó!!!!!
Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy az Iszlám Állam legvéresebb videója látható itt, csak az nézze, aki bírja.



http://alfahir.hu/europa_remegni_fog_minden_idok_legbrutalisabb_videojaban_uz ...

A videón látható angol felirat fordítása:

"Hamarosan, nemsokára
A vér úgy fog folyni, mint az óceán
A hitetlenek torkában
Félelem lesz a késektől
Az oroszlánok és az umma (muszlim hívők közössége)* felébredtek
Felemelték kardjukat
Megerősítik az ummát
Napról napra
Allah katonái
Nem ismernek félelmet
Az [egyistenhitért]
Allahhoz vezették őket
Le fogunk csapni a bálványra
A keresztre és a bálványimádókra
Erönkkel felkeltjük
A sötétséget a szívekben

Ti büdös hitetlenek
Egyáltalán nem vagytok bátrak
A hangotokat elnémították
A kalifátus felépült
Csaták árán
Elvesszük tőletek azt a földet, amelyiket csak akarjuk
Sokat a földjeitek közül

Ágyasainkká tesszük
A feleségeiteket
És szolgáinkká tesszük
A gyerekeiteket
Az erőforrásaitok nem fognak rajtatok segíteni
Nem fognak megvédeni attól, ami jön
A bátor lovagok fiai nemzetének szolgái

Mészárlással jövünk el hozzátok
Szembe szállunk a halállal
A pisztolyaitok csövében
Mi a Paradicsomot látjuk
A mesterlövészek készen állnak
És rejtekhelyeikről
Célba veszik
Védelem nélküli otthonaitokat

Vissza fogjuk szerezni minden földünket
Senki sem hagyhatja ezt figyelmen kívül
Kivéve a bolondokat
Vagy a vakokat
Európa megremeg
Oroszország elpusztul
Halálával haldoklik

Visszavesszük [a Kaukázust]
És nem engedjük többé
A sötét erők hatalmát
A Kreml a miénk lesz
Az Urál visszatér
A hitetlenek megremegnek
A sariát akarjuk [Tatárföldön]

Az orosz várost az [Allah hatalmas] fogja sokkolni
Itt Moszkvában!
Aki élni akar
Fizetnie kell [a nem-muszlimok adóját]
Ha nem veszi fel az iszlámot

Ezek a mi szavaink
A nagyvárosaitokban
Sarokba fogunk szorítani titeket
Nem fogtok tudni elmenekülni
Vagy a korrupciótokat terjeszteni

Mi a megalázás életét fogjuk élni
Mostantól
Ezután
A pokol tüze vár titeket."



Ezeket nem anya szülte.
menta
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 20. 12:05 | Sorszám: 108
1) #104 - mivel igyekeznek beszorítani sorszámok, előítéletek, bélyegzések közé - ezért erősödött fel és adott esetben torzulhatott el ez, gőgösséggé fajulva, hogy "ki vagyok én". Hatás-ellenhatás. Nem megérteni, hanem megismerni kellene - ez egy út , ez az Út. megérteni a lezárt kész problémát lehet, ami eleven organizmus, ott csak haladni lehet a megismerésben. Azonban ez az önismereti probléma szellemi szempontból mégis a legfontosabb kérdés lehetne minden embernek. Ebből adódik, mit kell tennem, mit lehet, mik a kötelezettségeim, de gyakorlatilag minden kérdés ide, ebbe a pontba fut.
Ez jó is: Pont - nincs rá definíció, és mégis ráépül a geometria : ) Én - nincs definíció, és mégis egész életünk ráépül. Normális esetben az ember szellemi útja, azon belül az Isten-, világ- és önismeret nagyon fontos és abba a kiterjedés nélküli megmagyarázhatatlan Egy- be, Pontba fut ez a 3. Egy gondolkodó mondta: A világ végtelen nagy gömb, amelynek végtelen sok középpontja van.
1) #103. Tagadom, hogy tagadom az objektumot - azzal úgyis csak erősíteném : )
A tudattól (nem a tudatomtól, a Tudattól) független létet nem hiszem el, hogy van, hogy lehet. Egyáltalán a 'lét határozza meg a tudatot vagy a tudat a létet' kérdés is EGY PONTBA fut: Egyetlen tudati lét van.

2)Descartes kijavítva: Vagyok, tehát gondolkodom.
3)"De én nem ez a tükörkép vagyok, én ennek a tükörképnek a szemlélője vagyok."
A tapasztaló alany - ez fontos, mert talán minden bajunk abból ered, hogy azonosítom az ént a tükörképpel, vagy a testtel/lélekkel/szellemmel.




Rendes Kis
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 20. 10:33 | Sorszám: 107
Magamat nem tudom szemlélni.
Épp ezért tévesztem össze magamat olyan objektumokkal, amelyeket szemlélni tudok.
"Én okleveles agrármérnök vagyok".
"Én a gyermekeim apja vagyok".
"Én köztiszteletben álló választópolgár vagyok".
"Én gondolkodom, tehát én vagyok".
Descartes úr már rafinált volt, mert nem azt mondta, hogy "én a gondolkozásom vagyok".
A gondolkozás tényéből csak következtet arra, hogy itt van "valaki", aki gondolkozik.
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 20. 10:05 | Sorszám: 106
Az 1. pont, az meg az idő problémája. Feltaláltuk az időt, ezáltal a múltat. De mit kezdünk vele? A múlt erősen szubjektív. Vegyünk egy példát.
Ismerjük a történetet: Gácsérfalvi Titusz a Nekeresdfalvai úton belerúgott egy kavics-kupacba és megbotlott. Ott és akkor ő tudott erről az eseményről, megszámolhatta a kavicsokat is. De mivel más szemtanú vagy fénykép nem volt, Titusz halála után ez az információ totálisan elveszett, megsemmisült. Onnantól kezdve ELTŰNT a múltból. Egyszerűen nem része a múltnak többé. Meg sem történt.
mpd
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 20. 10:01 | Sorszám: 105
Idézet:
én ennek a
tükörképnek a szemlélője vagyok.


Hát nem feltétlenül. Magamat ugyanis nem kéne tudnom szemlélni. Ez az evolúció bölcsessége, amit sajnos vagy nem sajnos, az ember túlhaladott: az ember képes magáról gondolkodni, csak éppen megérteni nem képes önmagát. Paranoid helyzet.
Felkesz Deneverr
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 20. 08:53 | Sorszám: 104
a baj ott kezdődik, hogy mi (emberek) sokszor túl sokat képzelünk sajátmagunkról (fontosságunkról.. ) ...
Rendes Kis
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 20. 08:43 | Sorszám: 103
Fura csapat gyűltünk itt össze.
Menta tagadja az objektumot.
Mpd tagadja a szubjektumot.

1. A tudatunktól független, objektív valóság létezésében valóban könnyű kételkedni, hiszen
csak az érzékszerveink útján szerzünk tapasztalást róla, azok pedig sokszor becsapnak
minket, érzéki csalódások, illuminációk, hallucinációk, képzelődések áldozatai lehetünk.
Mégis, a tapasztalataink nagymértékben koherensek: a tárgyakat rendre ott találjuk meg
reggel, ahol este hagytuk őket, saját és embertársaink tapasztalatai teljes egyezőséget
mutatnak abban, hogy léteznek olyan két-, négy-, hat- és még több lábú lények, amelyek
"szem"-nek nevezett objektumokat hordanak magukkal, hogy a környezetükből érzékleteket
gyűjtsenek.

2. A szubjektumunkban is könnyű kételkedni, hiszen azt nem tudjuk érzékelni: ő érzékel.
A saját szemünket azért nem látjuk akkor, ha az elme irányából nézünk bele, mert átlátszó.
Nem a szemünket látjuk, hanem a rajtuk keresztül felénk tóduló érzékleteket.
De ugyanez az elménkre is igaz. Az elme a szemfenéken keletkezett képet feldolgozza,
elkészíti a külső valóság belső tükörképét. De én nem ez a tükörkép vagyok, én ennek a
tükörképnek a szemlélője vagyok.
menta
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 19. 19:07 | Sorszám: 102
én; figyelem; lélek; személy; személyiség - jó lenne ezeket külön értelmezni.
Magam részéről, úgy gondolom, nem vagyok azonos a tajszámommal, az irataimmal, a testemmel, lelkemmel, sőt még a szellemmel sem, az én csak az énnel azonos: én a figyelmem vagyok - ennyit tudok, mert ennél átélem az alanyiságomat. (A lélek a szellem és a test mediátora, hol itt, hol ott, örül, szenved, sajog. A személy a társadalom szempontjából különös fényben van)
Az a figyelem, ami minden kötöttségtől mentes, ami mint a fénysugár világosság, és nincs benne semmi előítélet, előfeltevés, szokás, hátsógondolat, érdek. Csak van és világít. Így tudja felvenni a formát (ami gondolat, mondat is lehet) Másképpen szólva, olyan, mintha akkor látnám először, rácsodálkozom (holott 20 éve ott van, naponta elmegyek mellette).
1) Az odaadó, tiszta, üres, formanélküli figyelmem vagyok - akkor is, amikor valakit hallgatok, olvasok, azzá a szöveggé válok - csak úgy tudom megismerni.
2) Utána eltávolítom magamtól: alanyi-tárgyi kettősségben rátekintek és mindenfélét meg tudok állapítani róla, és tudok válaszolni. De a megismeréshez az első lépés kell, mert különben egy handabandázás lesz csak, ahol azt sem lehet tudni ki beszél, kivel, és mit mond. Az 1. és a 2. lépés nagyon gyorsan váltakozik, ezért feledkezünk meg róla.
*
ahány ember - annyiféle, igen, Még két hókristály sincs egyforma.
"Ahány igazság, annyi szeretet."
http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00519/cim ...
Felkesz Deneverr
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 16:42 | Sorszám: 101
áááá, gondolj csak arra a sci-fire, amit "ajánlottam"... (Sajnos nem találtam meg. Sz'al nincs, amit nem fogolsz elolvasni úgyse.)
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 15:20 | Sorszám: 100
Ez nehezen magyarázná meg a tudatot. Ha az "én" az a tiszta, forma és tapasztalat nélküli figyelem (azaz az észlelés FOLYAMATA), akkor hogyan lehet lélekként, személyiségként értelmezni? Mert a formák egyedenként változnak, ahány ember, annyiféle huzalozású agy. Muszáj, hogy az "én" meg tudja őket különböztetni.
menta
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 19. 15:15 | Sorszám: 99
nem. szerintem... Hasonlat: az "én", a tiszta figyelem formanélküli - a víz (csak hasonlat, mert ennek nincs anyaga), a formák különféle színű, alakú üvegek. És beletöltöd különféle formájú és színű üvegekbe - akkor mindig felveszi a formát, színt és akkor keletkezik alacsony kék, magas vörös "víz". Nem az agy terméke, váladéka a tudat, az 'én'.. Az agy, a szem, az idegrendszer, vagyis az egész fizikai organizmus eszköz.
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 14:49 | Sorszám: 98
Én = lélek (hoppá!!!!) = elme

Ennyi az egész rejtély. Az elme pedig az agy működésének folyamata, azaz, ebben az értelmezésben okafogyott lesz RK kedvenc dilemmája. Mert Napnál világosabb, hogy az elme (azaz a lélek, azaz az ÉN/vagy személyiség vagy mittomén) az anyag terméke.
menta
Olvasta: 3 | Válasz | 2015. november 19. 14:41 | Sorszám: 97
95 -nagyon szép... 96 "egy ember fidesz-zászlóba burkolózva." : )))
De: én találgatok, én értelmezem, én olvasom a képet, ami a retinán keletkezik, a mozit... (ezt csak 1.sz. 1. személyben) A szem és az agy is eszköz - szerintem. És hát az emlékképek... igen, de akkor ismerem meg igazán, ha nem emlékképekhez igazítom, múlttudattal, megszokással, előítélettel, hanem jelenlétben részt veszek a keletkezésében - ezekről sokat írtam az előzőekben itt, vagy máshol. A tiszta figyelem formanélküli, "üres", és a megismeréssel veszi fel a formát. Ez az észlelet akkor keletkezik.
mpd
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 14:18 | Sorszám: 96
A szem csak töredékes jeleket küld az agyba, maga a kép ott keletkezik, a szemből jövő ingerület és az agy tárolt emlékeiből előhúzott minta összekopírozásával.

Messziről jön feléd valami, először csak egy pontot látsz, akármi lehet. Aztán látod a színét: narancssárga. Talán egy narancs? á nem, ahogy közelebb ér, látod, ez nagyobb valami. Talán egy labda? de akkor meg már látod a formája körvonalait is: hosszúkás az, nem gömböly. És mintha nem egyforma lenne a színe, alul meg fölül más színű. Hoppá, ennek ember formája van, ez egy ember fidesz-zászlóba burkolózva.
Vagy nézed a plafonon a beázást: tisztára emberfej-formája van, ha elég ideig nézed, egyre jobban igazolódik ez a feltevés: már látod a füleit, a szemét!!! aztán pislogsz párat, és megint csak kriksz-kraksz.
Az agy amikor nem egyértelmű a bejövő jel, találgat.
Felkesz Deneverr
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 14:09 | Sorszám: 95
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
Rendes Kis
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 14:06 | Sorszám: 94
No igen, de mit látok ?
menta
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 13:36 | Sorszám: 93
Én látok, nem a szemem. : )
Rendes Kis
Olvasta: 4 | Válasz | 2015. november 19. 13:26 | Sorszám: 92
Látod (#70) én azt hittem, hogy Idea = jelentés = formanélküli = értelem = terv = Logosz
A tervet nevezhetjük receptnek is.
Vegyünk 1 példát: a szem jó lesz.
Mi a szem receptje ?
Végy
- 5 cl (1 kupica) vizet,
- 1 mokkáskanál szenet és
- érzés szerint nyomelemeket.
A szenet rendezd célszerűen láncokba, a megfelelő helyeken aggasd rá a H és OH gyököket,
fűszerezd a kellő mértékben a nyomelemekkel, mígnem golyó formát ölt és ha fény éri, azt
ügyesen fókuszálva birizgatni kezdi a retinát.
Ez az idea (recept) megvolt már mielőtt az evolúció a legelső szemet kilötybölte volna.
Mondhatni, ez az idea az anyag (matéria) tulajdonsága.
Kérdés, hogy ennek az ideának volt-e kezdete ?
És hogy az anyagnak volt-e kezdete ?
És ha mindkettőnek volt, akkor melyiké volt előbb ?
fokos
Olvasta: 2 | Válasz | 2015. november 19. 13:08 | Sorszám: 91
Köszönöm szépen, hogy válaszoltál, mielőtt én is ezt tenném, megvárom Rendes Kist.
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...