Idézet:

---

MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJA, ÍRTA ÉS ELMONDJA HERCZEG FERENC:

„Nemzetek addig élnek és virulnak, amíg alkalmas férfiakat tudnak vezető helyre állítani. Férfiakat, akikben megvan a bölcsesség, hogy felismerjék népük történelmi hivatását, megvan a hősiesség, hogy leküzdjék az útjukba tornyosuló akadályokat, s megvan végül a vonzó és sugalló erő, mely a laza embertömegeket egységes nemzetbe képes forrasztani. Mert a népek istene nagy férfiak szívében lakik és az ő tetteikkel szól az emberiséghez.

Az erős népek azok, amelyek felismerik a providenciális férfit és cselekvésre készen tömörülnek körülötte. A gyönge népek pedig azok, melyek a vezér kiválasztásánál nem az ország érdekét, hanem egyesek és pártcsoportok érdekét tartják szemük előtt. A gondviselés a világ tudomására adta, hogy a magyar nemzet még nem végezte be történelmi küldetését, még további harcokat és munkát vár tőle. A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, midőn a trianoni katasztrófa után olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából. A háború győztesei és a győzelem élősdijei felprédálták Szent István örökségét, lefegyverezték dicsőséges hadseregét, megsemmisítették a nemzet gazdasági életét és megnyomorították ősi kultúráját.

A proletárdiktatúra szennyáradatában a magyarság elvesztette tekintélyét, elvesztette önérzetét és a jövőbe vetett hitét. Végtelenül ki volt szolgálva a szomszéd népek önkényének. És tapasztalnia kellett, hogy jogos panaszai felett a Népszövetség bürokratikus lelketlenséggel tér napirendre. A magyar népet, melyet egykor a keresztény Európa védőpajzsának neveztek, kirekesztették a keresztény népek közösségéből. Ebben a tragikus órában jelent meg a magyar fővárosban a nemzet istenadta vezére, nagybányai Horthy Miklós tengernagy. A tengerek legendás hőse bevonult a magyar történelembe, midőn sastollas csapata élén megjelent a fehérvári vámsorompónál. Mögötte fényes szemű nótás parasztfiúk meneteltek és Horthy Miklós legényei a szuronyuk hegyén visszahozták a magyarság becsületét, melyet rövidlátó és önző forradalmárok elherdáltak. Budapest népe úgy érezte, hogy megszűnt az átok, mely eddig a nemzet szívére nehezedett. Mindenki csodát várt Horthy Miklóstól és ma 24 évvel a bevonulás után, elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a csoda csakugyan bekövetkezett.

---

Idézet:

---

Mit tett Horthy Miklós a magyar nemzet szolgálatában?

Ha ismerjük a trianoni magyarság erőviszonyait, ha ismerjük az akkori nemzetközi helyzetet, hálás szívvel megállapíthatjuk, hogy nincs a világon még egy államfő, aki erkölcsi eszközökkel – mert hiszen anyagiak nem álltak a nemzet rendelkezésére – olyan nagyszabású mentő-, szervező- és építőmunkát tudott volna teljesíteni, mint Horthy Miklós.

---

Idézet:

---

A következőkben nem az otrantói hős harcairól lesz szó, hanem a titáni munkáról, melyet népének szolgálatában elvégzett.

A munka csakugyan titáni volt, és változataiban elképzelhetetlenül gazdag, áttekinteni csak úgy tudjuk, ha sorra vesszük a nemzeti élet egyes ágait. „Ha nem fogunk fegyvert, örökre elveszünk!” – mondta a fővezér.

Első sorban tehát hadsereget kellett szervezni, mert a nép, amely képtelen megvédeni a maga tulajdonát és becsületét, béna koldus a nemzetek társadalmában.

---