| Téma: Öregedés ellen |
|
| negyven rabló |
|
Idézet:
A többség pár évvel fiatalabbnak érzi magát, mint amit az igazolványa mutat – vajon ez érzékcsalódás, vagy manapság valóban hosszabb ideig maradunk fittek, mint korábban?
Nem érzékcsalódás!Valóság!
Én erről azt gondolom, hogy a minőségibb táplálkozás mellett, összehasonlíthatatlanul több inger éri az agyunkat, mint az elődeinkét, ez pedig kitolja/hatja az öregedést. |
|
| mamácska |
|
Teljesen más életet élnek a mostani hatvanasok, mint az előző generáció negyvenesei, jóval fiatalabb életstílust képviselnek ugyanis. De vajon miért akarnak az emberek ennyire buzgón fiatalok maradni? És valóban fittebbek is, vagy az egész egy illúzió csupán?
A többség pár évvel fiatalabbnak érzi magát, mint amit az igazolványa mutat – vajon ez érzékcsalódás, vagy manapság valóban hosszabb ideig maradunk fittek, mint korábban?
Korábban a nők legkésőbb ötvenéves korukra praktikus, rövid hajat vágattak maguknak, a férfiak pedig legszívesebben bézs ruhákat hordtak. Manapság a legjobb életkor a negyvenes, amikor is még mindig tornacipőben és farmerben járnak a negyvenes éveiket taposók a kedvenc koncertjeikre, és a legközelebbi útjuk miatti nyelvtanfolyam köti le minden idejüket. Ma hatvanévesen érzik magukat az emberek úgy, mint korábban a negyvenévesek.
A legtöbb ember fiatalabbnak érzi magát a koránál, teljesen függetlenül attól, hogy valójában hány éves: 40, 50, 70 vagy 80. Ha összehasonlítjuk a szüleink generációját a miénkkel, úgy tűnik, hogy ez valóban így van. „Teljesen más életet élnek a mostani hatvanasok, mint az előző generáció negyvenesei, jóval fiatalosabb életstílust képviselnek ugyanis” – mondta Stephan Lessenich, a jénai egyetem szociológusa.
A halál ellen küzdünk
De vajon miért akarnak az emberek ennyire buzgón fiatalok maradni? Az öregedés szociológiájának neves szakértője, Stephan Lessenich szerint ennek az oka lehet a társadalom öregségről és öregedésről alkotott negatív képe. Az idős emberekről a törékenységre, a lassúságra, a betegségekre és a halálközeliségre asszociálunk. Éppen ezért a legtöbb esetben arra törekszünk, hogy egészségesek, fittek és mobilak legyünk, mivel úgy gondoljuk, hogy aki aktív, annak még messze van a vége. Azokon az embereken pedig, akik már tényleg idősek, ott a nyomás, hogy ezt elrejtsék.
A hosszú élet titka
Hosszú életet adhat a rendszeres gyümölcsevés
A hosszú élet titka a higgadtság és a jó ételek
Hogyan kell étkezni, hogy 100 évig éljünk?
Hosszabb és egészségesebb élet: megvan a titok
A hosszú élet titka: hogyan élhetnénk 125-150 évig?
Kertészkedéssel a hosszú életért
Tesztoszteron: a hosszú élet titka?
Górcső alá vették a „szuperaggok” agyát
De vajon valóban tovább maradnak fiatalabbak az emberek, mint korábban? „Igen” – mondta Karl Lenhard Rudolph, a jénai öregedéskutató intézet igazgatója. Ha összehasonlítjuk a száz évvel ezelőtti időseket a mostaniakkal, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy ma már nemcsak a várható élettartam hosszabb, hanem hosszabb ideig maradhatunk egészségesek. Ez a javuló életkörülményeknek köszönhető: az iparosodott országokban az emberek egészségesen táplálkozhatnak, kevesebb a környezetszennyező anyag is, mint az iparosítás idején, és a munkakörülmények is jobbak. Ezek a tényezők és a jobb orvosi ellátás együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy ma már átlagosan 20-30 évvel tovább élünk, mint elődeink száz évvel ezelőtt.
Illúzió azt hinni, hogy megállíthatjuk
De még ha hosszabb ideig is élünk és egészségesebben is, egyszer csak mégis megöregszünk. Az öregedéskutató szerint a várható maximális életkor 100-120 év, és ezt akkor sem tudjuk meghosszabbítani, ha egészségesen élünk. „Illúzió azt hinni, hogy meg tudjuk akadályozni az öregedés folyamatát” – mondta Karl Lenhard Rudolph öregedéskutató. Ahhoz, hogy az öregedés folyamatát ne gyorsítsuk fel, már fiatal korunkban oda kell figyelnünk az egészséges életmódra: egészséges táplálkozás, sok sport, a dohányzás kerülése és a lehető legkevesebb alkohol. Természetesen a környezeti problémák, mint például a légszennyezés a nagyvárosokban, a megnövekedett UV-sugárzás, valamint a rossz étkezési szokások és az elhízás is hátrányosan befolyásolják a várható élettartamot.
Az, hogy az ember mikortól érzi magát idősnek, az egyénileg eltérő. Annyi mindenesetre igaz, hogy bármennyire is próbálunk egészségesen élni, a sejtjeink öregszenek. „Az öregedési folyamat szorosan összefügg az úgynevezett telomerekkel (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz) – magyarázta az öregedés-szakértő. Karl Lenhard Rudolph szerint ezek a DNS-részek egyfajta védősapkaként szolgálhatnak. Ezek a részek minden egyes sejtosztódással rövidülnek, ha eltűnnek, akkor beszélhetünk a sejt haláláról. A kísérletek azt igazolják, hogy azok betegszenek meg nagyobb eséllyel öregséggel összefüggő betegségekben, mint például az Alzheimer-kór, rák, akiknél sejtkárosodás figyelhető meg. A telomerek egyénileg eltérők, a tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszabb telomerekkel rendelkezőknek magasabb a várható élettartama.
|
|
|
|
| negyven rabló |
|
Bőven... még szemből is (mindég vigyorogni szokott), mindenféle VGA nélkül! |
|
| panda |
|
Jaja! És az bőven elég, hogyha csapost csak homályosan láttyuk... monnyuk, VGA-ban... :-))
|
|
| negyven rabló |
|
Jaja! Mi meg mijafrancot kezdenénk kezek, lábak és kommunikációs készségek nélkül? Hogy kérnénk a csapostól egy sört, vagy fröccsöt?  |
|
| mpd |
|
|
Eeeegen-egen, valahogy így. Vitathatatlan, hogy a látás egyfajta előny bizonyos élőlények esetében. De nem mindegyikében, pl. a fődigiliszta mit kezdene egy HD felbontású, csudaszép szemmel? Semmire, így hát beéri néhány fényérzékeny sejtecskével. |
|
| keresztkem |
|
"..Egy szinttel feljebb tolod a determinizmust: nem az van determinálva, hogy kettő darab kék szemem lesz, hanem csak az, hogy kettő darab. Vagy, esetleg, csak az, hogy LESZ szemem."
MÉG FÖLJEBB!
Determinálva vagyon, hogy LÁSSON AZ ÜRGE VALAHOGYAN. 'Hogy a szemlencséhez érő fénysugarak ill. az azon így-úgy keresztülhaladóak vagy így-úgy elnyelődöttek, ide-oda verődöttek--melyek tehát különböző tulajdonságuakká lettek-- "valahogyan" az értelmi központban KÉPPÉ összeállva lehetővé tegyék azt a folymatot, melyet az egyszerűség kedvéért LÁTÁSNAK nevezük--hogy ne kelljen túl sokat beszélni.
Mindez a vak teremtményekre is vonatkoztathatóan igazul: mint képalkotás.
k.k. |
|
| mpd |
|
Aha értem. Egy szinttel feljebb tolod a determinizmust: nem az van determinálva, hogy kettő darab kék szemem lesz, hanem csak az, hogy kettő darab. Vagy, esetleg, csak az, hogy LESZ szemem.
Hulladék-DNS: nem a terv trehány, hanem a paraziták (ld. önző gén!!!!) kényelmesebbnek tartották beépíteni genetikai anyagukat a gazda DNS-ébe, és azzal másoltatni magukat. Ez amúgy gyönyörű érv amellett, hogy nem az egyed, a populáció vagy a faj az evolúció alapegysége, hanem a gén. Ezek a hajdani paraziták feladják önálló testi életüket, csak génjeikben léteznek.
Na persze vannak másolási pontatlanságok, ismétlődések is a szemét közt. |
|
| Rendes Kis |
|
Az első bekezdésed sem cáfolja a determinizmust.
Az építőipar is így működik: a tervben szerepel, hogy a háznak 2 ablaka és 1 ajtaja legyen,
aztán a kivitelezéskor olyan ablakot, ajtót építenek be, ami éppen kapható a piacon.
Az "akciónorma" is része a tervnek: nem pontos méretet határoz meg, hanem mérettartományt.
Ez is mutatja, hogy tervcsaládról, típustervről van szó: a tervet adaptálni kell az adott
körülményekhez, például a táplálékbőséghez.
A második bekezdésed igen érdekes: a terv hevenyészett, viszont a kivitelező mechanizmus
elképesztően intelligens !
Szóval lehet, hogy az igazánnagy csoda nem is a terv, hanem a kivitelező ! |
|
| mpd |
|
Hoppszi!
Ez ám a meglepetés, kiderül rólad hogy géndeterminista vagy!
Amit a genotípus megmond, az az, hogy a fenotípus BIZONYOS HATÁROKON BELÜL hogy fog kinézni és mit fog csinálni. (akciónorma) Azt nem mondja meg, hogy turcsi orrod lesz vagy csula füled. Az ilyesmit a környezeti hatások alakítják.
Első és legfontosabb környezeti hatás a gasztruláció. Ez a kifordítom-befordítom origami-mutatvány alakítja először is a külsőt. Aztán a külső környezet, táplálkozás, satöbbi, meghatározza, az akciónormán belül milyen magasra nő, milyen hosszú keze lesz stb-stb.
A genom DÖNTŐ RÉSZE olyan DNS, ami nem íródik át fehérjékre. Sőt, az "értelmes" részeket is furtonfurt megszakítják értelmetlen, "beszúrt" szakaszok, ismétlődések. Szerencsére az olvasószerkezet tudja, mit kell nézni.
Itt hadd kapcsolódjak vissza a determinizmushoz: VAN genetikai determinizmus azért, dacára az első bekezdésben foglaltaknak. Ha egy, a 4. kromoszómán lévő génben egy bizonyos szakasz (CAG) a szükségesnél többször ismétlődik, akkor az illető 100% bizonyossággal Huntington-kórban fog elhalálozni. Már persze ha előbb agyon nem csapják vagy el nem üti a villamos. Mégpedig, az ismétlődések száma szerint az is megmondható, kb. hány éves korában kezd el hanyatlani. |
|
| Rendes Kis |
|
Az élőlények egyrészt mechanikai szerkezetek: a növényeknek statikus tartószerkezete van,
az állatoknak járműve van. Másrészt vegyipari laboratóriumok: bonyolult gyártástechnológiai
folyamatok során energiát kémiai formában tárolnak, majd onnan később visszanyerik, stb.
Mindez tervszerűen történik: az újszülött csecsemőről nagy pontossággal meg lehet mondani,
hogy a térde hogyan fog kinézni, mekkora lesz a testhőmérséklete, stb.
Ez a terv a génekben (DNS-ben) tárolódik, kódolt formában.
A génekkel (DNS-sel) rengetegféle élőlénynek a tervét le lehet írni. Ezért neveztem ezt
tervcsaládnak.
És vannak értelmetlen kódsorozatok is. Ha eléggé sokáig kombinálgatjuk a géneket (DNS-t),
akkor az összes létezhető (és nem létezhető) élőlény tervét előállíthatjuk. |
|
| mpd |
|
Hát ezzel most megfogtál!
Mert gőzöm sincs, mit akarsz ezzel mondani :-( |
|
| Rendes Kis |
|
|
Akár gén, akár DNS, akár rekombinálódás, akár mutálódás, akár ivaros szaporodás, akár evolúció, a lényeg: tervcsalád. |
|
|
| mpd |
|
|
Ha nem is a Legmagyarabb Hungarikum (azt már OV számára lefoglalták), de mindenképpen a világörökség része. |
|
|
| mpd |
|
|
Maga egy csodabogár Isti báttya. |
|
| mpd |
|
Nem a gének rekombinálódnak (azok mutálódnak), hanem a DNS a kromoszómák révén.
Az ivaros szaporodást ne keverjük magával az evolúcióval.
|
|
| panda |
|
116 évesen kap először nyugdíjat
2014. május 4., 19:33 , forrás: MTI, szerző: TT
Europress/AFP
Száztizenhat évesen kap először nyugdíjat egy 116 éves perui asszony, aki két és fél hónappal idősebb a világ legidősebb nőjeként nyilvántartott japán Okava Miszaónál.
A dél-amerikai országban pénteken jelentették be a hatóságok, hogy egy új, az év elején indult szociális program keretében életében első ízben májustól nyugdíjat kap egy Filomena Taipe Mendoza nevű özvegyasszony, aki iratai szerint 1897. december 20-án született, vagyis már elmúlt 116 éves.
A „Nyugdíj 65” elnevezésű népjóléti program keretében azok a 65 éven felüliek igényelhetnek egy kéthavonta 250 sollal (20 ezer forint) járó minimális nyugellátást, akik a legnagyobb szegénységben élnek és saját jogon nem rendelkeznek semmiféle nyugdíjjogosultsággal. Mint közölték, Peru legidősebb asszonya pusztán csak azért nem kaphatta meg az év elejétől már járó ellátást, mert a nyugdíjprogramra kifejlesztett számítógépes szoftver nem ismer fel 1900 előtti születési dátumot. Végül Taipe Mendoza nyugdíjbankszámláját is kézzel töltötték ki.
A vélhetően a világ igazoltan legidősebb nője nagyon egyszerű körülmények között él a kelet-perui Huancavelica tartományban, egy Pocuto nevű faluban, amelyet egész életében nem hagyott el. Fiatalon megözvegyült, és egyedül nevelte fel kilenc gyermekét, akik közül már csak hárman élnek.
A matróna a hosszú élet titkát a táplálkozásban véli megtalálni. Mint elmondta, mindig is csak burgonyán, babon, kecske- és birkahúson, tejen, sajton élt, csupa olyasmin, amit a ház körül is meg tudott termelni. Konzervet vagy dobozos üdítőitalt sosem fogyasztott. Egy kívánsága van: szeretné, ha újra lenne foga. Ma már csak kukoricakásán és burgonyapürén él. Hivatalos adatok szerint Peruban 424 százévesnél idősebb ember részesül a speciális nyugellátásban.
http://mno.hu/szinesvilag/116-evesen-kap-eloszor-nyugdijat-1224662
|
|
| Békáscity |
|
|
Népgazdasági tervezés első óráján -anno- megtanították nekünk, hogy legfőbb munkaeszközünk a ceruza és a radír ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kiderült, mi volt a világ legidősebb asszonyának vérében
... A kutatók szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy egy korábbi életszakaszban levett és eltárolt őssejtek meg tudják újítani egy idős szervezet vérét, ezáltal pedig meghosszabbíthatják az életet.
... Az asszony halálát gyomorrák okozta, amelyet nem vettek észre. Az ebben lehet, hogy közrejátszó sós heringen kívül azt tanácsolta, hogy ne dohányozzunk, ne igyunk alkoholt (ő hetente egy kis tojáslikőrt engedett meg magának), és maradjunk aktívak.
A következőkben a kutatók azt vizsgálják, miért őrizhette meg az idős hölgy a szellemi épségét, a többi igen idős emberrel szemben ugyanis nála az Alzheimer-kórnak még nyomát sem találták.
... http://www.origo.hu/egeszseg/20140428-ossejt-oregedes-kiderult-mi-volt-a-vila ...
... www.facebook.com/gbathori?fref=nf |
|
| panda |
|
Dehogynem! Te egy mazopista vagy! 
|
|
| keresztkem |
|
Jelzem a "bigott hívők" nem csak az Istenhit territóriumában dívnak és tenyésznek hanem az "istentelenek körében" is.Csak az utóbbiak "kőrét" úgy képezzük, hogy a bigott istenhívők--akiket fogódzkodjék meg jól : magam sem túlzottan kedvelek(!!!)-- téziseit BESZOROZZUK -1 -el.
k.k. |
|
|