Téma: Boldogság |
|
|
|
menta |
|
Vágd meg e fügét! Mi van benne? Csak mag? Vágd szét a magvat! Mit látsz? Semmit? - Ez a semmi a magban, ez nő meg fává, ez a láthatatlan: ez a lélek, a mindenség csirája, ez a valóság, ez a könnyü pára, tudod-e, Szvétakétu?
http://www.teozofia.hu/Olvas/29_Ez_vagy_te.html |
|
schlempe |
|
"Egy valóság van!" Ez egy népszerű TÉVHIT. Jó lenne, ha így lenne, de sajnos nincs így. |
|
schlempe |
|
Azért nem kellene sértegetni... |
|
Felkesz Deneverr |
|
Pedig, az tejjesen világos. Az egyfajta karosszék, melyen bármi ücsöröghet egy ideig. Ha akar... |
|
negyven rabló |
|
Idézet: A költők talán többet elmondtak ez idáig a világról mint a filozófusok.
Nem talán, hanem biztosan!
A (rendes) költők introvertáltak, a filozófusok, kritikusok, meg extrovertáltak. Megmagyarázzák, hogy az a nyomorult költő mit is akart mondani a versével! Klasszikus példa erre, hogy Arany Jánosnak megmagyarázta egy kritikus, hogy mit is akart mondani az egyik versében. Meghallgatta, és békésen azt mondta, hogy: Gondolta a fene!
|
|
dejszen |
|
Idézet: Semmi ágán
Húú! Erről már sokat vitatkoztak.
|
|
|
dejszen |
|
Idézet: A filozófus mindig mindent megmagyaráz, a költő (a tehetséges költő,meg szépen leírja és kész!)
Azért ez nem egészen így van! A filozófus próbál gondolati választ adni a teljes világra, a költő viszont inkább az érzelmi, lelki húrok megpendítésére próbálja összerakni a világot. A költők talán többet elmondtak ez idáig a világról mint a filozófusok. |
|
|
|
schlempe |
|
Mert pl. József Attila írhatja, hogy "A Semmi ágán ül szívem/ kis teste hangtalan vacog..." Pedig az emberi szív sem "ülni" pláne "vacogni" NEM TUD. Mégis IGAZ az, amit J.A. leírt--ugye. |
|
schlempe |
|
Mellesleg. Azt mondják: mindkettő, a filozófus is meg a költő is a VALÓSÁGOT mondja-írja. Csak: a KÉTFÉLE VALÓSÁGOT. |
|
|
negyven rabló |
|
Ááá, nem! Nem filozófus, nem! Született költő! Képes leírva láttatni, amit a hétköznapi ember elképzelni sem képes! Sztem ettől költő! |
|
|
|
menta |
|
- vagy ahogy Hamvas írja: Poeta sacer. A régiek versben írták elmélkedéseiket. Parmenidész még hexameterben kozmogóniát és ontológiát ír. Az ősnyelv a nyelvészek szerint énekbeszéd lehetett. |
|
rafiki |
|
Filozófus, aki gondolati rendszerét versben mondta el. |
|
negyven rabló |
|
...A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. Vas színű égboltban...
Ez egy zseni volt! |
|
|
|
|
mamácska |
|
Íme a boldog házasság három titka: – Mindig védd a szíved! Ahogy a párodnak megfogadtad, hogy megvéded, úgy saját magadat is meg kell óvnod! Szeresd magad, nyiss a világ felé, ám legyen a szívednek egy olyan szeglete, amibe csak a párodat engeded be. Ebbe a részbe soha ne engedj be mást rajta kívül! – Soha ne hagyj fel az udvarlással és a randevúzással! Ne kezeld tárgyként a párod, hanem mindig udvarolj neki. Sose felejtsd el, hogy téged választott! Ne lustulj el, és ne hidd, hogy most már pihenhetsz, mert meghódítottad. – Ess szerelemben megint, megint és megint! A párod mindig változni fog, és már most sem az az ember, aki akkor volt, amikor összeházasodtatok. Öt év múlva már te sem leszel az az ember, aki most voltál. A változások jönnek, de a változás mértéke csakis rajtad múlik. A szerelmed nem fog mindig melletted maradni, ezért jegyezd meg, hogy mindig küzdened kell a szerelméért úgy, mint akkor, amikor meg akartad hódítani. (Forrás: twice) |
|