| Téma: István Király, az Unióalapító |
|
| Rendes Kis |
|
Giccs mán a király – avagy Alföldi szado-mazója Erkellel
A Szent István eltorzított politikájával evett meg bennünket a fészkes fene.
A fenti mondatot nem én fogalmaztam. Szabó Dezsőtől való, a jobboldal kultikus regényírójától, aki a tomboló Horthy-korszak közepén, 1925-ben vetette papírra Segítség! című regénye 365. oldalán.
Hogy értekezésem elejére biggyesztettem, annak két oka is van. Az egyik: a művelt polgári világban nem kötelező Szent Istvánt ajnározni. A másik: nem olyan nagy találmány ledönteni a szobrát. 88 éve megtette már Szabó Dezső. Ha tehát Alföldi polgárokat akart pukkasztani, késett 88 esztendőt. Ha pukkaszt, nem polgári minőségemben pukkadok.
Most tehát óvatosan a szikével!
Az Istvánról szemlét írni kockázatos feladat. A mű ugyanis alapjában és egészében véve nem esztétikai fenomén. Több is, kevesebb is annál.
Ezidén kiváltképpen. Kétoldali nemzeti tabutéma rendszerváltó rockidolokkal – a múmiákat lestoppolta a Fekete ház –, háta mögött egy kísértő színházi etalonnal, mindehhez egy javában forrongó Nemzeti státuszháborúvá duzzasztott trafikosváltás. Különben is jubileumot ülünk állítólag, noha azt senki énnekem eddig meg nem magyarázta, mitől jubileumi szám a harmincas. A negyedszázados jubileum ötéves évfordulóját ünnepeljük? Vagy úgy! Egyszóval: több hisztériából, mint amennyi históriából. Hisztéria est magistra vitae.
... http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--giccs-man-a-ki ...
... www.facebook.com/marta.suhayda |
|
|