| Téma: Romantika ... |
|
|
| búzavirág |
|
Szuper ez a számláló, de annak örülnék, ha már azt írná ki, hogy 1 nap van hátra.  |
|
| búzavirág |
|
|
Véletlen műve, hogy idetaláltam. Erről a fórumról nem tudtam. |
|
| búzavirág |
|
Eszembe jutott, hogy idehozom, mert ugye ilyen most a hangulat.
|
|
| búzavirág |
|
|
A szokás hatalma, pedig ez élénkebb, meg több lehetőség is van úgy látom. |
|
| katáng |
|
Régen hallottam.
Jó, hogy ide találtál. |
|
| gajo |
|
Áprily Lajos
ÜZEN AZ ŐSZ
Minden hegyet felhő takar,
hideg záportól hűl a föld.
A mennydörgéstelen vihar
völgyünk felett végigsüvölt.
 |
|
| Rendes Kis |
|
Akkoriban volt olyan időszak, hogy ennek a fórumnak a forgalma meghaladta a kékét ...
... 2006 elején kis híján bevezették ezt a kék helyett ... de aztán mégsem ...
... oszt a fórumozók zöme mégiscsak visszaszivárgott a kékre ...  |
|
|
|
| búzavirág |
|
Szia, látom itt már sokan vagyunk.
Talán akkor nem jártam fórumozni, amikor ez létrejött. |
|
|
|
| búzavirág |
|
Csukás István
HIDEG SZÉL FÚJ
Hideg szél fúj, hogy az ember
majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér
hóembernek!
Szeme szénből, az orra meg
paprikából,
lába nincs, de minek is, ha
úgysem táncol.
|
|
| katáng |
|
Áprily Lajos: Őszelő
Szeretnél napfényben ragyogni még?
Késő. Ma gyászba öltözött az ég.
Madárraj sír a nyírfán: őszapók,
s a réteket beszőtte mind a pók.
|
|
| gajo |
|
Áprily Lajos
Őszi tükör
A bükkösnek már rozsdafoltja van,
rozsdállik már a fű a réteken.
Nézem az őszi tükörben magam:
jaj, csupa rozsdafolt az életem.
 |
|
| katáng |
|
Áprily Lajos: Üzen az ősz
Dúsabban jön s korábban
az erdőszélek éke:
fagyallomb bíborában
iszalag szőkesége.
 |
|
|
| gajo |
|
Pereg az ősz, pereg,
Színre színt festeget.
|
|
| gajo |
|
Bezony működik:
 |
|
| katáng |
|
|
Azt válaszolnám: Hopp! Itt a föld, működik a gravitáció. |
|
| gajo |
|
"S azt mondanám: Pirosodik a vadszőlő-levél"
|
|
| katáng |
|
|
Szép! A hangulata percekig "elvitt" a valóságból. |
|
| katáng |
|
Valami hasonló Erdélyben:
 |
|
| gajo |
|
*
Dsida Jenő
Szeptember
Pirosodik a vadszőlő-levél.
Most megint régi leveleket olvasok.
Délután hideget fúnak a völgyre
a halaványkék havasok.
A hunytszemű, kisanyás békességet
most újra meglelem,
a békét, melyet úgy megédesít
krizantém-illatával a végső sejtelem.
Ha most jönnél, kezem csak így maradna,
ahogyan itt a térdemen henyél.
S azt mondanám:
Pirosodik a vadszőlő-levél.
(1934.)* |
|